Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-85
436 A Nemzetgyűlés 85. ülése 19.20. Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A 7. §-nál nekem volna egy módosításom, amelyet figyelembe ajánlok azért, mert a fizetési fokozatban való előlépés ezzel a módszerrel rendkívüli módon megnyújtja azt, hogy a biró mennyi ideig marad az egyes fizetési fokozatokban. Rendkívül fontos ez azért, mert ezt le lehetne szállítani. Az én módosító indítványom semmi egyebet nem tendál, mint azt, hogy a fokozatokba való belépési idő megrövidíttessék. Teljesen azon az alapon állok, amelyet az Országos Birói és Ügyészi Egyesület ebben a tekintetben elfoglal, t. i. hogy : »a magasabb fizetési fokozatokba az előlépés az első fizetési csoport második, harmadik, negyedÍK, ötödik fizetési fokozatába — ne háromévenként, mint ahogy à javaslat tendálja, hanem — kétévenként történjék, míg a fizetési csoport többi fokozatába, valamint a többi fizetési csoport valamennyi fokozatába háromévenként következzék be. Módosításom következőképen hangzik (olvassa): »Akik más közszolgálati ágból vagy mint ügyvédek vagy kir. közjegyzők nyernek kinevezést az I. fizetési csoportba itélőbirákká vagy ügyészekké, kineveztetésükkel ennek a fizetési csoportnak abba a fokozatába lépnek, amely : 1. a biróvá vagy ügyésszé kinevezett közszolgálati alkalmazottnál a kineveztetését megelőzően az állami tisztviselők IV. fizetési osztályába történt kineveztetésétől számított szolgálati idejének ; 2. ügyvédnél vagy kir. közjegyzőnél pedig az 1912 : LXV. te. 127. §-a alapján szolgálati idejéhez hozzászámitandók kimondott időnek a három évenként történő előlépés alapulvételével megfelel.« Van szerencsém ezt azért benyújtani, mert a törvényjavaslat nem tartalmaz intézkedést arra nézve, ha más közszolnálati ágból lép át valamely tisztviselő a birói vagy ügyészi karba. Ezt a hiányt vélném én ezzel kvázi pótolni, másodszor pedig az első fizetési csoportban az egyes fizetési fokozatokba való bejutásnál a háromévi időt a második, harmadik, negyedik és ötödik fizetési fokozatnál megrövidítené ez egy évvel, ugy hogy az előléptetés kétévenként történjék. Ez a pénzügyi tárcánál nem jelent akkora megtér heftetest, hogy a t. igazságügyminister ur ehhez a maga részéről hozzá ne járulhatna. Elnök: Kíván még valaki szólni? Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok abban a helyzetben, bogy Hornyánszky t. képviselőtársam indítványát igy elfogadjam ... Hornyánszky Zoltán: Ezt sem? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: , . . mert az esetleg az egész törvényjavaslat rendszerét módosítaná. Egész váratlanul eri az embert, hirtelen nem is tudjuk a konzekvenciáit megállapítani. Hornyánszky Zoltán: Oly minimális ! évi augusztus hó 13-án, pepiteken. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Hiszen tudom, hogy pénzügyi kihatásaiban esetleg nem menne messzire, de ez a törvényjavaslat nemcsak pénzügyi vonatkozású, hanem státusrendezési vonatkozású is. Az egyes csoportok között bizonyos arányt kell betartani és ez a háromé\i várakozás olyan, amely az egyes fokozatokban talán megfelelőnek látszik. t j Minthogy pedig azt a célt, amelyet t. képviselőtársam el akar érni, hogy esetleg két évenként történjék ez az előlépés, meg lehet valósítani és ez nagyon sok esetben meg is valósulhat különösen azoknál a tisztviselőknél, akik erre rászolgáltak, azt hiszem,*ennek az indítványnak általánosítása megint ellentétben állana azzal, hogy azokat a bírákat és ügyészeket, akiket szorgalmuknál és rátermettségüvnél fogva saját felettes bíróságaik arra alkalmasoknak tartanak, kitüntetik azáltal, hogy javasolják, hogy náluk a fokozatban való előlépés rövidebb idő alatt történjék. Én a magam részéről a javaslat egész rendszerének megváltoztatását, megzavarását látnám ebben az indítványban, azért nem tudok ahhoz hozzájárulni. Bernolák t. képviselőtársam indítványában látom azt az intenciót, amelyet egészben véve helyesnek tartok olyan értelemben, hogy az állások mihelyt üresedésben vannak, lehetőleg betöltessenek. Ennek azonban egyrészről most az a törvényjavaslat az akadálya, amely mint méltóztatik tudni, most általában megtiltja a kinevezéseket. Bernolák Nándor : Épen ezt óhajtanám megváltoztatni . Tomcsányi Pál igazságügyminister: Másrészről pedig egészen kötelezően azt mondani, hogy momentán kell valamely állást betölteni, kissé nehéz. Különösen ezeknél a magasabb állásoknál fordulhat elő, — csak elvileg beszélek — hogy pl. a G áriánál momentán az ember nem tudja kiválasztani azt, akit odatehëtne, s aki 10—15 évig legyen ott, mig, ha az ember egy kissé vár, alakul a helyzet, esetleg egészen, megfelelő embert tud odaállítani. Rupert Rezső : Már régen oda lehetett volna állítani. Tomcsányi Pál igazságügyminister : Ugy hogy ezt az indítványt én a magam részéről, mint igazságügyminister, az alsóbb csoportokra, a II. és III. csoportokra nézve el tudnám fogadni, bár ennek pénzügyi kihatásai is vannak. Ezért hozta a Nemzetgyűlés azt a törvényt, hogy egyelőre nem lehet uj kinevezéseket foganatosítani. Maga a Nemzetgyűlés volt abban a meggyőződésben, hogy mivel nem tudjuk azt, hogy mekkora lesz az ország, hány tisztviselőre lesz szükségünk, addig várjunk a kinevezésekkel. Ez olyan kérdés, hogyha a Nemzetgyűlés azt gondolja, hogy kivételt tehet, nekem, mint igazságai gyministernek, a II. és III. csoportra nézve nincs kifogásom, de a pénzügyi kihatásokra nézve nem vagyok hivatott nyilatkozni, a pénzügyminister pedig azt hiszem, ehhez nem járulna hozzá.
