Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

A NemzMgyülés 95. Mlêse 1920. évi szeptember hó 1-én, szerdán. 119 cipővel is el lesznek látva. Minden egyes alkalmazott legalább egy öltözet ruhát és egy pár cipőt fog kapni, igen kedvezményes, jutányos áron. Sőt továbbmenőleg gondoskodás történik arról is, bogy a tisztviselők családtagjai is olcsóbb ruhákkal legyenek elláthatók egy az egész országra kiterjedő nagy szövetkezetnek a létesítésével. A pénzügyminister ur anyagi tekintetben is igen nagy könnyítéseket tett, ugy, hogy megállapít hatjuk a mai nappal, hogy a tisztviselői karnak helyzete a múlthoz képest jelentékenyen javult és hogy különösen azáltal, hogy a múltban kilátásba helyezett adagok, amelyek azonban nem lettek kiszolgáltatva a folyó termelési évben, teljes összegükben és — amint méltóztattak a 9-es bizottság határozatai alapján is tudomásul venni — sokkal olcsóbb és előnyösebb áron is fognak kiszolgáltatni, — különösen a kenyérliszt —7 mint a múlt évben. Ezáltal azt hiszem, hogy a tisztviselők helyzetén jelentékenyen könynyiteni tudunk. Csak rö\iden, utólag említem meg azt a körül ménvt is. hogy a lakásviszonyok terén is egy nagy könnyebbség és változás fog beállani, ameny• nyiben a pénzügyminister ur hozzájárulását sikerült kieszközölnünk arra vonatkozólag, hogy a vagonlakók állandó lakásokban legyenek elhelyezhetők, ugy Budapesten, mint a vidéken, megfelelő építkezések révén. (Általános helyeslés.) Ami a második kérdést illeti, hogy (olvassa) : »Hajlandó-e a minister ur a vasútnál, postánál, villamos- és hajózási vállalatoknál a legszigorúbb vizsgálatot lefolytatni s a kommunizmusban részeseket — bármilyen magas állásban legyenek is — haladéktalanul eltávolítani« — tisztelettel jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ebben a tekintetben a fegyelmi bizottság ugy a postánál, mint a villamosnál s a vasútnál is működik, s hogy nemcsak azokat bocsátották el a szolgálatból, akiket fegyelmi utón elitéltek, de az 1920. évi XI. t.-c. 4. §-a értelmében azokat is, akiket ugyan meghagytak állásukban a fegyelmi bíróság •• határozataképen, de mégis annyira exponálták magukat a kommunizmus alatt, hogy vezető állás betöltésére nem alkalmasak, és igy e törvénynek felhatalmazása alapján az illetők az állami szolga, latból elbocsáttattak. Ez a kérdés itt roppant általánosságban van tartva, amint általában — sajnos — az interpellációk mindig általánosságban mozognak és nem konkretizálnak, pedig a ministernek csak akkor van módjában érdemleges választ adni, ha maga a kérdés is konkrét és érdemleges. Általánosságban tehát rrfegjegyezhetem, hogy igenis, legyen az bármilyen állásban, akit a fegyelmi bizottság vétkesnek talált a kommunizmusban, a pozíciójából el fog távolittatni. A harmadik kérdés az : »Hajlandó-e a minister ur sürgősen intézkedni aziránt, hogy a vasutasok, postások, villamosvasúti és hajózási alkalmazottak keresztény szociális alapon álló szervezeteiket akadálytalanul kiépíthessék és mindazok a legszigorúbb büntetésben részesüljenek, akik a keresztény és nemzeti alapon álló szervezkedést hivatali terrorral, fenyegetéssel vagy bármi más módon gátolni merészelnék. T. Nemzetgyűlés ! Természetes, hogy amenynyiben ilyén esetekről tudomásunk volna, a legszigorúbban járnék el az illetőkkel szemben, mert hiszen nem is tudom feltételezni; hogy akár az egyik, akár a másik helyen felelős állásban lévő tényezők a munkásságnak épen keresztény szocialista alapon való szabad szervezkedését gátolná, vagy terrorral megnehezítené. Közölhezem a t. Nemzetgyűléssel, hogy épen ellenkezőleg : intézkedésemre körrendelet ment a postához, ahol a panaszok épen összecsucsosodtak, mely rendelet utasítja az összes tisztviselőket, hogy az alkalmazottaknak a keresztény szocialista pártban és nemcsak pártban, de intézményekben való szabad szervezkedését semmiképen sem befolyásolják, vagy épen akadályozzák. Ugyanilyen irányú intézkedés, már a vasutaknál is történt. Az interpelláló képviselő ur tovább folytatja a kérdést : »Egyben hajlandó-e a kommunista alapon létesült és még ma is működő úgynevezett Landler-szövetséget feloszlatni ?« Tisztelettel jelentem, hogy ez már a kereskedelmi ministerségem első idejében megtörtént : a vasutas-szövetséget feloszlattam. (Helyeslés.) A negyedik kérdés : »Végül hajlandó-e a minister ur ugy a vasutasok, valamint az egész keresztény magyar társadalom megnyugtatására a legnagyobb határozottsággal kijelenteni, hogy a magyar államvasutak bérbeadásáról szóló híresztelések minden komoly alapot nélkülöznek, és megerősíteni azt a hitünket, hogy a kormányt semmi ígéret vagy csábító ajánlat nem bírhatja rá arra, hogy ennek a még megmaradt nemzeti kincsünknek bérbeadásáról még csak tárgyalásokat is folytathasson.« T. Nemzetgyűlés ! örülök, hogy ebben a kérdésben itt a Nemzetgyűlés szine előtt is alkalmam van nyilatkozni ebben a meglehetősen nagy port felvert kérdésben, és már eleve is kijelentem, hogy a kormány a maga részéről semmiféle bérbeadási tárgyalásokban nem vesz részt s hogy a jövőben sem óhajtja ezen az alapon megoldani a kérdést. (Helyeslés balfelől.) Semmi másról nincs szó . Csernus Mihály : Ez az egyetlen kincsünk ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Vagyonunk, hála Istennek, van még más is, nem osztom azt a nézetet, hogy ez az egyedüli kincsünk vagy vagyonunk, mert elég szomorúan nézünk ugyan ki, de akkor rríég szomorúbban néznénk ki, hanem a kormánynak semmi más célja nincs, mint az, hogy hipotekáris kölcsönt vegyen fel és azt felhasználja nemcsak az államvasutakra, de más befektetési célokra is. Ezzel — azt hiszem — sok mindenféle tervezgetésnek és mindenféle hamis beállításnak elejét vettem és kérem, méltóztassanak a kormány nevében tett eme kijelentésemet tudomásul venni. Kérem a .t. interpelláló