Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

A Nemzetgyűlés 87, ülése 1920. évi augusztus hó 16-án, hétfőn. 469 be, mert tudjuk, hogy más szolgálati ágaknál egészen másképen történik a kinevezés, egészen mások az előlépési viszonyok. Bizonyos arányt kell tehát megtartanunk azokkal a tisztviselőkkel szemben, akik az igazságügyi szakban mint jegyzők, albirák, alügyészek, vagy az igazságügyministerium fogalmazói működtek. A második bekezdésre nézve olyan értelemben tudnék ehhez a módositványhoz hozzájárulni, hogy a, második bekezdés • harmadik sorában Tévő »fogalmazói« szó után szúrjuk be a következő kitételt : »vagy más a VIII. fizetési osztályba tartozó«. A harmadik bekezdésre < vonatkozólag előterjesztett módositványhoz sajnálatomra nem járulhatok hozzá, mert hiszen akkor, hogyha a javaslatba ilyen indítványokat akarunk beletenni, részletes, taxatíve szabályokat kellene felállítani minden egyes eshetőségre és meg kellene állapítani, hogy ha ezeket a VI. vagy V. stb. fizetési osztályba akarjuk kinevezni, akkor ezeknek előbbi szolgálatát miképen vegyük figyelembe. ' Ezek különben is egészen kivételes esetek és akkor, amikor a kormány valakit esetleg más szolgálati ágba át akar venni, vagy ki akar nevezni, megvan a lehetősége arra, hogy azt honorálja és épen abba a csoportba nevezze ki, amelybe alkalmasnak látja. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hog/ a harmadik bekezdést változatlanul méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Az első bekezdésre akként fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e azt a Nemzetgyűlés változatlanul, igen vagy nem ; a második és harmadik bekezdést pedig szembe fogom állítani Hornyánszky képviselő ur módosításával. Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni a második bekezdést, akkor elesik Hornyánszky képviselő ur módosítása. Azután fel fogom tenni a kérdést a minister ur által benyújtott módosításra. Ha a minister ur módosítását elfogadja a Nemzetgyűlés, akkor végeztünk a második bekezdéssel, amely, ily módon a minister ur módosításával fogadtatnék el. Azután következik a harmadik bekezdés, melynek változatlan elfogadását szembe helyezem Hornyánszky képviselő ur módosításával. Ha ez változatlanul elfogadtatik, akkor elesik Hornyánszky képviselő ur módosítása, ha pedig nem, akkor a szakasz Hornyánszky képviselő ur módosításával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 23. § első bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés az első bekezdést változatlanul elfogadta. Felteszem a kérdést: változatlanul méltóztatnak-e elfogadni a második bekezdést, szemben Hornyánszky képviselő ur módosításával ? (Igen !) A t. Nemzetgyűlés változatlanul fogadta el a második bekezdést, szemben Hornyánszky képviselő ur módositásával, amely ennélfogva elesik. Felteszem továbbá a kérdést : el méltóztatnak-e fogadni a már elfogadott második bekezdéshez pótlásul a minister .ur által indítványozott módosítást, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a minister ur módosítását elfogadta, így a második bekezdés a minister ur által indítványozott módosítással elfogadtatott. 1 Kérdem : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a harmadik bekezdést változatlanul, szemben Hornyánszky Zoltán képviselő urnák tett módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés változatlanul elfogadta a harmadik bekezdést, igy tehát Hornyánszky képviselő ur módosítását ' mellőzte. Ehhez képest a Nemzetgyűlés a 23. §-t az említett módosításokkal fogadta el. Kontra Aladár jegyző (olvassa, a 24—26. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak)'. Elnök : Ezzel a kir. itélőbirák és a kir. ügyészek illetményeiről szóló 86. számú törvényjavaslat az igazságügyi bizottság jelentése alapján a tett módosításokkal ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Ezzel kapcsolatban elintézést nyert az Országos Bírói és -Ügyészi Egyesület balassagyarmati szakosztályának kérvénye. Ezen törvén}

7

]'avaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend szerint az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyíiinknak ideiglenes rendezéséről a külügyminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó : T« Nemzetgyűlés ! A mindenkori magyar kormányok, rövid megszakításoktól eltekintve, évről-évre törvényes felhatalmazásokat nyertek arra vonatkozólag, hogy a külállamokkal kereskedelmi viszonylataink szabályozása tárgyában bizonyos megállapodásokat létesíthessenek és ezeket az illető naptári év végéig hatályban tarthassák. Ilyen törvények az 1906:111. te, az 1906: XXI. te és igy tovább. Evenkint hozták ezeket a törvényeket ; a legutolsó volt az 1917: XX. te. Az azóta be- állott rendkívüli politikai viszonyok következtében e téren exlex-állapot állott elő. A jelenlegi törvényjavaslat célja, hogy ezt az exlexállapotot megszüntesse és újból a törvényes alapra térjünk vissza. Ezen, a külkereskedelem irányítására rendkívül fontos intézkedéseknek a mai viszonyok közt kétszeres jelentőségük van, különösen abból a szempontból, mert a zavaros külpolitikai viszonyok következtében előreláthatólag nem lesz módunkban, hogy olyan értelmű megállapodásokat köthessünk a külfölddel, melyeket egy törvényjavaslat keretében megszövegezhessünk és a Ház által elfogadtathassunk, ugy hogy a mai viszonyok közt, mondom, kétszeres jelentősége van annak, hogy a kormány felhatalmazásokat kapjon arra* hogy bizonyos provizóriumokat léptethesseji életbe. A törvényjavaslat célja egyúttal az is, hogy szankcionálja a kor-