Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-71

A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. 49 Van egy másik példám is. Itt van a só kérdése. Sót annyit kapok, amennyit akarok, ha tetszik, száz vagonszámra vehetek Sopronban öt koronáért kilóját, (Egy hang a jobboldalon : Az olcsó.) — méltóztassék a számadást bevárni, — 5 koronáért kilóját, vagonszámra, amennyi tetszik. Ezen a són állami adó és illeték van, amelyet az állani szed be. Ennek összege kitesz 3 K 62 fil­lért, tehát ab Sopron vasútállomás 8 K 62 fillérbe kerül a só*. A fuvar az én falumba és minden egyéb költség, káló síb. kitesz 40 fillért, tehát ab" Boglár ugyanaz a só belekerülne 9 K 02 fillérbe. Ha vala­melyik község — piobatum est, megpróbálták nálunk — folyamodik sóbehozatali engedélyért, az illetékes ministeriumban azt válaszolják neki, hogy nagyon sajnáljuk, de Somogyvármegye só­kontingensét már kiadtuk, arra a behozatali en­gedélyt már megadtuk, (Zaj és felkiáltások a bal­oldalon : Kinek l) méltóztassék az alispáni hiva­talhoz fordulni, az alispáni hivatalban majd meg­kapják a községet illető sót. Hát ez igaz, meg is kapják, csakhogy az alispáni hivatalban a só már 13 koronába kerül, (Zaj a jobboldalon.) és mire Bogláron a fogyasztók közt szétosztják, 14 koro­nába kerül kilója. Kérdem én : nemzetfejlesztő, nemzetmentő dolog-e az, akármiféle hivatal teszi is, hogy amikor . . . Hubert János: Korrupt itt minden! Gaal Gaszton : . . . a só kilogrammját meg tudnám szerezni a falumnak 9 koronáért, s ha a kereskedő 50 fillér hasznot számit hozzá, 9 korona 50 fillérért, akkor az állam bürokratái ezt az ak­ciót bármi címen is lehetetlenné teszik s arra kényszeritik a falu népéfc, hogy 5 koronával drá­gábban vegye meg a hatóságtól a sót. (Mozgás.) Budaváry László : Kik a közvetítők ? Gunda Jenő: Zsidók! Gaal Gaszton: Méltóztassék elhinni, hogy engem nem ezek a detail-kérdések érdekelnek ! (Zaj és felkiáltások a baloldalon: De bizony fontos!) Bocsánatot kérek, nem ez a fontos s ez nem is rám tartozik, ez a minister urakra tartozik. (Zaj a baloldalon.) Én rám csak egy tartozik, az, hogy azt a »rendszert«, amely lehetetlenné teszi azt, hogy én a magam részére magam "vegyem meg jutá­nyosabban a szükségletemet, hanem egy hatóság­hoz kényszerit engem, amely 50—100 %-kal drá­gábban ad valamit, ezt a rendszert ebből az or­szágból már ki kell egyszer pusztítani. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ereky Károly: Ne támogassa a kormányt ! Tessék kilépni a kormánypártból ! Gaal Gaszton: Nem akarom most már hosz­szabb ideig igénybevenni szives türelmüket, de fel kell hoznom még egy dolgot. Somogy megyében a proletárdiktatúra bukása után, az akkori keresztény fellendülésben csinál­tunk mi egy keresztény polgári szövetséget. Ennek a keresztény polgári szövetségnek az elnökévé, mint akkori főispán-kormánybiztost, engem vá­lasztottak meg és épen azért adom elő én ezt a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. dolgot itt a Házban, minthogy hivatalosan kértek fel rá. Ez a polgári szövetség alakított az egész vármegyére kiterjedő, igazán nagyszabású ke­resztény beszerző és fogyasztási szövetkezetet, amely, bár csak a múlt évben alakult, máris a leg­gyönyörűbben működött, altruista alapon, min­den nagyobb haszon nélkül. Az egész múlt évi gabonagyüjtést ez bonyolitotta le, tudtommal min­den nagyobb panasz nélkül, és pedig lebonyolított egy 50 milliós üzletet ugy, hogy abból alig pár ezer korona haszna maradt a szövetkezetnek. Ez azt bizonyítja, hogy nem zsarolt, nem nyerész­kedett, hanem igazán azoknak a gazdáknak az érdekeit tartotta szem előtt, akiknek pénzén az egész szövetkezet alakult. Amióta uj rendje van a gabona gyűjtésének, amióta rábizták ezt egy »altruista« intézetre, melynek egy volt államtitkár az elnöke, megtör­tént ezzel a szövetkezettel az, hogy először is ez az altruista nagy központi intézet elcsalta az igaz­gatóját. Természetesen el lehet képzelni, hogy mennyivel magasabb fizetésb kellett neki adnia, hogy a megyei szövetkezet vezérigazgatója ott­hagyja az állását. De ez nem volt elég, hanem azt mondották a keresztény beszerző szövetkezetnek, hogy neki pedig gabonagyüjtési jogot Somogy megyében adni nem fognak, csak egy feltétel alatt, ha mint szövetkezet felszámol, részvénytársa­sággá alakul és részvényeinek 60%-át átengedi ennek a bizonyos államilag támogatott árufor­galmi stb. intézetnek. (Mozgás és zaj.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt méltóztatott mondani a mélyen t. ministerelnök urnák, hogy mindent el fog követni a szövetkezeti élet támo­gatására. A kifogás, mélyen t. Nemzetgyűlés, ez ellen a szövetkezet ellen tudtommal csak az, hogy sem a Hangyának, sem az O. K. H.-nak nem tagja, egyébként teljesen keresztény szövetkezet, tisztán a nép pénzéből alakitva, tisztességesen megcsinálva, tisztességesen dolgozik, tisztességes hasznot produkál, az altruisztikus alapról egy pillanatra le nem tér. Azt kérdem én, mélyen t. ministerelnök ur, összegyeztethefcő-e a szövet­kezeti élet támogatásának elvével az, hogy egy államtól függő részvénytársaságnak az elnöke, egy volt államtitkár likvidálásra akarjon kény­szeríteni egy keresztény szövetkezetet Ereky Károly : Hallatlan ! Gaal Gaszton : ... és máskülönben a gabona­gyűjtésben nem részelteti, csak az alatt a feltétel alatt, ha részvénytársasággá alakul. De tovább megyek, mélyen t. Nemzetgyűlés. Hogy a szövetkezetet likvidálásra kényszerítsék-, el akarják csalni összes jóravaló es arravaló hivatalnokait és pedig milyen eszközökkel. Egyik cégjegyzőnknek, akinek fizetése a szövetkezetnél havi 2400 K volt az összes illetményeivel együtt. az Áruforgalmi 5060 K havi fizetést igért, ha ott­hagyja a szövetkezetet és beáll az Áruforgalmi szol­gálatába. Forgách Miklós : Azért került aztán a begyűj­tés 240 koronába !

Next

/
Oldalképek
Tartalom