Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

A Nemzetgyűlés S3, ülése 1920. István meggyilkolása ügyében igy nyilatkozott. (Ugy van! jobb felöl) Itt van a kezemben Hackmüller Lajos bécsi közjegyzőnek egy okirata, amely végtelenül súlyos, terhelő adatokat tartalmaz, amelyet azonban nem fogok felolvasni, amig az nem szükséges, azért, mert nem tartom ezt a parlament hatáskörébe tartozónak. Kezeim között van egy Mihályi István Viktor nevű urnák vallomása is, amely szintén súlyosan terhelő. Fangler Béla: Bent volt a február 5-iki »Szózat«-ban. Bernolák Nándor : Itt van azután egynéhány azon vallomások közül, amelyek bizonyítják az u. n. aljbit. A kir. ügyészség ugyanis megállapítja a vádiratban, hogy a Hüttner vallomásának egy része (olvassa) : »Valótlannak bizonyult, mert Friedrich István igazolta, hogy ő október 29-én és 30-án nem volt Budapesten.« Ezzel szemben az alibi vallomások ékként szólnak 29-éről: délután a rendesnél korábban siettem hozzá és megnyugvással láttam, hogy a lánchídi összeütközésnél különösebb baja nem történt. Bizonyítja tehát, hogy a délután folyamán otthon volt Friedrich, látta Mátyásföldön. (Egy hang a szélsobaloldalon : 0 is azt mondta, hogy nem volt Budapesten.) De azt nem mondja, hogy délután nem volt Budapesten. (Nagy mozgás és zaj. Felkiáltások a szélsobaloldalon : Azt sem mondja, hogy ott volt.) Ereky Károly: Ez nem tartozik a Nemzetgyűlés elé. Bernolák Nándor : Hogyne tartoznék, amikor méltóztatott itt produkálni a vádiratnak azt a passzusát, amely szerint az alábbi bizonyítva van. Ezzel szemben nem szabad megmondani, hogy a bizonyítás nem teljes? Ereky Károly: Egy közokiratból lett felolvasva. Hornyánszky Zoltán : Ezt a vádbeszédet tessék Sztupka őrnagynak átadni. Bernolák Nándor: Én nem vádolok; én a lelkiismeretem parancsát követem, mikor ebben a súlyos dologban előadom a magam felfogását. De nem folytatom; nem foglalkozom ezekkel a vallomásokkal, csak konstatálom, igen t. Nemzetgyűlés, hogy vannak igen súlyos gyanuokok, amelyek lehet hogy megcáfoltatnak, — és őszintén remélem, hogy megcáfoltatnak — de még megcáfolva nincsenek s a vád gyanúja fennáll ; lehetővé kell tenni, hogy az arra^ illetékes fak• torok ezt a gyanút tisztázzák. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak nagyon jól tudni, — különösen a Ház t. jogász tagjai tudják — bogy a XIX. század elejétől kezdve, szemben a régi közvetett és Írásos bizonyítással, a mi perjogunk teljesen arra a modern alapra helyezkedik, hogy a bizonyításnak csak ugy van értéke, ha szóbeli és közvetlen. Ennek igen súlyos következményei vannak a büntetőperben. Pl. a vádtanács nem állapithat meg évi augusztus hó ll-én, szerdán. 371 vitás tényeket, sőt elvileg a kir. Curia sein állapithat meg tényeket, mert nem folyik le előtte közvetlenül a bizonyítás. A tanukat, a vádlottakat látni kell, hogy jól ítélhessünk; mert egy hirtelen elpirulás, egy mosoly, egy pillanatnyi meghökkenés többet bizonyíthat, mint ivekre irott vallomás. Nélkülözhetetlen a jó ítélethez, hogy a bíró a bizonyítékok együttessége, egész komplexuma és közvetlen impressziói alapján hozza meg a határozatát. Amint a vádtanács előtt, a kir. Curia előtt, ugy a t. Nemzetgyűlés előtt sem lehet ezt a közvetlen és szóbeli eljárást lefolytatni, tehát mi ezeknek a bizonyítékoknak ereje, bizonyító képessége felől kellő tájékozást nem szerezhetünk. Az teljesen igaz, hogy Hüttner, Dobó, Sztanykovszky züllött existenciák. Természetes. Másként bérgyilkosságra sem vállalkozhattak volna. De ebből nem következik, hogy akkor, amikor önmagukat igen súlyos bűntettel vádolják, akkor már feltétlenül hazudnak minden kérdésben. (Zaj a baloldalon.) Hornyánszky Zoltán : Nem mikor magukat vádolják, de mikor mást vádolnak. (Egy hang (^baloldalon: Használnak maguknak!) Bernolák Nándor : Hogy lehet azt mondani, hogy használnak maguknak. Laikusoknak tessék ezt mondani. Aki gyilkolt, akár felbujtásra, akár felbujtás nélkül, azt felakasztják. (Mozgás a baloldalon.) Amint mondom, a bizonyítékok erejének mérlegelése nem tartozik a Nemzetgyűlés elé. A mi feladatunk az, hogy megvizsgáljuk, hogy ha azok a vallomások, amelyeket tettek, csakugyan igazak, akkor e vallomásokban van-e nyomatékos gyanu, vagy nincs. Mi itt nem Ítélhetünk (Mozgás a baloldalon.) és sem azt nem mondhatjuk ki, hogy Friedrich ártatlan, sem azt nem mondhatja senki, akinek lelkiismerete van, hogy Friedrich bűnös. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezt a bíróság állapítja meg. Mi csak azt állapithatjuk meg, hogy van-e olyan gyanuok, amely, ha igaz, a bűnösség is fennáll. Miután pedig ilyen gyanuok van, nincs joga ennek a Nemzetgyűlésnek, ha nem akar vállalkozni a konvent szerepére, meggátolni az igazságszolgáltatás folyását. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nem szabad itt azt mondani: hogy ha a Nemzetgyűlés igy, vagy amúgy fog határozni, akkor ez konvent. Ehhez nincs joga. Itt mindenki a legteljesebb jóhiszeműséggel adja le szavazatát. Bernolák Nándor: Bátor vagyok ezek után még a harmadik kérdésre kitérni. Ez a harmadik kérdés a formák kérdése. Ebben az ügyben a formák kérdése sem másodrendű dolog; épen olyan fontos, — nagyon jól utaltak rá a képviselő urak, — mint maga az érdemben való tárgyalás. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mert hiszen az egyik képviselő ur egyenesen 47*