Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-76
184 A Nemzetgyűlés. 76. ülése 1920. évi augusztus hó 3-án, kedden. Most a szövetkezetek részéről találkozunk ezzel a féltékenykedéssel. Engedelmet kérek, bármilyen kicsiny az ország, de a szövetkezeti tevékenység abszolúte nincs kimerítve, (Ugy van !) Különösen nincsenek meg a speciális szövetkezetek, a speciális egyesületek, amelyek egy bizonyos célért küzdenek. Nincsenek állattenyésztési egyesületeink, lótenyésztési, sertéstenyésztési, baromfitenyésztési egyesületeink és nincsenek speciális szövetkezeteink. It csak egyet említek : a tejtermelési szövetkezetet. Azután hol vannak a húst feldolgozó-, az állatértékesitő-szövetkezetek? Tessék Németországot megnézni, ahol óriási állatértékesitő szervezet van, amely dirigálja az árakat, a felhajtást és mindent az egész országban. Itt van azután a növénytermelő-, gyapjú- stb. termelő- és értékesitő-intézmény, amely mind specializálódik, — hiszen az élet maga is specializálódik — de ezt elő is kell segíteni, mert ha mi specialitásokat nagy tömegben, egyöntetű minőségben tudunk előállítani, akkor leszünk versenyképesek a nemzetközi piacon, akkor lesz a mi árunk keresett» az egész világon, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ne kicsinyes látszögből nézzük tehát a dolgot, Annak a kamarának lesz annyi belátása, hogyha az ő kerületében már van megfelelő hitelszövi t ;kezeti szervezet és fogyasztási szövetkezeti szervezet, akkor nem fog ujat alakítani, hogy ezáltal meggyengitse azok rűiödését, hanem olyanokít fcg alakítani, amilyenek még nincsenek az ő kerületében. Ebből a szempontból abszolúte nem oszthatom azokct godalmakat, amelyeket Schandl t. képviselőtársam felhozott, de mégis örülök neki, hogy ezeket felhozta, mert alkalmat adott nekem arra, hogy ezt a kérdést megfelelő világításba helyezzem. (Elénk helyeslés a jobbvldahn.) Schandl Károly : Szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök: Kérem, a képviselő urnák joga van felszólalni. Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés! Egy percre sem akarom a t. Nemzetgyűlést abban a hitben hagyni, hogy én, illetőleg a föl dmi velő-gazdatársadalom nevében bárki is ellenséget láthatna a mezőgazdasági kamarákban. Én itt csak azért szóltam, mert tényleg merültek fel aggodalmak a meglevő szövetkezeti körök részéről, hogy esetleg a mezőgazdasági kamarák révén, melyek hatósági jogkörrel vannak felruházva és a hatósággal közelebbi érintkezésben vannak s igy nagyobb; hatásosabb eszközökkel rendelkeznek, egy bizonyos korszakban kontra szövetkezeti mozgalom indulhat meg. Köszönöm a földmivelésügyi minister urnák, hogy felszólalása végén leszögezte épen azt, amit én kértem, hegy természetes, hogy a mezőgazdasági kamarák nem fognak olyan szövetkezeteket szervezni, amelyek §. területükön már megvannak. Én többet nem is kívántam, ezt kértem tőle. Nagyon természetes, hogy nem akarok elzárkózni én sem az elől, sőt a mezőgazdasági kamaráknak hivatását látom abban, hogy a mezőgazdasági technika és általában a mezőgazdaság körébe vágó olyan szövetkezeteket kezdeményezzen, azoknak életrehivását elősegítse és működését előmozdítsa, amelyek ott még nincsenek meg és a meglevő szövetkezetek akadályait elgördítse. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy előbb is, de még a hatóságok részéről merülnek fel súlyos akadályok a szövetkezetek működése ellen. Frühwirth Mátyás : T. Nemzetgyűlés ! Itt, ahol fel vannak sorolva a mezőgazdasági kamarák feladatai, nem látom —• szintúgy az egész javaslatban nem látom — annak feltüntetését, hogy a mezőgazdasági kamaráknak befolyásuk volna a terménytőzsdére és annak igazgatására, főképen az árjegyzésekre, holott a terménytőzsdén állapították meg évtizedeken keresztül a gazdák meghallgatása nélkül a búza árát. ! Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a vita be van zárva. Én azt hittem, hogy a képviselő ur ugyanazon a címen kivan szólni, mint Schpndl képviselő ur. Frühwirth Mátyás: A 34. §-hoz óhajtok indítványt beterjeszteni. Elnök: Schandl képviselő ur csak azon a címen kapta meg a felszólalás jogát, hogy szavainak értelmét helyreigaíi' L sa. Következik már most a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltós'a.tik-e a 34. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a 34. §-t elfogadta. Következik a 35. §. Bródy Ernő jegvző (olVassa a 35. és 36. §4, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak. OlVassa a Elnök: Frühwirth Mátyás képviselő ur kivan szólani. Frühwirth Mátyás: Indítványomat ebbe a szakaszba szeretném bevenni. Nem kell indokolnom, — mindenki előtt világos — hogy a mezőgazdasági kamaráknak feltétlen befolyást kell biztosítani a terménytőzsdére, a vásárok, főképen az állatvásárok igazgatására és az árjegyzésre vonatkozólag. Ezért a következő módosító indítványomat van szerencsém előterjeszteni (olVassa) ; »A 37. § első mondata után a következő szurassék be : A mezőgadzasági kamaráknak a terménytőzsdére, a vásárok, főleg az állatvásárok igazgatására és árjegyzéseire befolyás biztosíttatik a terménytőzsdére és a vásárokra vonatkozólag kibocsátandó rendelkezések szerint.« Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Nincs kifogásom ellene. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Lukovích Aladár előadó : T. Nemzetgyűlés í A magam részérő] ezt a módosítást el nem fogadom, mert az ebbe a szakaszba egyáltalán nem illik bele. Magát a lényeget mindazonáltal helyeslem és felkérem a t. indítványozó urat, vonja vissza ezt a módosítását. A harmadszori olvasásnál majd
