Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-71

A Nemzetgyűlés 71. Ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. 63 meg most azokat a jó vend munkásokat, akik eddig munkálták földjeiket. Közöttük aratósztrájk nem volt sohasem, ők megelégedtek sorsukkal és amit a hosszú nyári idő folyamán kerestek, hazaszállitották hegyes-völgyes bérces hazájukba és ott áldották az Istent azért, amért nekik a magyar róna megadta a mindennapi betevő falat kenyeret. Innen van az, hogy ők gazdaságilag tőlünk teljes függésben vannak. Innen van az, hogy a vend nép ma is ragaszkodik hozzánk törhetetlenül, mert érzi azt, hogy neki a szlovén sziklák között kenyér nem terem. T.. Nemzetgyűlés ! A vend nép kulturális tekintetben is magas fokon áll, el merem bátran mondani. Egészséges, szép téglaházakban laknak, jobbára, ugy hogy a szlovéneket, akik őket megszállták, valósággal lenézik, mert a szlovén kultúra és a vend kultúra két különböző dolog. Hiába állítják erőszakosan, hogy ez rokon ; mert a vend kultúra sokkal magasabban áll a szlovén kultúra felett. Már pedig nagyon jól tudjuk azt, hogy egy alacsonyabb kultúrájú nép egy magasabb kultúrájú népet tartósan leigázni nem képes, az az alacsonyabb kultúrájú szlovén és jugoszláv a vendeket soha, de soha érzelmileg sem tudja megnyerni. (Ugy van! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! A vend népnek földrajzi, politikai, közgazdasági helyzete mind az bizonyitja, hogy itt egy óriási tévedés történt a jugoszláv megszálló csapatok által is, mert ez a vend nép egészen be van ékelődve a muraszombati és a szentgotthárdi járásoknak a nyugati részébe, és mivel Radkersburgot Ausztriának Ígérték oda, nyugat felől a jugoszlávok teljesen elveszítették a kapcsolatot a vendekkel, nem közlekedhetnek, nem érintkezhetnek velük; dél felől pedig a Mura olyan posványos, széles árteret képez, hogy dél felől, hid nem lévén, a jugoszlávok egyáltalában még nem közelithetik a vendséget, és — mondjuk — egy támadás esetén úgyszólván az egész haderő ott benn szorulna, mint egy kelepcében, a vend hegyek között, mert nincs onnan kivezető és rendezett visszavonulási ut. Nagyon jól tudják ezt a jugoszláv tisztek is, ugy hogy a jugoszláv tisztek egész nyíltan hangoztatják, sőt tolmácsoltak Belgrádban a jugoszláv kormányzat előtt azt a dolgot, hogy ez egy stratégiailag teljesen tarthatatlan rész és nincs annak értelme, hogy ez a jugoszláv földhöz tartozzék. De amugyis Jugoszlávia a vend föl': minden tekintetben ráfizet; mert Jugos;.- í> ának kell ellátni gabonával ezt a vend földet; ott annyi nem terem, amennyi szükséges; ő neki kell teljes mértékben fentartani a közigazgatást, mert az adó oly kevés a sziklák, hegyek és erdők miatt, hogy az adóbevétel még a közigazgatási kiadásokat sem fedezheti. Ennélfogva Jugoszláviának a helyzete gazdaságilag is tarthatatlan itt a vend földön. Jugoszlávia nem is idegenkedik attól, — mint ahogy hallottam már egyes illetékes köröktől — hogy ezt a vend földet szép szerével vissza adja nekünk; sőt alapos reményem van az információim után, hogy ha a mi kormányunk megkeresi a belgrádi jugoszláv kormányt az iránt, hogy ezt a 90.000 lakossal birő vend részt adja vissza, hogy ne várja be a határmegállapitó bizottságnak a döntését, hanem belátván az ő tarthatatlan helyzetüket a vend földön, a barátságos viszonynak a jövőbeni kialakulására is számítva, önként adják ide vissza nekünk ezt a vend földet : azt hiszem, hogyha a kormány e tekintetben lépést tesz, akkor a vend földet a jugoszláv kormány nekünk önként vissza fogja adni. Patacsy Dénes: Még amit a békeszerződés nékünk itélt : Pécset sem adja vissza ! Csukás Endre : Pécs, kérem, gazdag hely ; ragaszkodnak a szénbányához ; elég sajnos, hogy azt mindenképen a markukban akarják tartani. De a mai időkben jobbára pénz és érdek kormányozza a világot; ha tehát őnekik rá kell valamire flzetniök és látják, hogy ott tarthatatlan a helyzetük, azt hiszem, szivesebben játszszák velünk szemben a nagylelkűt, semhogy tovább is ráfizessenek erre a dologra s teljesen tarthatatlanná tegyék továbbra is a helyzetüket. Mindezek alapján a következő interpellációt bátorkodom intézni a t. külügyminister úrhoz (olVassa) : »Tekintettel a vend vidéknek különleges politikai, földrajzi és gazdasági helyzetére és a jugoszlávok általi megszállás tarthatatlanságára, hajlandó-e a külügyminister ur a jugoszláv kormányt felvilágosítva lépéseket tenni aziránt, hogy ezen különálló terület önként ürittessék ki?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Következik ? Haller József jegyző: Huber János! Huber János: T. Nemzetgyűlési Múltkor gróf Andrássy Gyula beszédében hangoztatta, hogy a forradalom voltakép a tekintély összeomlása következtében következett be s az voltakép a tekintély katasztrófája tolt. Hangoztatta nagyon abban a beszédben, hogy a tekintélyt mindenképen vissza kell állítani, meg kell erősíteni. Nagyon helyesen tette; amit mondott, az helyes. Ugyancsak erről a témáról volt szó ma is, amennyiben Gaal Gaszton t. képviselőtársam szintén emlegette a tekintély visszaállításának szükségességét és fontosságát, egyben azonban emiitette azt is, hogy nehéz visszaállítani a tekintélyt akkor, amikor azok, akik annak viselői, voltakép maguk rontják le. Már pedig ez igen gyakran történik meg. Igenis, a tekintélyre szüksége van az országnak, de épen azért nem szabad azt magában a népben lerontaniok azoknak, akik azt viselik, akikre azt ráruházták, nevezetesen a közalkalmazottaknak.