Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

A Nemzetgyűlés 87. ülése 1920, még csak azután fognak történni. Én nem törődöm azzal, hogy ezelőtt tízszer vagy húszszor már ezt csinálták, mind a tizszer rosszul csinálták. Itt az a fontos, hogy ez a Nemzetgyűlés nem adhatja meg a felmentvényt olyan dolgokra, amelyek négy kormány alatt történtek, különösen nem egy* egysoros paragrafusban. Ismételten kérem, ne méltóztassék ezt a paragrafust elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur nem kivan szólni ? Iklódy-Szabó János előadó: Nem! Elnök: Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés változatlanul elfogadta a 2. §-t. Következik a 3. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 3. §-t, amely észrevétel nélkül élfogadtatik). Elnök." így az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat a pénzügyi és közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban és részleteiben elfogadtatott és harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik napirend szerint a vámokra vonatkozó ideiglenes rendelkezésekről a kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés! A jelenleg érvényben lévő vámrendszer életbeléptetése, tehát 1906 óta, amint különben már az előző javaslat tárgyalásánál is mondottam, a kormányok, megszakításoktól eltekintve, felhatalmazást kaptak arra nézve, hegy ideiglenes megállapodásokat -létesithessenek az illető naptári év végéig, illetve azokat, hatályban is tarthassák. A kereskedelempolitika terén nélkülözhetetlen ezen szabad mozgást biztosító intézkedést kiegészítették az 1914. évi XLVIII. te.-ben egy olyan intézkedéssel, hogy a rendkívül gazdasági viszonyokra való tekintettel a kormány az érvénybe lévő autonóm vámtarifának egyes tételeitől eltekinthessenj azokat módosíthassa, esetleg el is engedhesse. Ilyen kettős rendelkezést magában tartalmazó törvény az 1917. évi XX. te, amely törvénynek hatályba lépte óta az azóta beállott rendkívüli zavaros politikai viszonyok következtében ujabb törvényes intézkedések nem történtek, ugy hogy itt — mint különben már az előbbi törvényjavaslat tárgyalásánál is mondottam — exex állapot állott be. A kormány célja elsősorban az, hogy alkotmányos kötelességének eleget tegyen és ezt az exléx állapotot megszüntesse. Tekintettel arra, hogy most már az önálló külügyministerium is felállíttatott, ennélfogva a külkereskedelmi viszonyok szabályozására vonatkozó rendelkezéseket — amint már az előbbi javaslatban láttuk — a külügyminister ur terjesztette elő, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 16-án

} hétfőn, 473, viszont a vámokra vonatkozó rendelkezésekről külön törvényjavaslatot terjesztett be a kereskedelemügyi minister ur és most ezt vagyok bátor ismertetni. Az autonóm vámtarifa egyes tételeitől való eltérést a jövőben különben az a körülmény is indokolja, hogy a jelenlegi vámtarifa a változott viszonyok között, mikor tudjuk, hogy a vámtarifa egészen más viszonyok között élő Magyarország képére lett íalkotva, a mai viszonynak egyáltalában nem felel meg, ennek folytán .voltaképen egész vámtarifánk revízióra szorul. . Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a békeszerződés ebben meglehetősen megköti a kezünket, amennyiben kimondja, hogy a vámtarifának bizonyos tételei változatlanul fenmaradnak, illetve három évig nem változtathatja meg a kormány kardinális intézkedéssel, ennek folytán helyes és indokolt, hogy legalább meglegyen a mód, hogy ahol a gazdasági viszonyok szükségessé teszik, az érvényben lévő vámtarifától eltérő, azokkal ellentétes bizonyos rendelkezéseket állapíthasson meg. sőt esetleg a vámtételeket egészen is elengedhesse. Ez a törvényjavaslat egyúttal szankcionálni kívánja azokat a rendelkezéseket is, amelyeket a kormány korábban ilyen irányban tett. Hogy minő tárgyak voltak azok, amelyeknél — a gazdasági viszonyoknak megfelelő kielégítésére alapítva intézkedéseit — a kormány bizonyos koncessziókat tett, sőt teljes vámelengedéseket is adott, erre vonatkozólag" legyen szabad említenem a cukrot, a borsót> a lencsét, rizst, őrleményeket, hagymaféléket, mindennemű főzelékeket, repcét, vágó- és igásállatokat, szárnyasokat, vadat, friss halat stb. Ilyen tárgyak voltak azok, amelyeknél már korábban is az érvényben lévő vámtarifával ellenkező rendelkezéseket tett a kormány azért, hogy a közellátást ezáltal is lehetőleg biztosítsa. Ezek volnának azok, amiket előadni kívántam. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szóln ? Ha szóin senki sem kivan, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Kérdem : méltóztatnak-e a vámokra vonatkozó ideiglenes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadn , gen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen I) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a cím és paragrafusok felolvasását. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét és 1—3. %-ait, amelyek észrevétel nélkül változatlanul elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a vámokra vonatkozó de glenes rendelkezésekről szóló törvényjavasat ugy áltsjánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, annak- harmadszori olvasása a legközelebbi ülés j napirendjére fog kitüzetni. 60