Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-85

416 A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. elakadt örök időkre, különösen ha előrehaladottabb korában egy nagy gyakorlattal biró, jó judiciumu biró azt látja, hogy a helyzet olyan, hogy elő nem léphet és ott ragad, akkor bizony elvesziti a kedvét. Valami utat, módot és alkalmat kell adni neki arra nézve, hogy legalább a cím folytán és azon­kivül a cím és a jelleg adományozása mellett hozzájuthasson egy olyan javadalmazáshoz, amely csak véletlenül van tőle elzárva. Másrészt pedig most, amikor az egyes birói rendszer annyira ki­fejlődéshez jutott, a jelen viszonyok és körülmé­nyek között különösen lesznek egyes birák és van­nak ma is, akik azért nem léptethetek elő, mert azokra szükség van ott, ahol vannak. A jövőben még inkább lesznek olyan egyes birák, akik abban az állásban megtartandók azért, mert abban kü­lönös verzátussággal, különös tudással, különös gyakorlattal bírnak. Abban az esetben, ha a cím és a jelleg adomá­nyozása tekintetében megszorítjuk az igazság­szolgáltatás vezetőségének, az igazságügyim nige­ri umnak a kezét, abban az esetben ez kellemetlenül fog hatni a bírákra és eredményében is káros be­folyással lesz a birói karra. Én ezt szintén a Ká­rolyi-féle tervezetből át vettnek találom. Akkor helyét találta az, hogy a címek teljesen töröltes­senek, akkor korszerű lehetett az ; azonban ma objektive kell megítélnünk a helyzetet s ebben .az esetben nem lesz továbbra is mellőzhető a cím és a jelleg adományozásának a lehetősége. Talán a legrosszabbul átgondolt és a legsérel­mesebb szakasza ennek a törvényjavaslatnak a 23. § utolsó pontja, amely ,szerint (olvassa) : »A VII. fizetési osztályba sorozott itélőbirákat és ügyészeket ugy kell tekinteni, mintha akkor jutottak volna a jelen törvény első fizetési csoport­jának negyedik fokozatába, amikor a VII. fizetési osztályba tartozott állásra első izben kineveztet- , tek.« Most ez összevetve a 24. §-al, ez azt jelenti, • hogy az a biró, aki eddig aVII. fizetési osztályban volt és ott töltött kilenc esztendőt vagy ennél több időt, abban az esetben belejut a mostani első fizetési csoport negyedik fokozatába. Én mindig ellensége voltam és ellensége vagyok (annak,, hogy valakinek a szolgálati ideje megrövidíttessék és hogy annak méltánylása ne történjék egész terjedelmében. Én tehát itt egy nagy sérelmet látok ebben, és pedig azért, mert kilenc esztendő kell ahhoz,hogy a másik tisztviselő, aki most kezdi, belejusson a negyedik fizetési osztályba, amely fizetési osztályba pedig belejutnak most olyan a VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők — itélőbirák és ügyészek, —akik, mondjuk, 15—16 esztendőt szolgáltak már s ennélfogva ők azt az időt, amely kilenc esztendőn felül van, elveszítik. Már pedig akkor, ha a múltban — amint a sta­tisztika mutatja — 12—15 év múlva jutottak rendes körülmények között a birák abba a hely­zetbe, hogy a VII. fizetési osztályba bemehesse­nek, most aVII. fizetési osztályú biró csak a TV. fizetési osztálynál kezdi, tehát ott kezdi, mintha csak kilenc évi szolgálata volna. e vi augusztus hó 13-án, pénteken. Ezt én az igazsággal összeegyeztethetőnek nem tartom, nem pedig azért, mert az a biró, aki pl. már 15—16 évet szolgált, ki van téve annak, hogy neki az élete már nem futja azt, hogy âz I. fizetési osztály végéig, vagyis a kilencedik foko­zatba el tudjon jui;ni. Ilyen körülmények között tehát az ő kora, az ő ideje lesz tulaj donképen bün­tetve és annak esik áldozatul. Ezt pedig nem sza­bad tenni. En a legliberálisabb felfogást ajánlom itt. Én a részleteknél még fel fogok szólalni ebben a tekintetben, azonban már most kérném azt, méltóztassék ugy venni, hogy az a biró, aki a VII. fizetési osztályban van, egy órát, egy percet se veszítsen el az ő szolgálati idejéből. Méltóztassék tehát azt az időt átszámítani most e szerint a fokozat szerint és megállapitani, hogy ha az illető biró vagy ügyész kezdi, mondjuk, a negyedik osztályban, a szolgálati idejével hova tud eljutni s ilyen körülmények között beállítani az első fize­tési csoportnak abba az osztályába, ahova ő a szolgálati idejének számbavétele mellett juthat. De abban az esetben is, ha ez a liberális felfogás nem menne keresztül, a dolog természete hozza magával, hogy a középen van az igazság, tehát legalább az ötödik osztálynál kellene kezdeni, mert hiszen a táblázat szerint is 7400 koronánál kezdő­dik és 14.000 koronánál végződik a fizetés, ennek tehát a közepe a 10.000 korona, ez pedig az ötödik fizetési fokozatnak felél meg. Ilyen lényeges hibák vannak ebben a törvény­javaslatban, melyeket megszüntetni, ha valahol, ugy különösen a birói karnál szükségesnek tartok. Az átmeneti intézkedés a dolog természeténél fogva nem igen megy másképen, mint bizonyos sérelmekkel, azonban akkor, amikor azokat a sé­relmeket enyhíteni lehet, mikor azokat a sérelme­ket meg lehet szüntetni, nem szabad ez elől elzár­kóznunk, különösen a biránál nem, ahol épen ez a javaslat mutatja azt, hogy az előmenetel nem volt olyan, mint aminőnek kellett volna lennie, mert hiszen most a javaslat szellemében kilenc évi szol­gálat után minden bírónak bele kellett volna jutni a VII. fizetési osztályba, már pedig vagy csak pro­tekciós, vagy pedig soronkivüli előléptetésben részesülő birák tudtak kilenc év után belejutni a VII. fizetési osztályba. Ha tehát ez a múltban nem így történt és a múltban az olyan emberek, akik­nek nem volt protekciójuk, akik egyszerűen vé­gezték a kötelességüket és várták, hogy majd el­következik az ideje annak, hogy előlépjenek, akik­nek nem volt módjukban a figyelmet felhívni ma­gukra, lemaradtak, ezek az emberek a VII. fize­tési osztályban vannak és nekik van a leghosszabb szolgálati idejük ; ennélfogva én az egész szolgá­lati idejüknek beszámítását és az egész szolgálati időnek megfelelőleg fizetési fokozatba való helye­zésüket tartanám szükségesnek. , . Ezeket tartottam szükségesnek e törvény­javaslat általános tárgyalásánál előadni. Az álta­lam most különösen kiemelt pontoknak módosí­tása tekintetében majd a részletes tárgyalás alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom