Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

444 A Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. évi augusztus hó lé-én, szombaton. fcessen magának, amennyi az ő és családja szükségletének fedezésére kell, vagyis nem vonja meg a termelőtől a falatot, ugy, mint a háborúban kiadott rendelet, hanem lehetővé teszik a falu népének, hogy szokásos életmódját folytathassa. Ha ez az intézkedés ki lesz még egészitve azzal, hogy a falusi elláttatlan lakosság nem lisztet, hanem gabonát fog kapni — mert az az itteni lisztet nem tudja megemészteni sem, más lisztet kivan, mint a városi lakosság — és ha a kiskorúak 16 kilogrammot, a felnőttek pedig 20 kilogrammot fognak fejkvótaként kapni, akkor azt hiszem, hogy ez a rendelet a vidéken nem fog rossz hatást kelteni. T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur által alaposan átgondolt és egy régi gyakorlati gazdának, sőt egy aktiv közélelmezési ministernek is dicséretére váló előadásáért és szakszerű fejtegetéseiért az egész Nemzetgyűlés nevében hálás köszönetemet fejezem ki. Ajánlom a Nemzetgyűlésnek, hogy ezt a rendeletet vita nélkül vegye tudomásul és végrehajtás céljából adja át a kormánynak. (ÉlénJc helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: .T. Nemzetgyűlés! Ebben a rendkívül fontos kérdésben nekem, mint ellenzékinek feltétlenül le kell szögeznem álláspontomat. (Az elnöki széket Bottlik József jogialja el.) A közélelmezés kérdését, mint ennek már többször volt szerencsém kifejezést adni, nem tartom politikai kérdésnek és bárki legyen a közélelmezési minister, bármilyen párti politikus legyen is, meggyőződésem, hogy őt minden körülmények között támogatni kell, (Általános helyeslés.) mert ha közélelmezéssel politikai játékot űzünk, akkor katasztrófába visszük az országot. (Igaz! Ugy van!) En tehát annak ellenére, hogy ellenzéki képviselő vagyok és az egész világnézet választ el az igen t. minister úrtól . . . (Felkiáltások jobbfelöl : Na ! Na ! Talán mégsem!) Kérem, miután ilyen ellentmondást váltottak ki szavaim, megmondom mindjárt azt is, hogy miért, Én a nagybirtoknak vagyok hive olyan értelembtn, hogy nem tudom elképzelni Magyarország vagy bármely kulturország élelmezését az óriási gőzekék és egyéb a fejlettség legmagasabb fokán lévő és a többtermelést ^célzó gazdasági eszközök alkalmazása nélkül. En azt tartom, hogy egy ország csak akkor tud boldogulni, ha abban mezőgazdasági nagyüzemek is vannak, s mert a minister ur tervezetéből azt látom, hogy szerinte Magyarországon idővel minden birtokot el kell osztani, ezért mondottam azt, hogy nagy nézeteltérés van közöttünk. (FelMáltások jobbfelöl : Szó sincs róla, hogy mindet ! Nem áll !) Kérem, ha nem ugy van, akkor nincs közöttünk nagy nézeteltérés és majd tisztázni fogjuk ezt annak idején. Gaal Gaszton: Csak tisztességes ára legyen a gabonának, akkor mindig lesz elégj Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Epen azért, mert meg vagyok Győződve arról, hogy itt nem politikai kérdésről van szó, az előadónak igazán érdekes, világos, szervezett előadásából csak annak szakszerű részével foglalkozom, és igy elsősorban azt a kérdést kivánom vizsgálni, hogy a gabona begyűjtésénél szükséges volt-e a zár alá vétel elrendelése. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, az igen t. közélelmezési minister ur három hónappal ezelőtt még nem gondolt arra, hogy az összes búza- ég rozstermést zár alá kell venni, mert 4 millió métermázsa gabonát kell gyűjteni. Forgács Miklós: Pedig most még megvan a nagybirtok ! Ereky Károly: Ne menjünk mellékvágányokra. — Ez, igen t. Nemzetgyűlés, azért van, mert politikát csináltak — nem tudom, hogy kik — de bizonyos fokig politikát csináltak a közélelmezésből. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister: Nem áll! Ereky Károly: Ha a minister ur három hónappal ezelőtt igy intézkedett volna, akkor nem lehetett volna semmiféle gabonát elrejteni, de nem tudom miért, bizonyos huza-vona volt. (Zaj jobbfélöl.) Nem tartozom a többséghez, nem tudom miért történt ez, de el lehetett volna ezt rendelni annak idején épugy, mint ahogy most az utolsó 24 órában megcsinálták. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : T. barátom, miért nem rekvirált, miért hagyta énrám? Ereky Károly : Tudom, hogy megkapom erre a választ és épen azért tettem fel a kérdést. Másodszor pedig, ami a feldolgozási költségeket illeti, — a begyűjtés és lisztté való átalakitás összes költségeit — itt bámulattal hallottam, hogy 240 koronáról lement 33%-kal, azaz egyharmadrészével, 160 koronára. Szabó (nagyatádi) István közélelmezésügyi minister: Ha vállalja a pénzügyminister! Ereky Károly: Principialiter az teljesen mindegy. Valaminek itt történnie kellett. Vagy le lehetett alkudni, akkor rosszul volt megállapítva a 240 korona, vagy pedig vállalta a pénzügyminister ur, hogy a differenciát fedezi, ez hárommillió métermázsánál 80 koronájával kitesz 240 millió koronát. Vájjon a magyar állam fizeti a 240 millió koronát ? (Mozgás.) Ezek nem tisztázott kérdések, legalább én az előadó ur igen érdekes és nagyon világos előadásából első hallásra nem tudtam kivenni. Ami pedig azt a másik elvet illeti, hogy pusztán és kizárólag a gazdatársadalom viselje a költségét annak, hogy az »országban a kenyérellátás olcsóságát biztosítsuk, e tekintetben arról is volt szó, hogy ennek a városokat, nagyban-