Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-71

A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. 65 pénzzel. Farnady jegyző különben ugy rendelkezett a foglyokkal, mint a rabszolgatartó az ő rabszolgáival. Tetszése szerint és megokolás nélkül elvette őket az egyik féltől és odaadta a másik félnek. A zsámbékiak azt mondták, bogy Farnady jegyző ezzel is üzletet csinált, mert azoknak adott foglyot, akik fizettek neki. Minden gazda, akinek orosz foglya volt, 30 koronát tett le a községnél. Ennek a pénznek sorsáról nem tud senki. Még súlyosabb dolgok azonban azok, amelyeket Farnady Dezső jegyző a felmentések körül követett el. Bader József, lakik Zsámbékon 355. szám alatt, 1917-ben kénytelen volt Farnadynak 800 koronát fizetni a felmentésért. (Zaj. Felkiáltások : Ez még nem is sok ! Derültség.) Ez esak egy csekély kis eset. Ezzel azonban Farnady természetesen nem elégedett meg, hanem addig preszionálta Bader Józsefet, mig 3000 négyszögöl földet átengedett neki potom 4000 koronáért. 1918-ban pedig ugyancsak ezt az embert addig szorította, mig 600 négyszögöles földdarabot adott át neki újra 2000 koronáért. Egyáltalán, azt lehet látni, hogy Farnady, miután megszedte magát pénzzel, mindenáron azon volt, hogy minél több földet szerezzen. Kaiser Antal zsámbéki lakost addig vexálta, mig egy földjét, mely testvérek között megért 20.000 koronát, eladta neki 2000 koronáért a felmentés fejében. Ezt az embert szerencsétlenség érte, mert mire a felmentés megérkezett volna, vége volt a háborúnak. (Derültség.) Még sok ehhez hasonló adat van, ahol ezrekről van szó, melyeket fizettek. Ha egy kis vizsgálatot indítanának abban a községben, igen épületes dolgok sülnének ki azoknak az ezreseknek'dolgában, melyek a jegyző úrhoz befolytak a felmentésekért. (Zaj.) Az illetőknek ezért bűnhődniök kell, mert a nép nem birja el azt, hogy ekkora bűnök bűnhődés nélkül maradhassanak és én is azért tartottam kötelességemnek ezt a dolgot egyszer ebben a Házban szóvá tenni. (Helyeslés. Egy hang jobb felöl: Az egész országban meg kell indítani a vizsgálatot.) A Károlyi-forradalom idején Farnady könynyen áldozatul eshetett volna az elkeseredett nép dühének, ő azonban akkor jónak látta megugrani egy darab időre. Igazán felvirradt azonban neki újra, amikor létrejött a proletárdiktatúra. Farnady azonnal a kommunizmus lelkes hívének vallotta magát, ő viselte a legnagyobb vörös gombot s minthogy vörös zászlója nem volt a községnek, két nemzeti zászlóból kivágatta a vörös részt, összevarratta és kitüzette a községházára, ott is lógott ez a zászló egészen augusztus 2-ig. (Nagy zaj. Félkiáltások balfelöl : Es ö még nem lóg ? Szabadon jár?) O volt a legtúlzóbb ember a direktóriumban. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. Drozdy Gyözö: Es most biztosan ő jelent fel másokat. (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl : Ez a rendes szokás.) Huber János : Farnady jegyző kezdeményezte a plébános földjének felosztását. O birta rá a direktórium tagjait, hogy a plébános földjeit lefoglalják. Mérnökkel felmérette a plébános földjét és ő maga segédkezett a mérnöknek. 'Pünkösd hétfőjére volt kitűzve az árverés. Tafferner Antal közbecsülésben álló zsámbéki gazda a direktórium tagjait egyenként felelősségre vonta emiatt, mire valamennyien egyért elmüleg kijelentették, hogy egyikük sem akarja a plébános földjeinek felosztását, csak egyedül a jegyző volt az, aki ezt szorgalmazta. Szecsey István zsámbéki gazda és még néhányan épen ebből az ügyből kifolyólag igen elkeseredtek a vörösök uralma ellen és valahol azt mondták: nekünk is van két öklünk. Nem hiába magyar ember az a Szecsey : Farnady jegyző emiatt feljelentette Szecseyt a járási biztosnál. Szecseyt a forradalmi törvényszók pénzbirságra itólte. Farnady elvtárs volt az, aki megparancsolta az apácáknak, hogy azonnal szüntessék be az iskolában az imádságot, az ő parancsára távolították el az iskolákból a keresztet. Azt az embert, a tanítót, aki végrehajtotta a parancsot, már megbüntették, elcsapták állásából, ő ellenben, aki parancsolta, akinek voltaképen az a tanitó áldozata, még ott van a községben, ott garázdálkodik jobban, mint bármikor. Dinich Vidor : Ez a keresztény kurzus ! (Felkiáltások : Jellemző !) Huber János : MegGyőződéses vörös volt, de gyáva lett, mikor látta, hogy a derék zsámbéki sváb nép megmozdul. Mikor a vörösök zaklatták az apácákat, és valami Borovják, később Dunkel nevezetű biztos azzal fenyegette meg őket, hogy kidobja őket az utcára, akkor a zsámbéki asszonyok megcsinálták a- maguk ellenforradalmát -. óriási tömegben tódultak a községházára, majd a zárda elé és fenyegették Dunkel elvtársat. Dunkel mögött ott állt Farnady jegyző és azt mondta neki, ígérjen a népnek mindent, de utána csinálja azt, amit ő akar. Ezt a népek ott hallották. Hermann János, a direktórium volt vezetője Zsámbékon, azt mondja, hogy Farnady vezette őket mindenben. Hogyan lehetséges, hogy az ilyen múlttal terhelt egyén állhat tovább is a község élén? Még egy esetet akarok azonban említeni ; szintén teljesen hiteles az eset. Kvincz János, lakik a Magyar-utcában, Zsámbékon, gyári munkás, a vörös uralom alatt megszökött Budapestről a gyárból, hogy ne kelljen bevonulnia a vörös hadseregbe. Hazament Zsámbékra és ott a vörösök keresték. Elbujt a kőbányákba és két hónapig nem aludt otthon. A vörös katonák többször jöttek éjszaka a lakására. Felesége egészen kétségbe volt esve. Többször elment a 9