Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

Ä Nemzetgyűlés 87. ülése 1920. évi augusztus kő 16-án, hétfon. . i'ît Akkor tehát, amikor tiz százalékban állapíttatott meg az adókulcs, sejthető volt, hogy a bevallások nem lesznek reálisak, ugy hogy a valóságban bevallott jövedelem a valóságos jövedelemnek csak egy oly része lesz, hogy az adó a valóságos jövedelem után nem tiz százaléknak, hanem csak három százaléknak fog megfelelni. A kivetés könnyítése szempontjából vaslat két kategóriát állapit meg, mert amint mondtam, a javaslat és a bizottság különösen nagy súlyt vetett arra, hogy az adókivető közegek munkája lehetőleg könnyű és eredményes legyen. Az első kategória vonatkozik azokra, akiknek a kereseti viszonyai lényegesen nem változtak. A javaslat ezeknek az adóját a korábbi adó ötszörösében kivánja megállapítani, egyedül a haszonbérlőknél három százalékban azért, mert a haszonbérlők fogják fizetni a tulajdonos helyett a többi adótöbbleteket is, ennélfogva nem látszott méltányosnak, hogy azoknak adója ötszörösre emeltessék. A másik csoport vonatkozik azokra, akiknek kereseti viszonyai a múlthoz képest lényegesen változtak. Ezeknél egyéni adókivetést kell eszközölni, amely biztosítja a feleket a túlságos megadóztatással szemben avval a rendelkezéssel, hogy ha valaki korábban tényleg tiz százalékot fizetett, adója nem emelhető. Az első kategóriához tartozóknál nem lesz egyéni értesítés, hanem az adókivetési lajstromot közszemlére teszik ki s aki adóját magasnak véli, az ellen felebbezhet. Ahol egyéni kivetés eszközöltetik, ott az egyéni értesítés is meg fog történni és az illetőnek joga lesz a megállapított fórumnál esetleg felebbezni. Ami a földadót illeti, a földadó, amint tudjuk, évtizedek óta megrögzött adótételeken nyugodott. A földadó alapját a kataszteri tiszta jövedelem képezte, azonban ez a kataszteri tiszta jövedelem sem felelt meg a valóságos hozadéknak olyannyira, hogy a mai viszonyokhoz képest igazán nevetséges összegre 1 K 50 fillérre tehető a földadónak egy katasztrális holdra, eső része. Itt a javaslat az adót a korábbinak tízszeresére akarja emelni, ami tekintettel pénzünk nagyfokú devalvációjára, túlzottnak nem mondható. A pénzügyi bizottság kimondotta azt is, hogy a haszonbérlő adófizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések értelmében az ujabb adóterheket a haszonbérlő köteles fizetni, de csak abban az esetben alkalmazandó ez a' szabály, hogyha a haszonbéri szerződés a jelen törvény hatálybalépte előtt keletkezett. Ennek a rendelkezésnek az intenciója az, hogy ha valaki már tudni fogja, hogy mi lesz az adó, beleszámíthatta a bérbe, tehát nem volt indokolt, hogy a törvény életbelépte után" változatlanul maradjon. Feles bérlet esetében az uj adó fele esik a haszonbérre. A házosztály adót szintén jelentékenyen emelni kellett, még pedig ugyanabban az arányban, amint azt pénzünk devalvációja megkívánta. • • A 60 százalékos hadi pótlékot már Emiltettem. Egy külön fejezetet alkotnak a közadó kezelésére vonatkozó rendelkezések módosítása. Ez is lényegében összefüggésben van pénzünk devalvációjával. így az a rendelkezés, hogy amig azelőtt közvetlen adófizetőknek azok tekintettek, akik 200 koronánál több adót fizettek, most a közvetlen adófizetés mértéke ennek tízszeres összegében van megállapítva. Van egy rendelkezés a közigazgatási bíróság előtti eljárásra vonatkozólag, amelyet a felhatalmazási javaslat is kontemplál és annak idején a Nemzetgyűlés elfogadott. Itt tisztán csak a célszerűségi és törvényszerkesztési szempontok tették indokolttá, hogy ez is benne foglaltassék a javaslatban. A pénzügyi bizottság kiegészítéseket is eszközölt a javaslat eredeti szövegével szemben, amennyiben kimondotta, hogy ha a fél saját ügyében kelt idézés dacára nem jelenik meg, a pénzügyi hatóság megkeresheti a királyi ügyészséget elővezető parancs kiadása iránt. E rendelkezés indoka közelfekvő. Ha a pénzügyi hatóságnak megvan a joga ahhoz, hogy megidézze az illetőt, meg kell számára adni a lehetőséget, hogy ezt az intézkedését végre is hajthassa. Azonkívül a mai óriási anyaghalmazra való tekintettel kimondotta a pénzügyi bizottság, hogy nem csupán az adóhivatali közegek, hanem egyéb állami közegek is felhasználhatók az adó kivetéséhez és végrehajtásához. Milcsevics János: Hozzá nem értők is lehetnek ! Iklódy-Szabo János előadó: Lehet, hogy hozzá nem értőket is alkalmaznak majd, de olyan óriási munkatorlódás állott elő, hogy ennek a rendelkezésnek felvételére feltétlenül szükség volt. Miután a jövőben az adóbevallás szükségessége az adómorált remélhetőleg megjavítja, a javaslat 110. §-a a múlttal szemben bizonyos amnesztiát kíván adni. Ezek voltak azok, amiket a javaslatra vonatkozólag elmondani kívántam ; most méltóztassék megengedni még azt,, hogy rámutassak arra, hogy körülbelül mennyi jövedelemtöbbletre számit a kormány ezen javaslat révén. Ezen jövedelemtöbblet a következőképen oszolnék meg. A jövedelmi adónál számithatunk mintegy 200 millióra a vagyonadónál mintegy 100 millióra, a földadónál 275 millióra, a házosztályadónál 28 millióra, az I. osztályú kereseti adónál 5 millióra, a II. osztályú kereseti adónál 18 millióra, a III. osztályú kereseti adónál egészen uj kivetés fog foganatosíttatni s ezért, nagyon nehéz tisztán látni és approximativ számok állnak előttünk, mintegy 140 millió korona. Á nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat terhelő vagyonadó és hadinyereségadó évi összege 65 millió koronára rug, az általános jövedelmi pótadó 147 millió koronára. Ez összesen 800 millió korona többletet jelent Magyarországnak