Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
486 A Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. évi augusztus hó 17-én, kedden. kivan szólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak ezen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni? (Felkiáltások: Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki. A törvényjavaslat elfogadtatván, kihirdetés végett fel fog terjesztetni. Következik az egyes kiilállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről a kiilügyminister törvényjavaslatának harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot felolvasni. Szabóky Jenő jegyző (olvassa, a törvényjavaslatot). Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha nem kivan senki sem szólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak ezen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni ? (Felkiáltások : Igen !) Ha elfogadni méltóztatnak, akkor ezt határozatként jelentem ki és ezen törvényjavaslat kihirdetés céljából fel fog terjesztetni. Következik a vámokra vonatkozó ideiglenes rendelkezésekről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslatának harmadszori ol\ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezen törvényjavaslatot felolvasni. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e ezen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni ? (Felkiáltások : Igen !) Ha elfogadni méltóztatnak, akkor ezt határozatként jelentem ki. így a törvényjavaslat elfogadtatván, kihirdetés céljából fel fog terjesztetni. Napirend szerint következik több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről a pénzügyminister törvényjavaslata általános vitájának folytatása. Szólásra ki van feljegyezve ? Haller József jegyző: Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Magyarországot pénzügyileg talpraállitani, a nemzetgazdaság és az államháztartás rendes menetét biztosítani óriási feladat, amelyben nemcsak a pénzügyi kormánynak, hanem a Nemzetgyűlésnek és minden tényezőnek, gazdasági életünk minden faktorának közre kell működni. Az államháztartás rendbehozatala nemcsak takarékossággal, nemcsak azokkal a módozatokkal, amelyek itt elhangzottak, teremthető meg, hanem számtalan más tényezőt, más eszközt kell megragadni, hogy az államháztartás megbillent egyensúlyát rendes helyzetébe állítsuk vissza. Nemcsak ennek a háborúnak, minden nagy háborúnak az volt a következménye, hogy a valutaválság láza gyötörte a nemzetek gazdasági életét, a francia forradalom után épugy, mint a napóleoni háborúk után. Minden nemzetnek gazdasági életében, amely egy hatalmas háborút élt keresztül, a valutaválság, a pénzválság láza lépett fel, ez tette azt tönkre. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A pénz értékének folytonos csökkenése az, ami a termelést megbénítja, ami lehetetlenné teszi a kereskedelemnek jótékony hatású árucseréjét, azt a külkereskedelmi forgalmat, amely egyik alaptényezője lett volna e nemzet gazdasági újjászületésének. A nemzet gazdasági életének helyreállítását épen ez tette leginkább lehetetlenné, épen ez a valutaválság teszi lehetetlenné azt, hogy minden gazdasági tényezőt felhasználjunk arra, hogy az ország lerongyolódott gazdasági szervezetét újjáépítsük. A valutaválságnak, a pénz elértéktelenedésének természetes következménye a drágaság. Ezeket a súlyos bajokat azonban nem lehet valuta-konferenciákkal helyrehozni. Nem elegendő csak arra törekednünk, hogy a takarékosság szabályait tartsuk be*mindenütt, nemcsak bátorság kell ahhoz, hogy a drágaságot lektizdjük, hanem bátorság kell abban is, hogy az államháztartás szükséges bevételeit előteremtsük. Az igen t. pénzügyminister ur bátorságát már láttuk a takarékosság terén, azonban szeretnők látni a vakmerőségét abban is, hogy állami bevételeket teremt, mert az államháztartás rendjének helyreállitása csak ugy lehetséges, ha azokat a milliárdokat, amelyek az államháztartás kiadásaiban szerepelnek, itt Magyarországon előteremtjük. A szociális nyomorúság tetézi és éleszti folyton azt az elégületlenséget, amely lassacskán alá fogja ásni a társadalmi rendet, az állami biztonságot. * Ha nem törekszünk arra, hogy hamarosan helyreállítsuk a pénz értékét ós az államháztartás egyensúlyát, akkor ezek a szociális bajok nem fognak apadni, hanem mind nagyobbak és nagyobbak lesznek, és a végén ott áll az anarchia, amelytől mindenkinek irtóznia kell és amelytől mindenkinek meg kell mentenie az országot. A rossz pénz az, ami a zavart okozza, tehát minden erővel arra kell törekedni, hogy a pénzünket valahogyan javítsuk. A pénz értékének javulását azonban nem lehet attól várni, hogy megindul majd a nemzetközi kereskedelem, nem lehet attól várni, hogy behozzák a botbüntetést, mert hiszen ezek mind olyan dolgok, amelyek előfeltételezik a jó pénzt. És ha mi először megteremtjük a jó pénzünket a rossz pénz helyébe, ha oda varázsoljuk óriási munkával a gazdaságilag rossz pénzünk helyébe a gazdaságilag jó pénzt, akkor egyúttal megtettük első lépésünket is arra, hogy ennek az országnak gazdasági rendjót valahogyan nagy,nehezen helyre tudjuk állítani. Az államháztartás rendbehozatalánál tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy állami bevételeket teremtsünk. Jellemző, hogy békében a nagy Magyarországon 7—800 millió értékű bankjegy keringett a gazdasági életben. Most a
