Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

380 A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, augusztus 12-ikén, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne : 1. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A mentelmi bizottság Friedrieh István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében beadott jelentésének folytatólagos tárgyalása. 3. A kir. itélőbirák és ügyészek illetményeiről az igazságügyminister törvényjavaslata. 4. A vagyon, erkölcsiség és személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről az igazságügyminister törvényjavaslata. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha hozzájárulni méltóztatnak, akkor napirendi javaslatomat határozatként jelentem ki. Következik az interpellációk előterjesztése. Ki van soron ? Frühwirth Mátyás jegyző : Szilágyi Lajos í Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, hogy interpellációmat a legközelebbi interpelláoiós napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor határozatképen kimondom, hogy az interpelláció a következő interpellációs napra halasztatik. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Ki következik ? Frühwirth Mátyás jegyző: Mahunka Imre! (Felkiáltások : Nincs jelen !) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Ki következik ? Frühwirth Mátyás jegyző: Szabóky Jenő! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Ki következik? Frühwirth Mátyás jegyző : Csernus Mihály ! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak emlékezni an a, hogy a pénzlebélyegzés alkalmával a magyar alsó keresztény néposztályt milyen váratlanul érte a lebélyegzés és sokaknak mily vagyoni károsodást okozott. Egy bankférfiuval beszéltem a legutóbbi időben, körülbelül két héttel ezelőtt, aki elmondotta, hogy bár a zsidóság kezén a pénznek 70—75%-a van, mégis a lebélyegzés alkalmával alig 20%-át adták be a pénznek, mert már hetekkel előbb tudomásuk volt a lebélyegzésről. Vártuk eddig mindig, hogy a pénzügyminister ur legalább a legszegényebb osztályt mentesiti a lebélyegzés alól. örömmel vettük tudomásul, hogy a , tisztviselőknek, államvasuti alkalmazottaknak lebélyegzett pénzét ötezer koronán alul visszaadni rendelte épen a legutóbbi időben. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy egyúttal a szegénysorsu hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák pénzét is adják vissza ötezer koronán alul. Fangler Béla: A napszámosokét is ! (Helyeslés a jobboldalon.) évi augusztus hó 11-én, szerdán. Csernus Mihály: A tisztviselők és a többi állami alkalmazottakat mindenesetre olyan szerveknek tekintjük az államban, amelyeknek működését honorálnunk kell. S midőn nyomorúságuk annyira megindította a kormányt, hogy kivételt tesz velük, akkor nem szabad elfeledkeznünk első sorban azokról sem, akiknek az állam a legnagyobb hálával és jóindulattal tartozik, akik a legnagyobb áldozatot hozták a háború idején, s akik tehát legjobban sújtva, leginkább rászorulnak az állam és a társadalom könyörületességére. Tiszteletteljes interpellációm tehát az (olvassa) : »Hajlandó-e a pénzügyminister ur egy a legközelebbi időben kiadandó rendelettel visszaadatni az állami tisztviselőkhöz hasonlóan az ötezer koronán" aluli lepecsételt bankjegyeket a szegénysorsu hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és napszámosoknak? Molnár János: Mindenkinek! Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Ki a következő interpelláló? | m Szabóky Jenő jegyző : Csernus Mihály ! "• Csernus Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Gróf Apponyi Albert két vagy három nappal ezelőtt Emiltette, hogy egyetlen célja a társadalmi béke megvalósitása. Amint azonban láttuk, épen a múlt héten olyan kijelentések történtek itt a Házban, "amelyek egyáltalán nem szolgálták a társadalmi békét. Amikor olyan sötét felhők tornyosulnak 'Magyarország egén, mint ma, akkor arra kellene törekednie minden lelkiismeretes nemzetgyűlési tagnak, hogy minden olyan disszonanciát, amely az egyes társadalmi osztályokat elválasztja, a közéletből kiküszöböljön. (Egy hang a jobboldalon: A választásoknál is igy kellett volna beszélni !) Az olyan támadás tehát, meleyt a múlt alkalommal egyik képviselőtársam intézett a tisztviselők és különösen a tanítóság és a munkásság ellen, valósággal összeütközik a hazafias gondolkodásmóddal. (Mozgás balfelol.) A társadalmi béke szempontjából a négy társadalmi osztálynak, a tisztviselőknek, a munkásoknak, a kisgazdáknak és az iparosoknak egyenlő áldozattal kell sorompóba lépniök, hogy az erőket tényleg egyesítve, a hazát megmentsük. (Ugy van ! Ugy van !) A tisztviselőktől és munkásoktól nem várhatunk mást, mint erkölcsi áldozatot, mert a bőrüket nem nyúzhatjuk le. Természetesen a legintenzívebb szellemi és fizikai munkát kívánjuk ! Ha anyagi áldozatról van szó, akkor csak az iparosok, kereskedők és gazdák társadalmi osztályáról lehet beszélni. Mindegyiknek egyforma erővel, egyforma arányban, becsületes lelkiismeretességgel kell ezt az áldozatot meghoznia. Ha tehát valaki azt mondj % hogy mindig csak mi hozunk anyagi áldozatot és hogy miért nem hoznak a tisztviselők vagy más osztályok is, az ilyen »bölcs«, maradi beszédet nem tartom méltónak arra, hogy itt e Házban meghallgatásra találjon,' amennyiben oly rettenetes visszahatást, olyan parázshangulatot, valósággal forradalmi hangulatot keltett az egész országban, (Egy hang a jobboldalon : A forradalmat