Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-82
3Ô6 A Nemzetgyűlés 82. ülése 1920. évi augusztus hó 10-én, kedden. ha Friedrich István ezt a bűnt elkövette, akkor — amint a kisebbségi vélemény előadója kijelentette, hogy ezért halálbüntetés jár — Friedrich Istvánt fel kell akasztani. Én nem védem Friedrich Istvánt egy pillanatig sem, akasszák fel Friedrich Istvánt, ha e bűntényt elkövette. De a jogrend alapján megvizsgálva, — amint eddig szokásban volt. . . Nagyon örvendek, hogy az igazságügyminister ur is hasonló véleményen van és a fejével integet, akkor méltóztatott volna az igazságügyminister urnák egy ilyen rendkivüli fontos ügyben nem elbújni a házszabály mögé azzal, hogy »az interpellációra majd 30 nap múlva válaszolok«, hanem Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára — hogy vájjon illetékes-e ez a hadbíróság — méltóztatott volna objektiv választ adni itt a t. Nemzetgyűlésben, akkor sokkal jobban meg lettünk volna nyugodva. Azzal minket megnyugtatni nem lehet, hogy az igazságügyminister ur hallgatott ebben az ügyben augusztus 1-én vagy másodikán, mikor az a tárgyalás megindult. Kötelességé, tartozó kötelessége lett volna e kérdésben az interpellációra válaszolni, mert ha nekünk kötelességünk a közvéleményt megnyugtatni és tartozó kötelességünk az üggyel foglalkozni, akkor az igen tisztelt kormánynak is kötelessége ez, és» semmi körülmények között nem minősithetem ezt másnak, mint egy rettenetes nagy mulasztásnak. A honvédelmi minister ur is tudja azt, hogy mi az az alkotmányvédelem. Az alkotmányvédelem az, hogy minden körülmények között a közszabadságokat, amik le vannak fektetve, a kormánynak és minden nemzetgyűlési képviselőnek feltétlenül meg veil védelmeznie, (Ugy van ! Ugy van balfelÖl.) T. Nemzetgyűlés ! Most rátérek arra, hogy tulajdonképen, miután itt effektive fenforog az üldözés kérdése, követett-e el itt mégis a kormány valamit, hogy akár tudatosan, akár öntudatlanul, véletlenül vagy nem véletlenül, e dolgokban segédkezet nyújtott a Friedrich István ellen irányított üldözéshez ? Igen tisztelt Zákány képviselőtársam azt mondotta, hogy az egyik minister ur. . . Zákány Gyula : Nem mondtam, hogy minister, csak : egyik felelős tényező. Ereky Károly: Ha felelős tényező, akkor igazán nem is tudnám, kire gondolt. Szóval, ez a felelős tényező kijelentette egy népgyűlésen : »Ne tapsoljanak Friedrich mellett, várjanak két napig, akkor majd nem fognak tapsolni !« (Felkiáltások jobbfél ő l : Ki volt az ?) Ha ez nem zaklatás és nem politikai üldözés ; ha ez nem klasszikus iskolai példája a politikai zaklatásnak : akkor semmi a világon, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső' baloldalon.) A másik dolog a következő : Tessék meghallgatni a következő kijelentését egy nagyon fontos, nagy személyiségnek, aki a rendőrség vezetésétől mostanában vált meg. Mattyasovszky György rendőrfőkapitány a Club-kávéház ügyében, mikor a nyomozás befejeztetett, a hozzáment zsurnalisztáknak a következő választ adta (olvassa) : »Nincs okom arra, hogy lemondjak, mert nem érzem, hogy mulasztást követtem volna el. A lelkiismeretemmel« — mondja Mattyasovszky —»teljesen rendben vagyok és elmondhatom, hogy mindent elkö- . vettem, ami a rendőrségtől és tőlem tellett. Eddig minden egyes atrocitást, ami történt, a rendőrség rendesen kinyomozott.« T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék ezt megfigyelni : amit a rendőrség elé vittek, minden bűntényt kinyomozott. (Tovább olvas) : »Neveket és adatokat bocsátott minden egyes esetben, a Somogyi-esettől kezdve, az illetékesek rendelkezésére. Hogy a megtorlás nem következett be, annak én oka nem vagyok« — mondja Mattyasovszky. Hornyánszky Zoltán : Hát ki ? (Zaj a bal-és a szélsőbaloldalon.) Ereky Károly (olvassa) : »A rendőrség csak felderíthet, — de meg nem torolhat. A megtorlásért tejiát engem felelősségre vonni nem lehet. Ebben az ügyben is ugyanaz a helyzet. Mindent felderitettünk, de a megtorlás most sem a mi kezünkben van.« Ezt mondja a Club-kávéházi esetben : »De a megtorlás most sem a mi kezünkben van.« Es itt ismét jön a hires cenzúra és valamit kicenzuráz. (Tovább olvas) : »Azt hangsúlyozom és állitom, hogy azokat a személyeket, akiket a nyomozás bűnösöknek talál, — elfogatom és átadom az igazságszolgáltatásnak. Naponta kapok fenyegető leveleket, amelyekben meggyilkolással fenyegetnek« — mondta Mattyasovszky. —» Nem félek tőlük. Kötelességem teljesitem.« T. Nemzetgyűlés ! Mit jelent ez, hogy a rendőrfőkapitány kijelenti, hogy ő minden egyes esetben a nyomozást elrendelte, a gazembereket, a gyilkosokat, a rabiókat, a betörőket, a pofozókat elfogatta és átadta egy másik hatóságnak és pont, ne tovább ! Hát, t. Nemzetgyűlés, ugyanakkor, amikor ez történik, hogy gyilkosokat nem büntetnek meg.... Hornyánszky Zoltán: Ez az ! Ereky Károly: . . . amikor gyilkosokat futni hagynak, akkor jönnek Friedrich Istvánért és körmönfont, megfizethető gazemberek vallomása alapján jönnek a Nemzetgyűléshez és kérik a mentelmi jog felfüggesztését. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon'.) T. Nemzetgyűlés ! Én tudom, hogy háború után élünk. Én tisztában vagyok vele, hogy öt esztendős háború, két forradalom és a román megszállás után bizonyos meglazulások vannak, és a történelemből is láttam azt, hogy minden háború után a csendőrséget meg kellett háromszorozna és még élénk emlékezetből tudom, hogy a 48-as forradalom után keletkezett betyárvilágról meséltek a szüleim nekem. De nem is kellett a jog- és az államtudományt tanulmányozni annak bizonyságául, hogy minden háború után meglazul a jogrend. De minél inkább meglazul a jogrend, annál
