Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-76
178 A Nemzetgyűlés 76. ülése 19-20. dalommal, az mutatta, hogy itt voltaképen olyan törekvések nyilatkoztak meg, amelyek az osztályharcot akarják szitani. Le akarom itt szegezni, hogy annak idején a mezőgazdasági kamarák létesítése nem érdemben való, őszinte törekvés volt; nem azért akarták ezt elővenni, hogy ezt a rendkívül fontos agrárintézményt tényleg létesítsék, hanem ép ugy, mint a földreformnál is csak mint jelszót akarták felhasználni arra, (Ugy van! Ugy van!) hogy az osztályharcot, amelyre az egész forradalom a maga jövőjét alapította, minél inkább kiélesi.tsék. (Ugy van! Ugy van!) Én annak idején, a Károlyi-éra alatt is, miként előzőleg talán 15 éve jártam a falvakat jártam gazdakörökbe és pedig Erdélyben ép ugy, mint az ország többi részein, a tanyai gazdakörökben és mindenfelé megkérdeztem a földmivelőmunkásokat, a zselléreket és gazdákat, hogy kívánnak-e egységesen szervezkedni, egységesen tömörülni. Es konstatálom, t. Nemzetgyűlés, hogy ugy a kisgazdák, mint a földmivesmunkások és zsellérek azt az óhajtásukat nyilvánitották, hogy ugy a kamarák révén egységes szervezetben mint pedig szabadszervezetekben együtt szervezkedhessenek. (Ugy van!) Hangsúlyoznom kell ezt azért is, t. Nemzetgyűlés, mert aggodalmasan látom, hogy a vidéken újból bizonyos aknamunka vehető észre, amely a kisgazdákat és a földmivesmunkásokat egymással szembe akarja állítani és ez a törekvés nem egyes olyanok részéről nyilatkozik meg, akik talán hivatva volnának a földmivesmunkások élére is állani, hanem épen azok részérői, akik a háborúban és a forradalmakban is meggazdagodtak s akiknek a mostani irányzat nagyon kellemetlen. Mert saját tapasztalatból tudom, hogy a Tiszakörnyékén határozott defaitizmus nyilatkozik meg amely minden egyes jelenségben iparkodik kimutatni azt, hogy a konszolidáció helyett ellenkezőleg ujabb forradalom felé megyünk. (Ugy van! jobboldalon ) Megnyilatkozik ez, mondóin azok részéről, akik mindenkoron ellenségei voltak ugy a földmivelőmunkásság, mind a kisgazdák jólétére irányuló törekvéseknek. Örömmel látom, hogy ebben a javaslatban törekvés nyilatkozik meg és az az eszme jut kifejezésre, hogy a gazdáknak és a földmives munkásságnak egy egységes táborban vân a helye, közöttük összetartásnak van helye és azért ezt a javaslatot elfogadom. A porosz mezőgazdasági kamarákba a mezőgazdasági munkások nincsenek még felvéve, ennyiben ez a javaslat haladást jelent, ez demokratikus irányban halad előre. A mezőgazdasági munkásoknak külön kategóriába való sorozása pedig azért nagyon helyes dolog, mert ezzel a mezőgazdasági munkások akarata is önállóan fog megnyilatkozni. Annak idején Nyisztor népbiztos és maga Buza Barna is azt a kifogást tette, amikor mi évi augusztus hó 3-án, kedden. indítványoztuk, hogy a falusi gazdák és földmives munkások egy kamarában legyenek, hogy a munkások bizonyos feszélyezett helyzetben vannak, ha együtt ülnek egy zöld asztalnál a gazdákkal, sőt a hatósági személyekkel. Ennek az ellenkezője igaz, t. Nemzetgyűlés. Annak, hogy most az aratás idején és azóta is bizonyos nézeteltérések jelentkeznek, az előbb Emiltett aknamunkán, izgatásokon kivül épen az az oka, hogy a mezőgazdasági munkásság és a gazdák, a földbirtokosok még mindig nem birnak a zöld asztalnál találkozni. (Ugy van! Ugy van!) Nagyon sok nézeteltérés eliminálódnék, ha ezek együtt lennének, és én, mint a szociális békének egyik alapkövét, biztositékát, melegen üdvözlöm ebben a javaslatban a munkásságnak és a földmivelő gazdáknak tömörítését. (Helyeslés.) Csupán ezt akarom leszegezni, hogy ha majd később annak idején, valaki tanulmányozza ennek a mezőgazdasági kamara-javaslatnak létrejöttét, lássa, hogy mi igenis öntudatosan, nem pedig üzletszerűen vetettük fel és valósítottuk meg ezt az ideát, hogy a mezőgazdasági munkások és a falusi kisgazdák egy kamarában, egy bizottságban tömörüljenek. (Helyeslés és taps jobbfelöl és a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Kivan szólni az előadó ur? Lukovich Aladár előadó : Nem kívánok szólni. Elnök : Ha nem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat 4. §-át változatlanul, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslat 4. §-át változatlanul elfogadta. Következik az 5. §. Bródy Ernő jegyző : (olVassa a törvényjavaslat 5., 6. és 7. §-ait; amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak. OlVassa a 8. §-t). Szólásra fel van jegyezve Erühwirth Mátyás. Frühwirth Mátyás: Melyen tisztelt Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 8. §-ában biztosítva van, ha a választók egytizedrésze kívánja, a titkos szavazás elrendelése. Az egész világon az az egyik jellemvonása a választójognak, hogy titkosan történik a szavazás. Nagy hibának tartanám, ha mi most ezekkel a választásokkal kapcsolatosan megint belevinnők a faluba a kisded családi, sógorsági politikát, hisz tudjuk, hogy a faluban egy-egy biróválasztásból néhány* évig tartó harag származik. (Ugy van! balfelöl.) Ha mi most megint egy ilyen nyilt választás módozatait rakjuk le, ezzel a falu széttagozódását fogjuk előmozdítani. Módot kellene nyújtani arra, hogy ha a választást vezető jegyző látja, hogy nem fog simán lefolyni a. választás, vagy ha nagy küzdelmek folynak, akkor joga legyen a titkos választást elrendelni. Ezért indítványozom, hogy a második bekezdés után a következő mondat szurassék be (olVassa) :
