Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. valami jogtalanság, bogy ez alkotmányellenes. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy törvényeink szerint az állampolgárok egy része a polgári büntető biráskodás alá tartozik, másik része pedig a katonai biráskodás alá és törvényeinkben nincs meg a lehetősége annak, hogy együttes tárgyalás lehessen, hanem mindegyikre nézve külön kell lefolytatni a tárgyalást. (Mozgás balfelöl.) Ha tehát most a tárgyalás a katonai biróság előtt folyik, ez egyáltalában nem törvénytelen; ennek magyarázata csak az, hogy a katonai hatóság előbb készült el a vizsgálattal, előbb jutott az ügy a katonai hatóságok előtt abba a stádiumba, ahol az ügy már letárgyalható volt és minthogy a vádlottak közt van olyan, akire nézve nincs kétség aziránt, hogy katonai biráskodás alá tartozik, nem is volt annak jogi, elvi akadálya, hogy a katonai biróság a tárgyalást megtartsa. Sok szó esett arról, hogy ez a tárgyalás hatásköri összeütközés miatt tulaj donképen nem volna megtartható. Ezt a hatásköri összeütközést ugy méltóztatnak beállítani, mintha ez valami novum, valami erőszakos dolog volna, holott közismert jelensége a jognak az, hogy a hatáskörök összeütközhetnek. (Mozgás a baloldalon.) Találkozunk ezzel a jelenséggel most is. Mind a két biróság, mind a két hatóság magának vindikálja egyes vádlottakra nézve a biráskodás jogát. Itt tehát — megint Bernolák t. képviselő urnák válaszolva — én nem tudom vádolni és semmi vád sem érheti a polgári büntető igazságszolgáltatás szerveit, mert ők igenis megállapították hatáskörüket és sua forma vindikálták- maguknak ezt a hatáskört. Sajnos, törvényünk — amint helyesen méltóztatott ismertetni — igen komplikált eljárást állapit meg arra az esetre, amikor a polgári és katonai hatóságok közt hatásköri összeütközés áll fenn. Amig tehát ez eldöntve nincs, addig itt véglegesen állást foglalni nem lehet. Megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést és t. képviselőtársaimat, hogy arról már mi gondoskodunk, akiknek igenis feladata, hogy azt az egyéni szabadságot védő, garanciális rendelkezést, hogy senki illetékes bíróságától elvonható ne legyen, megvédjük (Élénk helyeslés balfelől.) és épen azért megnyugtathatom a képviselő urakat a tekintetben, hogy a katonai biróság azokra a vádlottakra nézve, akikre nézve a hatásköri összeütközés felmerült, addig Ítéletet hozni nem fog . . . (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hornyánszky Zoltán : Helyes ! Rendben van ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: . . .amig a hatáskör kérdése a maga módja szerint el nem intéztetett. Ez a dolog azonban nem akadályozza azt, hogy a tárgyalás folytatódjék, mert van olyan vádlott, aki tisztán katonai biráskodás alá tartozik és abban az esetben, ha kimondják a fórumok, hogy a többi vádlott nem tartozik oda, azoknak vallomása épen olyan tanúvallomásként szerepel, mint ahogy most méltóztatnak látni, hogy Fényest és Kérit, akik a polgári igazságszolgáltatás szerveinél vannak, átkísérik s ezen perben NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 11-én, szerdán. • 377 kihallgatják. (Élénk helyeslés és felkiáltások a baloldalon : Rendben van ! Éljen !) Arra a bizonyos röpiratra vonatkozólag megjegyzését megtette már Bernolák képviselő ur és tehát erre nem óhajtok kitérni. Méltóztattak még észrevételeket tenni a cenzúráról, tegnap is, ma is. Erre vonatkozólag van szerencsém kijelenteni, hogy a kormány — arra a konkrét ügyre vonatkozólag főleg akarok nyilatkozni — természetszerűleg a teljes pártatlanság álláspontjára helyezkedett és ezt ugy vélte a legjobban elérni és szolgálni, hogy engedélyezte azt, hogy mindenki, aki azt óhajtja, a tárgyalást teljes szövegében közzétehesse. Azt hiszem tehát, hogy itt a teljes, szabad közlésre olyan tág tér engedtetett mindenkinek, hogy itt cenzúráról, mint valami megszorító rendszabályról beszélni tulajdonképen nem lehet. Az más dolog, hogy a cenzúra megakadályozza azt — s azt hiszem, e tekintetben mindenki igazat ad nekem, — hogy ha valaki a kiragadva egyes epizódokat bizonyos tendenciával óhajt közzétenni, mert ez már nem helyes, mert ez ugyebár, azt az olvasót, aki tisztán csak azt a lapot olvassa, egészen helytelen felfogásra vezetheti. (Zaj a báloldalon.) Ez tehát nem engedhető meg. Ereky Károly : Ezt tették a lapok. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt gondoltuk, hogy szolgálunk vele a köz érdekének, hogyha a tárgyalás közlését lehetővé tesszük. Ereky Károly: De nagy főcímekkel irták Friedrich bűnösségét az egyes lapok ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ha azt a vádat méltóztatik talán felállítani, hogy a kormány talán épen Friedrichhel szemben a cenzúrát bizonyos irányban befolyásolta, ennek talán legjobb ellenargumentuma az, hogy annak a vádiratnak a közlését, amely, —ugyebár, •—inkább azt lehet mondani —• Friedrich érdekében áll, nem akadályozta meg senki. (Helyeslés a baloldalon.) Fangler Béla: Viszont a nyilatkozatát' kicenzurázták ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Szóba méltóztatott hozni azt, hogy a mentelmi bizottság előadóinak véleményét nem engedték közzétenni. Ennek az lehetett a magyarázata, — és én teljesen osztom e tekintetben az illető cenzor véleményét — hogy aznap, amikor itt csak a jelentést mutatták be, ez kinyomatva, közzétéve, nyilvánosságra hozva nem volt. Amikor erről még a Nemzetgyűlés tagjainak sem volt tudomása, akkor az illető bizonyára nem tartotta megfelelőnek, hogy a lapokban annak tartalmát már publikálják, ahhoz mindenféle tendenciózus következtetéseket és értelmet fűzzenek és ezáltal bizonyos tekintetben a Nemzetgyűlés teljes állásfoglalását, ha nem is befolyásolják, de érintsék. Drozdy Győző: Mennvi baj van a cenzúrával ! El kell törölni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Méltóztassanak megengedni, hogy ha már fel48