Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

Á Nemzetgyűlés 77, ülése 1920, évi augusztus hó 4-én, szerdán.. . 201 történtek különböző lépések, amelyek hatással lesznek remélhetőleg. Nagyobb baj itt az adómorál. Hiszen a nagy Magyarországon 22 millió lakosból összesen 17.000 ember tett jövedelmi adóvallomást arról, hogy 10.000 K-nál nagyobb jövedelme van. És ha megnézzük a vallomásokat, akkor sokakat nem látunk ott, akikről nagyon jól tudjuk, hogy ott kellene lenniök, (Igaz I Ugy van !) másoknak ott találjuk a vallomását, de azon, ha valaki akar, valóban gúnyosan mosolyoghat. Ennek az állapotnak meg kell változnia. Itt mindenki beszél a más adózó kötelességéről. (Helyeslés és taps -balfelől.) Itt mindenki arról beszélt, hogy hazafias kötelesség súlyos adókat viselni, de nincsenek valami sokan, akik szivesen vállalnák ezt a hazafias terhet és akik eleget óhajtanának tenni kötelezettségeiknek. (Igaz! Ugy van!) Ami a tarifák emelését illeti, intern tárgyalásokat nem szoktam nyilvánosság elé hozni, de merem azt állitani, hogy engem semmiféle mulasztás ebben az irányban nem terhel. De ez sem olyan egyszerű dolog, amint méltóztatik képzelni, mintha a minister a tarifát egy nap alatt felemelhetné. Ereky t. képviselőtársam szintén volt minister és igy foglalkozott erősen az állami gépezettel is. Neki tudnia kell, hogy ezek nem olyan könnyű dolgok. Mondjuk, hogy ez bürokratizmus, de azt mondom, hogy nem is árt a bürokratizmus, mert láttuk, hogy mit jelentett az, amikor a forradalmárok bürokratizmus nélkül dolgoztak. Láttuk, mi lett ennek a következménye. Igaz, hogy a bürokratizmus túllassu a mai lázas világban, de sok bajtól óvta már meg az országot és fogja is még megóvni. Ezek nem olyan gyorsan menő dolgok és nem olyan csekélyek, amint t. a képviselőtársam kivánná feltüntetni. Mellesleg megjegyzem, hogy a t. képviselő ur a pénzügyi politikát támadja azért, hogy az építőipar nem lendül fel. Ezt egy mondattal el lehet intézni. Az épitőipar fel nem lendülésének egészen más okai vannak. Ennek semmi köze a pénzügyi politikához nincs. Azt mondja továbbá Ereky t. képviselőtársam, hogy én Teleszky volt pénzügyminister urnák a princípiumait nem hajtom végre. Én azt hiszem, hogy végrehajtom, nem abban a tempóbaji, ahogy ez kívánatos volna, ez igaz, még pedig azért nem, mert nincs rá módom. Aki közel áll ahhoz a nagy gépezethez, amelyet vezetek, meg fogja éitani, hogy ez nem megy olyan hamar és különben

; hogy ha Teleszky Jánost kivánja velem szemben állitani, jobb volna, ha megkérdezné Teleszky Jánost, hogy neki mi a véleménye erről. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy meg kell csinálni. Ez nagyon szép kijelentés. Mindezeket meg kell csinálni rögtön, ö, akinek praxisa van az államélet vezetésében, tudja, hogy vannak dolgok, amelyeket meg kell csinálni és mégsem lehet megcsinálni. Azt hiszem, hogy emlékszik arra, amikor augusztusban a gabona beszedéséről NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. volt szó és arról, hogy uj szervezetet kell megcsinálni. Az az uj szervezet a mai napig nem jött létre. Most jött létre. Akkor is meg kellett volna csinálni. Nagy bajok következtek be azért, hogy nem csinálták meg. Ám akkor senkinek eszébe sem jutott, hogy emiatt szemrehányást tegyen, mert mindenki tudta, hogy nehezebb ' valamit megcsinálni, mint valamit kifogásolni. Ami az én közbeszólásomat illeti arra vonatkozólag, hogy Ereky t. képviselőtársam egy katonailag bizalmas aktát ide hozott és felolvasott a t. Nemzetgyűlés előtt, neki, aki közgazdasági dolgokkal foglalkozik, meg kell értenie, hogy ez hiba volt. Közbeszólás közben kiszaladt a számon az a szó, hogy ez tiszta árulás. Ezt nem ugy értettem, hogy ez árulás abban az értelemben, amint az a büntetőtörvénykönyvben van, de a képviselő ur mindenesetre egy valahogyan megszerzett hivatalos levélnek egy pas»szusát olvasta fel, amelyet nem azért irtunk meg bizalmasan, hogy a Nemzetgyűlésen nyilvánosan feltárassék. (Felkiáltások jobbfelől : Mindegy !) Az árulás szót én ugy értem, hogy ő olyan iratot ol vásott fel, amelyre nézve a szándék az volt, hogy köztünk maradjon a tartalma7~köztünk hatóságok közt. Lehet, hogy % magyar nyelvben van még szinonim kifejezés erre az árulás szó mellett, ezt elismerem, de más szót hirtelen nem találtam a felháborodásom kifejezésére. Ami végül azt illeti, hogy Ereky t. képviselő ur parlamenti bizottságot vagy ilyesmit akar az én működésem megvizsgálására kiküldetni, én a parlamenti bizottságot sokszor jónak látnám. így pl. tudomásunk van arról, hogy a közélelmezési ministerium kezelésében rendkívüli mulasztások voltak, amelyek nem visszaélések, azok nincsenek, —• de rendkivüii mulasztások, elszámolatlan pénzek vannak, ugy hogy ezt kivánatos volna rendezni és a pénzügyi bizottságban be is jelentettem, hogy a legalaposabban kézbe kell venni ezt ,a dolgot. Hogy egy kormányzati ág mellé egy bizottságot méltóztassanak tenni, erre nézve kijelentem, hogy azt a bizottságot bizonyos formában én nagyon szivesen látnám ; sőt azt a bizottságot igy már én magam megalakítottam. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy van egy ilyen bizottság, amely nekem igazán mondjuk privát szívességként önzetlenül segítségemre van. Vannak, akik azt mondják Ereky Károly t, képviselő úrral egyetemben, hogy nekem nincsenek abszolúte ideáim, mert amik történnek, azok a, volt pénzügyministerek ideái. Nekem teljesen mindegy, hogy eredeti veretü-e az, amit csinálok, nekem az a fontos, hogy amit meg lehet csinálni az ország pénzügyeinek továbbvitele tárgyában, azt megcsináljam. (Élénk helyeslés.) Én ezt a bizottságot, amelyet én megalakitottam, nagyon szivesen látom magam mellett, de annak a bizottságnak az ideáiért, amelyeket talán én végrehajtok, én vagyok felelős és én vállalom a felelősséget. De ezt a furcsa rendszert, hogy egy szakbizottság működjék egy minister mellett, azt hiszem, talán •26