Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-78
A Nemzetgyűlés 78. ülése 1920. évi augusztus hó 5-én, csütörtökön. 247 Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, bogy a ministerelnök ur bejelentette, hogy Tomory Jenő nemzetgyűlési képviselő ur interpellációjára a holnapi napon válaszolni kivan. Ez volna a napirend 5. pontja, a 6. pont pedig a most letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak ezt a napirendet elfogadni ? (Igen !) Akkor ezt a napirendet elfogadottnak jelentem ki. • Most áttérünk a sürgős interpelláció tár- \ gyalására. Kérem Somogyi István képviselő urat, ; sziveskedjék interpellációját előadni. : Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Nem szándékozom a t. Nemzetgyűlés munkaidejét efemer dolgokkal igénybevenni és a tanácskozást ; húzni. Ha mégis felszólalok, teszem ezt azon i esemény hatása alatt, amely magát a közvéle- \ ményt egy idő óta erősen izgatja és bel- és ; külpolitikai életünkben is mindinkább érezteti ; hatását. Ez az esemény az orosz veszedelem, az ; a bolseviki offenzíva, amely olyan lendülettel ) tör előre, — legalább is azon hirek és azon lapvélemények szerint, amelyek rendelkezésünkre \ állnak, — mint még soha. Troczkij és Lenin, \ ugylátszik, elérkezettnek látják az időt a világ ; forradalmasítására és keresztülgázolnak azon az országon, amely a magyar nemzet szivéhez I mindenkor legközelebb állott. Különféle verziók vannak elterjedve. Az • optimisták azt mondják, hogy ez tulajdonképen már nem is a bolseviki haderő, ez egy nacionalizmustól teljesen átfűtött hadsereg. A komuniz- ; mus és a bolsevizmus Oroszországban kiélte magát és most frontot változtatott; ennek a : haderőnek legnagyobb része, intakt része nem • is oroszokból, hanem németekből és különösen magyarokból áll, ezeknek eszük ágában sincs a ; III. Internacionálét az egész világon megváló- I sitani. T. Nemzetgyűlés ! En inkább pesszimista vagyok, annál is inkább, mert mi már végigéltünk egy bolsevizmust ebben az országban, mi már tudjuk, tapasztaltuk saját bőrünkön, hogy ; az a bolsevisták által megszervezett és vezetett : haderő nem más, mint igenis bolseviki haderő. • Azoknak a magyar foglyoknak nagy száma szintén fantázia szüleménye, mert hiszen adatok vannak arra nézve, hogy Nagyoroszország belseje- : bői ezek alatt a forrongások alatt a hadifoglyoknak óriási száma kiszökött Szibériának abba a . részébe, amely ma már Japán protektorátusa alatt áll. Tisztában kell tehát lennünk elsősorban azzal, hogy ez a haderő kompakt, egységes, nem a drill tartja őket össze, hanem az a rablási vágy, amely olyan karakterisztikonja volt nálunk is magának a bolseviki haderő magvának. Ez a haderő igenis fog jönni, amennyiben nincs akadálya, amennyiben nincsenek olyan konszolidált viszonyok a körülöttük levő államokban, melyek annak útját megakaszthatja. Az a kérdés, t. Nemzetgyűlés, hogy-vannak-e hát körülöttünk levő államokban ilyen konszolidált viszonyok. Egészen bizonyos, hogy nincsenek. Csehország maga is belső zavarokkal küzd, ott a bolsevizmus épugy megvan, mint ahogy Oroszországban megvan, csak még nem mázolta teljesen vörösre az egész állami életet. Ehhez járul még a Felföld egy részének nagy elkedvetlenedése, amely elkeseredésében képes lesz szövetkezni a bolsevikiekkel is, csak abból a hazafias célból, hogy kiragadhassa magát a csehek karjai közül. Ausztria szintén bolseviki állam. A Éennereknek, Deutschoknak országa nem is lehet más állam. Németország a sphinx szerepót játssza, tény azonban az, hogy Kun Béláék szabadon bocsátásával, amely a nemzetközi jog s a magyar állam és Németország között megegyezés ellenére történt, feltétlenül megérett arra a gyanúra, hogy Németország és Oroszország között — egyébként mi is legyőzött állam lévén, általunk is érthető -^ valamely titkos megegyezés van. Ezek az államok, hozzávéve Romániát, amely állítólag az első pillanatban régi vitézségéhez híven kiürítette Besszarábiát, csakhogy neki békét hagyjanak a bolsevikiek,.— mondom, hozzávéve ezt az államot is — egészen bizonyos, hogy az ezen offenzíva által határolt nemzetek nemcsak hogy nem lesznek képesek ennek meggátlására, de nem is fogják azt meggátolni. (Egy hang a jobboldalon: Ürítse ki Erdélyt!) Az egyetlen állam, amelynek ezt meg kell, illetve meg kellene gátolnia s amely ezt meggátolhatná, Magyarország. Nem harci vágyból, ugyebár t. Nemzetgyűlés, hanem saját életösztönünkből kellene ezt megcsinálnunk, mert ha az a bolseviki veszedelem kívülről fog ismét a nyakunkba zúdulni, azt hiszem, nincs kétség, hogy mindnyájan abban a megGyőződésben vagyunk, hogy inkább jöjjön az a költő által megjósolt nagyszerű halál erre az országra, semmint hogy még egyszer anyakunkra szakadjon a szovjet minden gyalázatossága. (Ugy van! Ugy van!) De meg is kellene ezt nekünk akadályoznunk, t. Nemzetgyűlés. Méltóztassék csak figyelembe venni, hogy a bolsevizmus letörése után ebben az országban a keresztény irányzat emelkedett felül. Ennek a parlamentnek a tagjai azon elv alapján jöttek be, hogy az az erkölcs, az a keresztény morál, amely ezer éven keresztül Magyarországnak megmentője és fentartója volt, továbbra is kell, hogy ebben az országban uralkodó eszme legyen és intézményesen biztosittassék a jövő számára. T. Nemzetgyűlés ! Annak a bolseviki SzovjetOroszországnak mi vagyunk az egyetlen halálos ellensége, amelyet tönkre kell tennie, mert a keresztény eszme és a III. Internationale oly két világ, amely egymást soha kiegyenlíteni nem fogja. Nekik tehát érdekük az, hogy a. keresztény Magyarország megszűnjék, érdekük, hogy a keresztény Magyarország eltöröltessék a térképről, annál is inkább, mert a mi keresztény Magyarországunk bátorító hatással van más nemzetek keresztény öntudatának az erősbödésére is, amint látjuk ezt
