Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

290 A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó ?-én, szombaton. ugy vélem — hogy minden osztály összetartson és elsősorban a haza érdekét nézzék és védelmezzék. Gaal Gaszton : Ne féltsék tőlem a hazát. Huszár Elemér: Már most rátérek magára a rendeletre. Két irányban véltem megoldani az egész közélelmezést és azoknak gabonával való ellátását, akik nem termelnek. Az első az, hogy a termelő legyen az árral megelégedve és nyugodtan adja oda termését azzal a tudattal, hogy munkájának gyümölcsét, a tisztességes polgári hasz-* not megkapja. A másik kérdés az, hogy a fogyasztó, mint olyan, a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez hozzájusson, de tegyék lehetővé azt is, hogy olyan árban jusson hozzá, amelyet keresményéből meg is tud fizetni. Szóval nem ér semmit, ha nagy fejadagot állapitanak meg;' de azt a munkás megfizetni nem tudja. Kerekes Mihály: Ha drága lesz a liszt. Huszár Elemér: Ez természetes. Én a rendeletben egyiket sem látom megoldva. Ahogy nem látóm a gazdának azt a hasznát, azt lehet mondani, hogy az önköltségi árát sem, megfizetve azzal az 500 koronával, ép ugy nem látom azt, hogy a • munkás mai keresményéből képes lenne ezt a isztárat megfizetni. (Mozgás jobbjelől. Egy hang a jobboldalon : Aki dolgozik, meg tudja fizetni.) Keresendő tehát, hogy hol kell itt a hibának lennie. Én legelsősorban ott látom a hibát, hogy rettenetes drága organizációval akarják összegyűjteni a gabonát, drágán őrlik meg és sok illetéktelen haszonhoz jutnak egyes intézmények, vagy egyes szervek, amelyek tulaj donképen mind a termelők, mind a fogyasztók rovására dolgoznak. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon^ Mozgás.) Kerekes Mihály : És bennünket összeveszitenek egymással. Huszár Elemér: Igen, ez bizonyos. Én azt állitom, én is gazdaember vagyok, hogy ha kell, járuljon hozzá a gazdaközönség ahhoz, hogy az ország élelmezését biztositsák, talán áldozatot is hozzon azért, hogy az ellátatlanok jóllakjanak és mindennapi kenyerük meglegyen, de lehetetlennek tartom, hogy épen csak a gazdaosztály áldozzon, amikor vannak más osztályok, amelyeknek módjukban van, hogy áldozzanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Fábián István : Elsősorban a malmok. Gaal Gaszton : Az összes kereseti ágaknak. Huszár Elemér: Azt találom, hogy abból a célból, hogy az a szegény nép mindennapi kenyerét megkapja, a nagykereskedők, nagybankok, nagy pénzintézetek szintén kell hog y hozzájáruljanak ahhoz az áldozathoz, amellyel olcsóbbá lehet tenni a lisztet. Már a múltkor is erre céloztam röviden, és azt hiszem, ezt azzal a közélelmezési pótadóval 'nagyon szépen meg lehetne oldani. (Elénk helyeslés. Felkiáltások a jobboldalon : Frogressziv alapon /) Akkor olcsóbb lehet a liszt. A dolog másik hibáját, amint már azelőtt mondottam, a rossz összegyűjtésben látom. Én kiszámítottam, hogy ha a gazda egészen ingyen is adná a gabonát, egy kilogramm liszt körülbelül 13 koronába kerülne. (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : így se kerül bele. Huszár Elemér: Hogy tisztán csak az,összegyűjtés, az adminisztrációja annak, hogy a termelőtől a fogyasztóhoz jusson a liszt, kilónként 13 koronába kerüljön, az lehetetlen. (Mozgás a jobboldalon.) Amint mondotta, ezt papiroson talán ki lehet mutatni, de akkor én ezt az intézményt teljesen rossznak tartom. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Csupa szakértőkből áll!) Ereky Károly : Számadatok nincsenek ? Huszár Elemér: Mindenesetre sokkal rosszabbul csinál mindent, mint a Haditermény, (Zaj és mozgás.) pedig az igen rossz volt. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Menjünk vissza a Haditerményhez ? Huszár Elemér : Az még mindig jobb, mint ez, mert olcsóbban csinálja. Kerekes Mihály : De ez keresztény intézmény. (Mozgás.) Huszár Elemér: Meg kell azután azt a kérdést is emlitenem, hogy magának az intézménynek rpsszasságát kint a vidéken is látjuk. Szabó István (sókorópátkai) kisgazdaügyi minister : Azt Ígértük, hogy keresztény Magyarországot csinálunk ! Huszár Elemér : De a keresztény Magyarországnak nem szabad zsidóbbnak lennie a zsidónál.- (Mozgás.) Ismétlem, hogy igen nagy hibának tartom azt, hogy egyes vidékeken, hozzám is sok panasz érkezett, sokkal magasabban állapították meg a termésátlagot, mint amilyen tényleg. Ezáltal sok gazda már oda jutott, hogy vagy a vetőmagot, vagy azt volt kénytelen odaadni, ami neki életszükséglete, vagy a gazdasághoz szükséges. Tehát vennie kell gabonát. És honnan vegye ? Nem tarthatom gosnak, hogy a gazda odaadja 500 koronáért a neki feltétlenül szükséges gabonát és esetleg 1000—1800 koronáért legyen kénytelen megvenni. Ez a legnagyobb igazságtalanság lenne és azt látom, hogy erre egyáltalában nincsenek figyelemmel, mert elveszik a gazdának még a vetőmagját is. (Mozgás a jobboldalon.) A mi vidékünkön hat és fél mázsában állapították meg az átlagot, pedig általában nincs több négynél. A gazda kénytelen ezt a kvótát betartani, elveszik a vetőmagját, elveszik a komenciót és ha esetleg a kormány jövőre ki akarja vetni a termésátlagot holdankint, akkor még nagyobb lesz a baj. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: Adjunk 12 kilós fejkvótát, azt mondják, és gabonát nem akar adni senki. Kerekes Mihály: A nagybirtokosok tököt termelnek. (Zaj a jobboldalon.) Huszár Elemér: Ezt csak olyan ember mondhatja, aki maga nem gazda, mert kaszást is kell termelni, hogy a szalma meglegyen. Én azt álli-