Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

À Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. generális, nagyszabású., hatalmas, nagy koncepciójú pénzügyi politikát kell inaugurálnunk. A Nemzetgyűlés könyvtárából kaptam egy több száz oldalra terjedő könyvet, amely arról szól, hogy a Német birodalom pénzügyi közigazgatása mit csinált a német forradalom óta. Csupán a címeknek és elveknek leírása, amelyeket a berlini nemzetgyűlés alkotott, 3—400 oldalt tesz ki ebben a könyvben. Ott az első és legfőbb szempont az volt, hogy a Német birodalmat meg kell menteni attól a katasztrófától, hogy a pénzügye bizonytalan legyen és nekünk is az kellett volna, hogy első és legfontosabb feladatunk legyen minden törvényhozási tevékenységünk között. T. Nemzetgyűlés! Bennünket, a Nemzetgyűlést nem lehet azzal vádolni, hogy munkaképtelenek vagyunk, mert tanúskodhatnak róla összes képviselőtársaim, hogy amikor a pénzügyminister ur egy zárt ülésen arra kért bennünket, hogy a felhatalmazást neki adjuk meg, én akkor, mint ellenzéki szónok azonnal abbahagytam a beszédemet és leültem. Azt mondtam, öt perc megszavazzuk a javaslatot; én nem vagyok ennek akadálya (Ugy van! balfelöl.) és akkor a Nemzetgyűlés 5 vagy 10 perc alatt, szóval annyi idő alatt, amennyi szükséges ennek technikai lebonyolítására, megszavazta ezt az igazán a parlament, a Nemzetgyűlés bizalmát kifejező törvényjavaslatot, (Ugy van! Ugy van!) És a pénzügyminister ur bármilyen törvényjavaslattal jön ide ós azt mondja, hogy »uraim a nemzet érdeke kívánja ennek megszavazását«, ez a Nemzetgyűlés áll olyan magaslatán az etikai érzésnek, hogy azt egy órán belül megszavazza, (Ugy van!) Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem lehet tehát arra hivatkozni, amint a vidéken beszélik és itt is az iparos-munkások körében,... Taszler Béla: Szándékosan terjesztik! Ereky Károly : ... hogy a parasztok nem akarnak adót fizetni, parasztdiktatura van, tehát nem fizetnek adót. (Felkiáltások jobbfelöl : Hazugság ! Bizonyítsa be! Eszébe sincs!) Ilyen izgatásokkal engedjük mi befolyásolni azt a becsületes keresztény magyar falusi népet, amely bejött ide a Nemzetgyűlésre jóakarattal, tisztességes, becsületes szándékkal, hogy nem akar adót fizetni! Bebizonyítottuk, hogy igenis akarunk és én mint vérbeli agrárius — ezt kijelentem, — aki egész életemben mindig azt mondtam, hogy Magyarországon csak akkor tudunk boldogulni, ha itt a földbirtokpolitikát racionálisan, okosan csináljuk meg, most is azt mondom, mert el sem tudom képzelni, hogy egy ilyen országban, amely nem exportra dolgozik, mástól függhessen a nép jóléte, mint a terméstől, a föld hozadékától. Sohasem függ attól, hogy a kovács, vagy a lakatos mennyit dolgozik, hanem mindig attól, hogy a földmivelő nép mennyit produkál. (Felkiáltások jobb felöl : Ugy van! De csak most veszik észre!) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 4-én

? szerdán. 193 Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Én ezt igy látom és tüzes megGyőződésem, hogy a népet csak akkor visszük be igazi kulturéletbe és igazi jólétet csak akkor biztosítunk neki, ha elsősorban agráriusok vagyunk, de azért természetesen az iparosok, a kereskedők és az összes többi osztályok erdekeit is a legmesszebbmenőleg védelmezzük és istápoljuk, mert minden ország összedől, amelyikben nincs meg ezen helyes munkabeosztásra felépített szervezet. Ez természetes dolog ; (Mozgás balfelöl,) Usetty igen t. képviselőtársamat megnyugtathatom, hogy én amellett, hogy agrárius vagyok a lelkem mélyéből, tudom istápolni az ipar és kereskedelem minden érdekét is, és az az igazi agrárius, aki tudja, hogy azokat, akik az ő mezőgazdasági termékeit feldolgozzák és a kereskedelem uíján az országos és a világforgalomba beviszik, szintén meg kell becsülni és azoknak is meg kell adni a tisztességes, a lehetséges megélhetést. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem akarok most erre a közgazdasági problémára kitérni és csak ezért Emiltettem meg, hogy rámutassak arra, hogy azokat az izgatásokat, melyek ugy tüntetik fel a dolgot, hogy a magyar gazdatársadalom, a magyar kisgaztlatársadalom az oka annak, hogy adót nem fizetünk és pénzügyünket nem rendezzük, visszautasitjuk. (Egy hang jobbról : így volt a háborúban és a háború után is !) Hegedüs György : Félnek tőle, hogy politikai hatalom lesz. Ereky Károly : Nemrégiben azt a határozatot hozta a t. Nemzetgyűlés a pénzügyi bizottság előterjesztésére, hogy a pénzügyminister ur adja be a kölségvetést. Költségvetés nélkül nem tudjuk kritika tárgyává tenni az adókat. Én költségvetés nélkül bekötött szemmel bírálgatom a pénzügyi politikát. Már hónapok óta várunk erre a pénzügyi költségvetésre. A Nemzetgyűlés egyenesen utasította a pénzügyministert, hogy 30 napon belül adja be a költségvetést. Miért nem adja be? Lovász János : Megvárja, mig csődbe jutunk ! Ereky Károly: Nem vádolom a péozügyministert, de miért nem engedelmeskedik a Nemzetgyűlés egyenes parancsának? Gaal Gaszton : Nem ér rá a ministerium ! Ereky Károly: Tudom, hogy t. képviselőtársam ezt nem azért mondja, mintha engem akarna kigúnyolni. De tény az, hogy a pénzügyministeriumban nagyon sokat foglalkoznak olyan dolgokkal, amelyek nem odavalók. Nem akarok arra most részletesebben kitérni, hogy a pénzügyministeriumban vannak áruközpontok vezetésére kiküldött miniszteri tanácsosok ós helyettes államtitkárok, ezt egy későbbi beszédemben leszek bátor a Nemzetgyűlésnek kifejteni. Most csak azért említem meg, mert G-aal G-aszton t. képviselőtársam azt mondta, hogy nem érnek rá. Ugy is van. Ott reggel 10-től este 8 óráig dol25