Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
496 A Nemzetgyűlés 88. ütése 1920. de mégis hozzá akarunk szólani és látni akarjuk, hogy mennyit emésztenek fel a közalkalmazottak, mennyi az államnak a dologi és személyi kiadása, hogy végre ennyi képviselő, aki itt ül és felelős és akiket majd mikor újra jönnek a választások, nagyon is felelősségre fognak vonni, Legalább azt tudják mondani, hogy igenis, a törvényjavaslatok letárgyalásánál ott voltunk és tudtuk, hogy miről beszélünk, mert az igazat megvallva, az igen t. pénzügyminister urnák ismételten kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a sötétben tapogatódzom, amikor nincs a kezemben nem a pontos, hanem az a hozzávetőleges költségvetés, amely szükséges ahhoz, hogy egy ilyen adójavaslatot bele tudjak illeszteni az államháztartás összes bevételeinek és kiadásainak a szerves egészébe. . Én azonban ezeket a kérdéseket tisztán és kizárólag jóakarattal az ország érdekében Emiltettem fel és arra kérem a pénzügyminister urat, hasson minél sürgősebben oda, hogy ezek a törvényjavaslatok minél gyorsabban törvényerőre emelkedjenek és minél sürgősebben vesse ki az adót, mert ma az adófizetés minden állampolgárnak legnagyobb hazafias kötelessége. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. ) Elnök : Szólásra következik ? Haller József jegyző: Katona Imre! Katona Imre : T. Nemzetgyűlés ! Az egyenesadókra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kötelességet vélek teljesíteni akkor, amikor mint községi jegyző, aki 25 év óta hajtom végre a pénzügyi kormány rendeleteit és ültetem át a gyakorlati életbe a törvényeket, aki tehát saját tapasztalatomból láttam meg a hibákat, e fontos törvényjavaslat tárgyalásánál felszólalok és eleve rámutatok azokra a pontokra, amelyeknek keresztülvitele, végrehajtása lehetetlen, vagy legalább is, ha nem módosítjuk azokat, az elégedetlenek táborát fogja szaporítani. Az Országos Jegyzői Egylet már többszöri feliratában sürgette az egyenesadók reformját és a közadók kezelésének egyszerűsítését. Várja már mindenki ebben az országban a fokozatos adórendszer alapján készülendő uj törvényeket, mert belátja mindenki, hogy ennek & szegény, kirabolt országnak pénzügyi egyensúlyát helyreállitani csakis igazságos és helyes adópolitikával lehet. Meg vagyunk arról Győződve, hogy szükséges az uj adóreform, kell hogy az még ez évben ide a törvényhozás elé kerüljön. Ezt a törvényjavaslatot tehát most már mindenki ugy tekinti, mint előhírnökét, mint beharangozását a nagy uj adóreformnnak ; ebből kombinálhat mindenki a jövőre és ebből a szempontból bírálom én is ezt a törvényjavaslatot és eleve tiltakozom az ellen, hogy az uj adóreformnál ezek a szempontok, ezek az irányelvek érvényesüljenek. (Helyeslés jobbfelöl) évi augusztus hó 17-én, kedden. Most erre az egy évre, tekintve a pénzügyi kormány szorult helyzetét és az ügy sürgős voltát, kevés módosítással el lehet és el is kell ezt fogadni. Enélkül megállana az állam gépezete. De az 1921. évre szóló adókivetések már kell, hogy kizárólag oly adótörvények alapján álljanak, amely adótörvények igazságosak és szociálisak. Tehát minden adónemnél a progresszivitás kell hogy érvényesüljön. (Helyeslés.) A jelen törvényjavaslatnál nem mindenütt van meg ez a fokozatos rendszer, különösen a legfőbb adónemnél, a földadónál épen nincs meg. Ott a javaslat egyszerűen csak megtízszerezi a földadót, akár egy hold földje, akár 10.000 hold földje van annak az adózónak. (Ugy van ! Ugy van !) Ez igy meg nem állhat. Ez nem áll arányban az adózó fizetőképességével és nem áll arányban a föld jövedelmezőségével. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen azért különbséget kell tenni a kis-, közép- és nagybirtok között és a szerint módosítani az adókivetési kulcsot, tegyük fel 10, 20 vagy 30%-ban. Erre vonatkozólag majd a részletes tárgyalásnál fogok módosítást benyújtani. Ugyancsak a földadónál figyelmen kivül hagyta a javaslat, hogy az utolsó évtizedekben a mocsaras, földadó alá nem eső területeket és a rossz, szikes legelőket mesterséges öntözés által prima kaszálóföldekké és halastavakká változtatták át és ezek ma is azt a 10—20 fillér földadót fizetik holdanként, amit régente, évekkel ezelőtt fizettek. Gaal Gaszton : Az a jegyző hibája ! Katona Imre : Én jelentettem', de sohasem tettek semmit. Tehát ezeket is legalább ugy kell megadóztatni, mint a prima szántóföldeket. Hogy csak egy példát hozzak fel, az én községem határán épült ezelőtt 10 évvel egy halastó, amely ma is 330 koronát fizet ezer hold föld után, holott az évi termelése 1000—1200 métermázsa hal, amit kilónként 140 koronával adnak el, tehát milliókat jövedelmez. A részletes tárgyalásnál majd itt is módositást fogok előterjeszteni. Tovább megyek, t. Nemzetgyűlés ! A házosztályadónál ugyanazokat a hibákat találtam én is, amiket az előttem szólott t. képviselőtársam ; de még többet is találtam. Mert az az egyszobás lakással biró adózó, akinek az adója megtízszerezve most 15 korona lesz, egy uj adónemmel is meg lesz róva, a javaslat 76. §-a szerint másodosztályú kereseti adóval, pedig azt eddig sohasem fizette. Tehát tulaj donképen az egyszobás lakóházzal biró adózó ma nem 15 koronát fizetne e szerint a javaslat szerint, hanem hozzájön — mondjuk — a két családtag után fizetendő adó és fizetne 25 koronát másodosztályú kereseti adóban. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Eddig is fizette ! Katona Imre : Nem fizette, mert az adóalapja 10 koronán alul volt ; tehát másodosztályú kereseti adót nem fizetett. Eszerint itt nem is tizszere- '
