Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-84

388 A Nemzetgyűlés 84. ülése 1920. évi augusztus hó 12-én, csütörtökön. ezt nem is mondhattam, mert erre a feltevésre okom nincs. Ugyancsak nem mondottam azt sem, hogy ebben a kérdésben nincs hatásköri összeütközés, csupán azt mondottam, hogy ennek a hatásköri összeütközésnek tisztázására kellő lépések nem történtek. Ami most már félreértett szavaim helyreigazitását illeti, rá kell utalnom arra, amit különben közbeszólás forrná ában is voltam bátor megtenni, hogy az a felfogás, amelyet a képviselő urnák itt hangoztatni méltóztatott, — hogy t. i., ha valamely képviselő szökésben van és akkor tartóztatják le, ez a mentelmi jogot nem sérti, — nézetem szerint teljesen téves, mert a szökést tettenérésnek tekinteni nem lehet . . . Kovács József: De aki szökik, az csinált valamit. Bernolák Nándor : ... és nézetem szerint nagyon veszedelmes volna ilyen felfogást meghonosítani. Hornyánszky Zoltán: Az nem veszedelmes, hogy kiadjuk gyanuokok nélkül? Bernolák Nándor: Az utolsó, amit kénytelen vagyok megemlíteni, az, hogy a képviselő ur azt kérdi tőlem, hogyan kívánhatom én a királyi ügyésztől, hogy a kenyerét odadobja felfordulás idején és vájjon én, níint egyetemi tanár, hajlandó lettem volna-e kenyeremet odadobni? Nagyon csodálom, hogy épen a képviselő ur kérdi ezt tőlem, aki debreceni vagy legalább Debrecenben lakik és igy az ottani viszonyokat bizonyos mértékig ismeri. Mindenekelőtt a királyi ügyész úrtól nekem eszemágában sincs ezt kívánni, viszont azonban bizonyos utasításokat nem kell és nem szabad megtartani és követni, és ebben az esetben nem kenyérvesztés éri az ügyészt, hanem csak az, hogy állásának megfelelő bírói állásra neveztetik ki. Ereky Károly: Forradalomban? Kidobják. Bernolák Nándor: Ami az én személyemet illeti, igazán restellem, hogy ilyennel is a Nemzetgyűlés elé kell jönnöm. Hát miltóztassék tudomásul venni, hogy igenis, a Károlyi-éra alatt a tőlem kivánt esküt megtagadtam. En a katedráról állandóan hirdettem, hogy a néptörvények nem kötelezők. Kovács József : Nem méltóztatott lemondani ! Bernolák Nándor: Tiltakoztam a .parlamenti kormányzás ellen és ellenem ezért eljárást indítottak. Engem hónapokon át detektivekkel kisértettek és a kommün idején családomat bizonyos nyilt állásfoglalásom miatt az élelmiszer jegy éktől megfosztották... Hornyánszky Zoltán: Minket is! Bernolák Nándor: ...magamat hónapokon keresztül börtönből-börtönbe hurcoltak. Hornyánszky Zoltán: Minket is! Bernolák Nándor: Nem adtam tehát rá okot, hogy nekem a képviselő ur ilyen szemrehányást tegyen. Kovács József (szólásra jelentkezik). Elnök: Mi címen kivan a képviselő ur szólani ? Kovács József: Azt mondta reám a képviselő ur, hogy érdekelt képviselő vagyok, tehát személyes megtámadtatás címén kérek szót. Bernolák Nándor: Érdekelt képviselő alatt Friedrich Istvánt értettem. Kovács József: Bernolák képviselő úrra én nem mondottam, hogy ő miért nem hagyta ott az állását, én csak azt konstatáltam, hogy ő is ottmaradt, és kijelentettem, hogy helyesen tette. Különben kijelentem, hogy én körülbelül már másfél éve nem lakom Debrecenben, sajnálom, nem tudtam ezt, de én őt személyében érinteni egyáltalában nem akartam, ilyent tenni nem is szoktam. Nem tudom, hogyan értette a t. képviselő ur azt, hogy én érdekelt képviselő vagyok. Hiszen mindnyájan érdekeltek vagyunk, mikor a mentelmi jogról van szó. (Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Ha pedig azt értette, hogy Friedrichpárti vagyok, akkor nem tudom, hogyan értette. Talán meg vagyok fizetve ? Bernolák Nándor : Ismétlem, hogy Friedrich képviselő úrra értettem ezt. Kovács József: Ha Friedrichre méltóztatott érteni, akkor rendben van. Elnök : Ereky Károly képviselő ur a házszabályok 215. §-a értelmében a 188. §-ra való hivatkozással szót kér. Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Csak egy pillanatra veszem igénybe a t. Nemzetgyűlés figyelmét és türelmét. Tegnap ugyanis, mikor Beniczky Ödön igen t. képviselőtársam bejelentette itt a Nemzetgyűlésen Friedrich István mentelmi jogának megsértését, akkor a Ház a sürgősségre vonatkozólag olyan határozatot hozott, amely fizikailag nem ad elegendő időt ennek az ügynek a megvizsgálására. En a házszabályok alkalmazásához azért szólok most itt, a plénum előtt, hogy tudjuk valamennyien, hogy a házszabályok azon rendelkezése, hogy a mentelmi ügyek elintézésére a sürgősséget ki lehet mondani, csak abban az esetben áll fenn, ha a mentelmi bizottságnak ténymegállapítás nélkül véleményes jelentést kell adni. PL ha a Házban, valamennyiünk szemeláttára cselekszik egy képviselő olyant, amiért mentelmi bizottság elé utalja a Ház határozata, akkor esetleg félórán belül is fog a mentelmi bizottság véleményes jelentést adni. De olyan ügyben, mint aminőt tegnap bejelentettek, ahol tanukat kell kihallgatni, tényeket kell megállapítani és a legfelsőbb hatóságokkal kell érintkezni, ilyen ügyben a sürgősség kimondása nem lehet egybekötve záros határidővel, különösen nem 24 órás záros határidővel. Méltóztassék csak megfigyelni. Tegnap délután három órakor végződött az ülés. Négy órakor összeült a mentelmi bizottság és akkor megállapítottuk, hogy a délutáni órákban már egyetlenegy hatósághoz sem tudunk