Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

302 A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. héten, Karcag városában már százával és ezrével voltak az ellátatlanok, de a városnak nincs egy fillérje sem arra a célra, hogy az ellátatlanok számára, akár az államtól, akár mástól vásároljon lisztet, mert az egész pénz odaveszett. Amikor tehát nem volt elég egyes embereknek az, hogy kilenc hónapon keresztül a román pusztítsa azt a szerencsétlen várost, ugy, mint a többieket is, olyan könnyelmű ember került oda, aki hivatalát a legkönnyelmübben kezelte. Ebben az ügyben a belügyminister úrhoz a következő interpellációt terjesztem elő (Halljuk ! Halljuk ! OlVassa) ; »Van-e tudomása az igen t. minister urnák arról, hogy Karcag rendezett tanácsú város egyes tisztviselői és alkalmazottai magánfeljelentések alapján a királyi járásbíróság közbelépése folytán már hetek és hónapok óta le vannak tartóztatva, de dacára annak, hogy ez Karcagon köztudomású dolog, mindamellett a város képviselőtestületének s az egész város lakosságának nincs tudomása arról, hogy mik lehetnek az okai a lezárásnak, hanem csak gondolkozik azon, hogy itt megint százezrekkel lehet a város lakossága megkárosítva. Ha nincs tudomása az igen t. minister urnák, tisztelettel kérem, kegyeskedjék a jogrend és a tekintély helyreállása, valamint Karcag "város polgárainak érdekében sürgősen a vizsgálatot megindítani, elsősorban a városi közélelmezésnél és a hiányokat kiderittetni.« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra következik? Bródy Ernö jegyző: Birtha József! Birtha József: T. Nemzetgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy legelső interpellációm alkalmából ilyen kicsinyesnek látszó ügyben szólalok fel első izben a képviselőházban. Nem a minden áron való szerepelni akarás késztet erre engem, hanem az az erkölcsi kötelezettség, amelyet mandátumommal együtt annak idején magamra vállaltam, hogy választópolgáraimnak minden jogos érdekét megvédelmezem itt a Házban, a Nemzetgyülésnekfniesszeható tekintélyével. Elsősorban tehát az erkölcsi kötelezettség késztet engem a felszólalásra, de méltóztatnak majd látni, hogy a szóban forgó ügy is megérdemli a mélyen t. Nemzetgyűlés figyelmét. De különösen késztet engem a felszólalásra a választópolgáraimtól kapott sürgető felhívás, hogy a szóban forgó ügyben szólaljak fel interpelláció formájában a Házban és késztetett engem erre egyik választómnak a napokban hozzám érkezett levele, különösen ennek következő passzusa (olVassa) : »Amennyiben módotokban áll, a többi képviselőkkel egyetemben segítsetek az ilyen ferde dolgokon«. T. Nemzetgyűlés! Mik ezek a ferde dolgok? Méltóztatnak tudni, hogy ezekben a mai napokban a legszorgosabb munkáját éli a mezőgazdatársadalom. A kisgazdatársadalom, általában véve a munkás, éjt-napot eggyé téve, dolgozik, fáradozik, munkálkodik azért, hogy munkájának nehéz gyümölcsét, a kenyérmagot betakaríthassa. Csépelnének, ha lehetne, de nem tudnak csépelni, mert nincs benzin. Nincs benzin, ez a kifogás... Bodor György: De automobilokra van! Birtha József: ... és nem tudnak hozzájutni á kisgazdák ehhez, hogy most, a cséplés napjaiban a legszükségesebb dolgot, a kenyérmagot betakaríthassák, illetve megszerezhessék. Azt mondják, nincs benzin, pedig igaza van a közbeszóló t. képviselőtársamnak, hogy van benzin, hiszen ezerszámra szaladgálnak itt Budapesten az automobilok, a sokszor kéjutazásra, sokszor csalásra, sokszor pedig lánckereskedésre felhasznált automobilok. Benzin tehát van. De van benzin, mélyen t. Nemzetgyűlés, cséplésre is, de nem mindenkinek van a csépléshez benzinje. Van azoknak, akik ügyesen ki tudják járni, akik meg tudják találni a forrást, akiknek ügyes szemük, lelkük van, hogy be tudnak furakodni oda, honnan könnyen megszerezhetik maguknak a benzint. Az ilyeneknek van benzin, de a kisgazda részére egyáltalán nincs, vagy ha van is, nagyon kevés és az is csak ritkán jut neki. (Egy hang jobbról: 75 koronáért!) T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vágyok ebből az alkalomból egy sajnálatos példával előhozakodni. Ma, amikor a keresztény érában élünk és a keresztény jelszavaktól csepeg-csurog mindnyájunknak az ajka, most, ezekben a nehéz, illetve kedvező napokban kell látnunk és konstatálnunk azt, hogy a keresztény társadalomnak, a keresztény kisgazdának érdeke a legnagyobb mértékben háttérbe van szorítva. Soha, de soha nem érvényesülhetett ugy a seft szellem, mint ezekben a nehéz napokban és épen az ilyen kérdések elintézésénél. Apagyról vettem, az ottani reformásus lelkésztől a követkeyő sorokat. (OlVassa): »Kiss Ferenc gazda és főbiró géptulajdonos még májusban, együtt adta be benzin iránti kérvényét Weiss Abris apagyi zsidó géptulajdonossal. A zsidó már kétszer is kapott azóta benzint, a hatóságtól kiutalva. Kiss Ferenc folytonosan kilincsel és mind ez ideig, sőt még most is, a te leveled vétele után folytonos elutasítás az eredménye.« Megjegyzem, hogy július 22-én a földmivelésügyi ministerium benzin-osztályában eljártam ennek a Kiss Ferenc gazdának érdekében és ott nekem megígérték, hogy azonnal kiutalnak a részére 3 métermázsa benzint. Amint ez az augusztus kelt levél igazolja, ez a benzin még ma sem érkezett meg, illetőleg még ma sem lett kiutalva az illető gazda számára. »így történhetett meg azután, hogy Kiss Ferenc gépje még ma, augusztus 2-án is kénytelen heverni ugy a géptulajdonosnak, mint az apagyi gazdáknak nagy károsodására, mig a helybeli fent Emiltett, valamint a szomszéd község zsidó géptulajdonosai már kétszer, sőt