Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

• A Nemzetgyűlés 89, ülése 19 W, Rupert Rezső: Soha sem lesz rend, ami g sajtószabadság nem lesz ! Elnök : Az interpellációt Írásban kell beadni ! Csizmadia Sándor: Én kértem a háznagyi hivataltól a házszabályt, ott azt mondták nekem, hogy nincs házszabály, —tehát én ezt nem tudtam. Griger Miklós: Teljesen igaza van! Elnök: Ha az interpelláció nincs Írásban beadva, én nem is intézkedhetem, mert a házszabályok az interpellációkra vonatkozólag kötelezőleg előírják azoknak Írásbeli beadását. Következik ? Kontra Aladár jegyző : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Ezelőtt egy esztendővel a vasútnál is épugy, mint más hivatalokban, alakultak zsűri-bizottságok, amelyeknek az volt a hivatásuk, hogy az alkalmazottaknak a kommün alatti magatartását vizsgálják felül, hogy azokat, akik megbízhatók, igazolják és a szolgálatba állítsák vissza. Nekem a zsűri eljárása ellen volt kifogásom és a zsüriiket legalább is szervnek nem ismertem el, speciell a vasútnál magánál, nem ismertem el pedig azért, mert a vasutasoknak van egy törvényük, a szolgálati rendtartásuk, amelynek alapján mindenki, bármilyen vétséget — akár politikai, akár más vétséget — kövessen el, fegyelmi bíróság elé állitható és a fegyelmi bíróság ítélkezik felette s vagy elbocsátja vagy meghagyja az állásában az illető alkalmazottat. Azonban a zsűrik felállításánál, — nem tudom, hogy más társadalmi rétegekben igy történt-e — de a vasútnál az történt meg, hogy azok "lettek természetesen zsűritagok, akik legjobban tudtak kiabálni és az első alkalommal odaállottak. A személyzet maga nem választotta a zsűritagokat, csak összeült egypár ember és kinevezte azokat, akik a konjunktúrát mindig ki szokták használni s ezek vizsgálták felül olyan embereknek a magaviseletét, akik a kommün alatt sokkal hazafiasabban, sokkal bátrabban, magyarabban viselkedtek, •— hogy ugy fejezzem ki magam — mint azok, akik a kinevezést eszközölték, vagy mint egyikmásik zsűritag. Nem akarom ezzel általában érinteni a zsűritagokat, csak egyeseket, a vezetőket érintem és nagy hibának tartom, — különösen a közgazdasági életünkben tartom nagy hibának — hogy egy ilyen közgazdasági intézménynél, mint a vasút, a politikát viszik be a vasút vezetésébe. Majd később meg fogja látni a t. Nemzetgyűlés és a hazának minden polgára, hogy milyen nagy baj volt az, hogy a vasút "vezetőségébe és a vasúti alkalmazottak közzé is bedobták a politikai jelszót, de nemcsak bedobták, hanem a politika -irányításával alkalmaztak terrort egyes' alkalmazottakkal szemben. T. Nemzetgyűlés ! A zsűrinek az volt a hivatása, hogy feljelentéseket tett egyes alkalmazottak ellen, vagyis — mert vizsgálta és látta, hogy ki milyen magatartást tanúsított — feljelentette az illetőket az államrendőrségnél, vagy a kir. ügyészségnél. A kir. ügyészség felülvizsgálta az NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 18-án, szerdán. ' 537 elkövetett cselekményt és szabadlábra helyezte azokat,— ha le is voltak tartóztatva— akik nem voltak hibásak, azokat pedig, akik hibásak voltak, . vagy internálták, vagy a polgári bíróság elé állították. Most jön a főhibája a dolognak ; már egy esztendeje elmúlt annak, hogy ezrei az embereknek sétálnak fél vagy egész fizetéssel az államvasutaknál és nyomorognak családok anélkül, hogy ebben a dologban döntő lépés történnék felülről, mert hiszen az alkalmazottak felülről várják, hogy döntő lépés történjék. Héjj Imre: Exponált kommunistákat felmentettek. Kerekes Mihály : Az is megtörtént, hogy exponált kommunistákat felmentettek és igazoltak ; a zsűri vezetői közt is voltak ilyenek. Olyan embereket pedig, akik más állást nem töltöttek be, mint bizalmi állást—mert a személyzet azt mondta, hogy megbízunk bennük azért, mert régebben is vezető szerepet viseltek a vasutas társadalomban, — akiket tehát megválasztottak bizalmi férfinak s az illetők sem tudták, hogy mi lesz a hivatásuk, hanem elfogadták ezt a bizalmi állást, ezeket elitélték. Eljárást indítottak ezen emberek ellen, akik egyébként évtizedeken keresztül tisztességes, becsületes munkát teljesítettek az államnak. Nem mondom, hogy nem voltak köztük szociáldemokraták, vagy nincsenek — de hiszen nem bűn, .ha valaki szociáldemokrata — s ha voltak is ilyenek, a kommün alatt exponáltabb állást nem töltöttek be, vagy olyan cselekményt nem követtek el, hogy ezért büntető eljárást lehetne velük szemben alkalmazni. T. Nemzetgyűlés ! Tehát még ma is folyik a vizsgálat. A vizsgálat végső eredménye majd az lesz, hogy fegyelmi biróság elé állítják őket. Mert hiszen a vezetőknek megint érdekükben áll, hogy valami formában kimutassák, hogy ezen alkalmazottak ellen jogos eljárás folyt, ennélfogva fegyelmi biróság elé állítják majd őket és a fegyelmi biróság fog végeredményben felettük Ítéletet mondani, ők nem félnek a fegyelmi bírósági eljárástól, azt mondják, hogy csak jöjjön a fegyelmi bírósági eljárás, hanem félnek a mai rettenetes helyzetben az 50%-os fizetéstől. Ma mindenki azt kiabálja és tudja, hogy Magyarországon a tisztviselőnek a fizetéséből megélnie nem lehet ,s egy éven keresztül, talán még tovább, mert már a másik esztendőbe is belemegyünk, — családokat tartunk a vasútnál 50% fizetéssel. Ez az állapot tovább fenn nem tartható. A szolgálati rendtartásból majd ki fogom mutatni, hogy milyen -következménnyel jár az, ha valakivel szemben fegyelmi eljárást alkalmaznak. Vagy mentsék fel az illetőt, vagy csapják el, vagy mondják ki, hogy nincs rá szükség, de valamit csináljanak, ne nyomorogtassanak családokat éveken keresztül az államvasutaknál. (Igaz! Ugy van!) Vannak esetek, mikor az ügyészség az illetőnek dicsérő okiratot adott ki a kommün alatti B8