Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-85
430 r A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Nagy sajnálattal tapasztaltam, — nem a mai napon, mert ma épen elismeréssel adóztam t. képviselőtársaimnak e tekintetben, de a közelmúltban — bogy a mi hatóságaink és biráink tekintélyét nagyon sértő ítéleteket és megjegyzéseket voltunk kénytelen hallani, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Kovács József: A birákról nem lehet mondani. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt kérem igen t. képviselőtársaimtól, hogy az angol példából azt tartsuk meg, hogy ne engedjük meg, hogy a mi hatóságaink és bíróságaink tekintélyén csorba essék és mi magunk járjunk elől ebben a tekintetben. Amint bátor voltam jelezni, tisztán a pénzügyi nehézség az, ami megakadályozza, hogy ebben a javaslatban esetleg továbbmenő intézkedések is felvehetők legyenek. (Egy hang a jobboldalon : Hol van a pénzügyminister ?) De azért ne méltóztassék ugy gondolni, hogy ez a javaslat semmit se nyújt. Leszek bátor ebben a tekintetben csak egy néhány adattal szolgálni. Először arra utalok, hogy ez a javaslat nem az érdekeltek megkérdezése nélkül, hanem igenis az ő bevonásukkal, kívánságaiknak megfelelően készült. Ami ezekből a kívánságokból teljesíthető volt, azt teljesítettük és az én tudomásom szerint az érdekeltek evvel a javaslattal is ugy vannak, hogyha nem is elégíti ki őket teljesen, nem is teljesiti minden reményüket, mégis örömmel fogadják és szívesen veszik, hogy az minél előbb törvényerőre emelkedjék. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Jöjjön a többi utána !) Hogy azok a rendelkezések, amelyek a birói külön státusra vonatkoznak, és az ezzel kapcsolatos következmények megfelelőek és előnyösek, ebben a tekintetben nagyobb eltérés a t. Nemzetgyűlés tagjai között nincs is, és épen ezért erre nem is óhajtok kiterjeszkedni. Bátor vagyok azonban rámutatni arra, hogy ez a javaslat az anyagiak tekintetében sem annyira szűk, hogy azt lehetne mondani, hogy semmit sem hoz a bíráknak. Egy rövid összeállítás van itt, amely arra mutat rá, hogy az I. és II. csoportba osztott bírák fizetése hogy viszonylik a többi tisztviselők fizetéséhez, akik egyébként egészen az V. fizetési osztályig emelkednek. Az I. és II. csoport alkotja a birák és ügyészek zömét és itt az emelkedés a mostani javaslat szerint átlagban 7—8000 korona. Megjegyzem, hogy ez csak a törzsfizetésre vonatkozik, holott a bírákat és ügyészeket ezenkívül természetszerűleg megilletik mindazok a különleges pótlékok és illetmények, amelyek a többi tisztviselőket is a mostani viszonyokra, a drágaságra való tekintettel megilletik. Azt a kritikát is hallottam, hogy ez a javaslat régi alapokon készült, azt mondták, hogy még Károlyi idejében készült és azóta tulajdonképen a törzsfizetés tekintetében nem évi augusztus hó 13-án, pénteken. mutat nagyobb emelkedést. Ez a megjegyzés sem egészen helytálló, mert hiszen a törzsfizetés tekintetében is bizonyos emelkedés van. Ami azonban itt lényeges, az az, hogy a két év óta bekövetkezett változások folytán beállott nehéz megélhetési viszonyokat a kormány a birák tekintetében sem azzal óhajtja szanálni, hogy a törzsfizetést rendkívül magasra emeli, mert hiszen ez kivihetetlen, hanem ugy, mint minden más köztisztviselőnél is, a természetbeni ellátás utján. (Helyeslés a jobboldalon.) A természetbeni ellátás jelentőségét nagyon sokan lekicsinylik, pedig az igen nagy, ugy hogy szerény véleményem az, hogy ez a pénzbeli emelés és egyúttal a természetbeni ellátás mégis csak hozzájuttatja a bírákat és ügyészeket ahhoz, hogy a mai nehéz viszonyok között meg tudjanak élni. (Egy hang a jobbóldalon : Ruhát is kell adni!) A természetbeni ellátás nemcsak az élelemre vonatkozik a kormány intenciói szerint, hanem a ruha- és lábbeliellátásra is. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A kormány természetszerűleg odáig nem mehet el, — ez a lehetőség határain túlmegy, — hogy a bírákat és ügyészeket olyan helyzetbe juttassa, hogy a mai nehéz viszonyok között is teljesen gond nélkül élhessenek. Nem is ugy értem ezt, hogy teljesen gond nélkül, hanem ugy, mint a békében annak idején, mert ma olyan viszonyok vannak, hogy sajnos, mindenkinek ki kell vennie részét ebből a szenvedésből és mi csak könnyíteni tudunk rajtuk valamelyest, de nem tudjuk lehetővé tenni azt, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok súlyát bizonyos tekintetben ők is ne visejék. Amint ez mindenkit sújt, ugy sajnos, nmetekben a bírákat is sújtania kell. Bátor vagyok egypár észrevételre megjegyzés tenni. Kifogásolta egyik képviselőtársam ezt, hogy a címet és jelleget eltöröljék. A javaslatnak ez a rendelkezése eredetileg szintén a birói és ügyészi karból indult ki. Egyébként sem volt szonban megfelelő az, hogy olyan valaki, aki egész életét, mondjuk az elsőfolyamodásu biróoágnál töltötte el, mint táblabíró vagy mint curiai biró menjen nyugalomba. Ez anomália volt és nemcsak a közfelfogásban, hanem épen az érdekelt körökben is bizonyos visszatetszést jzült. De erre azt méltóztatik mondani, hogy a selleg fizetéssel is jár és ha megszűnik a jelleg, illetőleg a cím, akkor ezek ettől a javadalomtól elesnek. Ez tévedés, mert a rendelet nem fosztja meg őket ettől a javadalomtól. Pető Sándor: A jövőben. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A jövőben sem, mert a törvénynek világos rendelkezése a 18. §-ban az, hogy ezek a cím- és jelleges állásokat az igazságügyminister be fogja rendszeresíteni a csoportokba és ennek következtében ugyanilyen fizetésű több magasabb állás lesz, mint amennyi most a cím és jelleg következtében volt, ugy hogy itt nekik veszteségük nem lesz. Ami pedig azt illeti, hogy ők
