Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

370 A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. Ereky Károly: Hanem utasításra! Bernolák Nándor: ... mert ha meggyőződése ellenére járt volna el, akkor még kevésbé méltó arra a helyre, amelyet betölt. (Egy hang a jobbóldalon : A per anyag nem változott !) Ereky Károly : Utasításra járt el ! Az ügyész utasítható ! Bernolák Nándor: Az igazságügyminister utasíthatja,... Ereky Károly : Meg is tette ! (Zaj' a szélsőbaloldalon.) Bernolák Nándor:... de aki meggyőződése ellenére ilyesmit tesz, aki bármily minister utasításra gyikossággal igy mer vádolni egy magyar államférfit, akit ártatlannak tart, az nem férfiú. (Ugy van! jobb felöl. Zaj a baloldalon.) Hornyánszky Zoltán: Azt mondják, hogy utasítást kapott! Ez a fontos! Bernolák Nándor : Kérem, én ezt nem keresem ... Hornyánszky Zoltán: Pedig ezt keresni kell ! Nagyon fontos. Bernolák Nándor: En csak meg akartam világítani annak a főügyész urnák személyét, aki ezt a vádiratot az egész anyag ismerete nélkül benyújtotta akkor, amikor tudta, hogy két nap múlva a nyilvános katonai főtárgyalás következik. (Zaj.) Teljesen egyetértek a képviselő urakkal a tekintetben, hogy ebből az következik, hogy e vádiratnak nem lehet többé azt az erkölcsi súlyt tulajdonítani, amit tulajdonithatna annak bárki, aki ezeket az általam előadott körülményeket nem ismeri. (Igaz ! Ugy van! jobb felől) Nekünk tehát kötelességünk ettől a vádirattól függetlenül megvizsgálni, hogy vájjon vannak-e hát gyanuokok, amelyek a kiadást indokolttá tehetnék? Ereky Károly: A katonai tárgyalást sem lett volna szabad kitűzni, ha nem volt tisztázva a dolog! Bernolák Nándor: Az a katonai bíróság dolga, amely sohasem mondta, hogy nem látta tisztázottnak a dolgot. T. Nemzetgyűlés! Nem követhetem a képviselő urak egy részét, különösen Zákány Gyula igen t. képviselő urat arra a térre, hogy egyes bizonyítékokat itt # részletesen pertraktáljak. Bizonyítékok nekem is rendelkezésre állanak, mert lelkiismeretes ember vagyok és nem szeretek bizonyíték nélkül^ állást foglalni . . . Zákány Gyula : Én is ! Az én lelkiismeretemet ne vonja kétségbe! (Zaj.) Bernolák Nándor: Nem vonom kétségbe. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De ugy állította be a dolgot !) Mondom, lelkiismeretes embernek tartom magamat és mielőtt állást foglalnék, bele akarok nézni a dolgok lényegébe. (Zaj balfelől. Halijuk! Halljuk!) Vannak bizonyítékaim, amelyeket azonban nem óhajtok a t. Ház elé tárni,, hacsak ez nem lesz okvetlenül szükséges, a már felhozott évi augusztus hó 11-én, szerdán. bizonyítékokra azonban nyilatkozni kívánok. (Halljuk ! Halljuk !). Felolvasta itt Zákány Gyula t. képviselőtársam Zombori Tóth Róbert boxoló trainernek (Derültség jobbfélöl) egy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát, amelyben az illető nem kevesebbet mond, mint azt, hogy a rendőrségen Sztanykovszky saját vallomása szerint a régi tortura eszközeivel ugy kényszeríttetett vallomásra, hogy ujjait présbe fogták és igy csikarták ki tőle a megfelelő vallomást. Bátor vagyok jelenteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy előttem vannak Sztanykovszkynak a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett összes vallomásai, 1919 augusztus 22-től kezdve végig, amelyekből konstatálom, hogy a rendőrségi vallomásokban Sztanykovszky egyetlen beismerő szót nem tett és természetszerűleg Friedrichet sem vádolja a rendőrség előtt tett e vallomásaiban. Már most méltóztassék dönteni afelől, hogy milyen dolog az : bizonyítékokat hozni a Ház elé, amelyekkel szemben csak véletlenül áll módunkban itt az ellenbizonyitékokat produkálni. (Zaj.) Zákány Gyula : Épen ezért hoztam ide, hogy dokumentáljam, milyen fajsúlyuk van a vallomásoknak ! Bernolák Nándor: Nagyon jól méltóztatott említeni a fajsúlyt, de kérem, méltóztassék most már ennek a vallomásnak fajsúlyát is megítélni. Zákány Gyula : És az ellenkező vallomásét is. « Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Bernolák Nándor : Én csak azért nem hozok itt fel más bizonyítékokat is, mert nem tartom lehetségesnek, hogy közvetlenség és szóbeliség nélkül egy ilyen főbenjáró ügyben ítélkezzünk. Ismétlem azonban, hogy Sztanykovszky a rendőrség előtt semmiféle beismerő vallomást nem tett és első beismerő vallomása 1919 november 23-ról való, amikor a vizsgálóbíró előtt, a vele közölt Hüttner-féle vallomás behatása alatt vallott. Az akkor felvett jegyzőkönyv még külön is kiemeli, hogy Sztanykovszky a vizsgálóbíró kérdésére kijelenti, hogy magábaszáll, töredelmes vallomást akar tenni, minden külső testi bántalmazás és kényszer nélkül, csupán saját lelkiismeretére hallgatva fogja előadni a következőket. Igy áll e2 a Zombori Tóth Róbert-féle vallomás, amelyet nemcsak a t. Házban olvastak fel, de sajátságos módon — amint azt a tegnapi hadbírósági tárgyalásról közzétett hivatalos jelentésből megállapítottam — publikáltak, illetőleg terjesztettek röpcédulákon is, amelyeken az a felírás volt, hogy : »Olvasd és add tovább !« Es közzétették ezt közjegyzői okirat formájában, ami a teljesen laikus emberek előtt azt a látszatot keltheti, hogy tartalma igaz, holott ez a forma csak annyit bizonyít, hogy Zombori Tóth Róbert boxoló traîner ur gróf Tisza