Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-78

232 ú Nemzetgyűlés 78. ülése 1920. évi augusztus hó 5-én, csütörtökön. Elnök: A 44. számu kérvény van soron. Mátéffy Viktor előadó: A Keresztény-Szocialista Vas- és Fémmunkások győri szakszervezete kéri a munkásügyi panaszbizottság és állami munkásügyi hivatal felállítását. Addig is, mig az ipartörvény reviziója megtörténik, hogy a munkásügyeket a panaszbizottságok tárgyalnák le és ezek iparkodnának, ugy mint a múltban is, a munkaadók és a munkások kétséges ügyeit a lehetőség szerint rendezni, kéri a győri szakszervezet, hogy ezen munkásügyi panaszbizottságok mielőbb felállíttassanak. A bizottság javasolja, hogy ezen kérvényt pártolólag méltóztassék kiadni a kereskedelemügyi ministernek. Ernst Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ennek a kérvénynek a pendantja egy indítvány formájában is tárgyaltatott a Házban. Mátéffy Viktor előadó: Igen! Ernst Sándor : T. i. az egész dolog a háborús időben történt, hogy a munkások és a munkás-érdekeltségek ezt kívánták. Miután nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a kivételes törvények következtében nem volt ugyanaz a gazdasági élet, mint amilyen előbb volt és a munkásszervezeteknek sem volt módjukban ugyanazokkal az eszközökkel élni, mint a békés időkben tehették, azért kívánták volt ez intézmények létesítését. Ma már túl vagyunk a háborús időkön, azonban sok tekintetben érvényben kellett tartani mindazokat a törvényeket, amelyeket a háború előtt, 1912-ben hoztak s a melyeket a háború alatt érvénybe léptettek. így méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy pl. a sztrájkjogra vonatkozólag egész más a felfogás most és más a gyakorlat is, mint volt annak idején, a háború előtt. Az utóbbi időkben természetesen semmi egyéb módjuk nincs a munkásoknak, ha esetleg sérelmes állapotba jutottak a munkaadóval szemben, minthogy a panaszbizottsághoz forduljanak, amely bizottságot a háborús idők vetették felszínre és amely palliativ ós preventiv eszköz volt annak a sok mindenféle súrlódásnak és küzdelemnek elkerülésére, ami a munkaadók és a munkások között felmerült. Ezek az intézmények különösen Angliában rendkívül kitűnően működnek és rendkívül sokra voltak képesek, amennyiben nemzetet és a nemzeti produkciót nagyon §ok károsodástól óvták meg. Nálunk ismételve felhangzott a kivánság, hogy ezek a most nem működő panaszbizottságok léptettessenek újból életbe, indítvány is tétetett ez irányban s azért nagyon kérem a t. Házat és a t. kormányt is, gondolkozzék erről a kérdésről és nyomatékosan kérem, léptessék mielőbb újból életbe ezeknek a panaszbizottságoknak intézményét. Erre való tekintettel a magam részéről tanácsolom, hogy a t. Ház járuljon hozzá az előadó ur javaslatához. Elnök". Kivan még valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e elfogadni a 44. számu kérvény elintézését, ugy ahogy a bizottság javasolta, igen vagy nem? (Felkiáltások : Igen l) A Nemzetgyűlés a bizottság javaslatát elfogadta. Következik a 45. számu kérvény. Mátéffy Viktor előadó: A Keresztény-szocialista Vas- és Fémmunkások győri szakszervezete a nyolcóra munkaidő törvénybeiktatását kéri. A kérvényi bizottság javasolja, hogy ez a kérvény adassék ki az összkormánynak. Ernst Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ez egy rendkívül nagy fontosságú kérdés, amely természetesen foglalkoztatja az összes államokat, ezen tehát nem lehet olyan könnyen átsiklani és nem lehet csak ugy ajánlani a kormánynak, hogy iktassa törvénybe a nyolcórai munkaidőt, illetőleg terjesszen javaslatot erre vonatkozólag a Ház elé. Nagyon jól tudom, hogy olyan, államokban, ahol a szociáldemokráciának az utóbbi években rendkívül nagy befolyása van, a nyolcórai munkaidőt itt-ott már törvénybe is iktatták. Azt is nagyon jól tudom, hogy ezen a téren a legelőrehaladottabb államokban is nagyon sok történt, nem is annyira törvényhozási intézkedések, mint inkább privát egyezkedések utján, amire azonban nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy ez haladás, hogy ez gazdasági kiegyenlítés vagy hogy ez esetleg valami tartós állapotot fog jelenteni az európai és a világprodukcióban- Különösen az utóbbi esztendőkben s főleg az utolsó évben az angol szénbányákban annyira mentek már a munkaidő kurtítása terén, hogy összesen alig 3^2 vagy 4 órát dolgoznak a bányamunkások, t. i. azért ilyen keveset, mert be van számítva a leszállás és felszállás ideje is, ami egy órát, olykor másfél órát vesz igénybe. Ennek az a következménye, hogy az egész széntermelés világszerte kisebb, mint amilyen széntermelésre az 1920. esztendőben feltétlenül szükség lett volna. Igaz ugyan, hogy nem ez az egyedüli oka a kisebb széntermelésnek, de legnagyobb részben mégis ez az oka. Magával a kérdéssel természetszerűleg már ismételve foglalkoztak nemzetközi bizottságok és kongresszusok és csak nagyon óvatosan haladtak előre a szabályozás terén. Ezért azt tanácsolnám, hogy ez a nyolcórai munkaidőre vonatkozó javaslat a mi részünkről is adassék ki egyszerűen a kormánynak, de ne fűzzünk ahhoz semmiféle megjegyzést. (Helyeslés.) Mátéffy Viktor előadó: T. Nemzetgyűlés! A bizottság, amely ezt a kérdést szintén beható tárgyalás alá vette, ugyanezt javasolja. Mindenki ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a munkások "munkaidejének szabályozása körül felmerülnek, de miután én azt az utasítást kaptam, hogy a kérvényeket az eddigi szokás szerint egészen röviden referáljam, nem akartam itt behatóbban foglalkozni az egyes