Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-69

10 A Nemzetgyűlés 69. ülése 1920. évi július hő 22-én, csütörtökön. nézve bármi kísérlet, jöjjön kívülről vagy belülről, jöjjön bármely irányból és bármely önzetlen szándékból, mi azzal szembe szándékozunk nézni és azonnal le fogjuk törni! (Altalános helyeslés.) Be fogjuk bizonyítani, hogy hazugság, ha azt mondják, hogy Magyarországon nem a törvények, hanem emberek uralkodnak. De méltóztassanak megengedni, hogy azt is kijelentsem, hogy ezt nem azért fogjuk tenni, hogy bizonyítékot szolgáltassunk magunk és kultúránk mellett, hanem egyszerűen azért, erre magunknak van szükségünk..(Ugy van! Ugy van!) Nem az európai jóakarat megszerzése lesz a főcélunk, hanem a nemzet fenmaradása és a nemzet felvirágzásának biztosítása. (Általános helyeslés. ) Nem Európa jóakaratának megszerzését fogjuk ebben egyedüli célul és direktívául tekinteni mert ez a jóakarat meg fog jönni, mihelyt azt látják, hogy itt erély és akarat van. Ennek az erélynek és akaratnak irányitója csak a nemzet fenmaradásának, fentartásának és intézményei fentartásának a biztosítása lehet. Ezt az irányt kívánják követni, ez lesz a direktívája azoknak az intézkedéseknek, amelyeket haladéktalanul meg akarunk kezdeni. (Helyeslés. ) Mert Európa nincs tisztában a mi helyzetünkkel. Hiszen csak az előbb mondottam, hogy azok az urak, akik a bojkottot kimerték mondani Magyarországra, és egy ilyen messzemenő intézkedést mertek elhatározni, akkor amikor rövid idővel ezelőtt még épen ugyanezek az urak voltak a legnagyobb ellenségei a háború alatti határzároknak és blokádoknak, mondom, amikor ilyen jelenségeket látunk, akkor ahhoz kell magunkat tartanunk, hogy itt nem annyira a külföld felvilágosításáról van szó, hanem elsősorban saját jól felfogott érdekünkben kell cselekednünk. Ha pedig a külföld majd meggyőződik arról, hogy mi akkor, amikor *a jogrendet helyreállítjuk, minden irányban igazságosan járunk el, ezt belátják majd ők is. Mert a külföld pl. az állítólagos fehér terror kérdésében is tökéletesen hamisan lát, és ezt erről a helyről is le kívánnám szegezni, mert e kijelentésem talán ebben a pillanatban messzebbre hallatszik, mint máskülönben. (Ugy van! Ugy van!) Le kívánnám szegezni, hogy a fehér terror jelszava és neve alatt összegyűlt jelenségeket teljesen hamisan ítélik meg. Hamisan ítéli meg a neutrális külföld, amely nem tudja, hogy mit jelent az : keresztülmenni egy öt éves háborún, keresztülmenni két forradalmon, egy bolsevizmuson és egy román megszálláson ; — és hamisan Ítélik meg a nagyhatalmak is. Mi, akik végigéltük ezeket az időket, tudjuk azt, hogy igenis történtek jogilag meg nem engedett olyan cselekmények, amelyek elítélendők, történtek még bűncselekmények is, azonban le kívánom szegezni azt is, — ugyanakkor, amikor kimondom, hogy ezeket, meg fogjuk tudni fékezni és hogy minden tekintetben a jogrendet biztosítani fogjuk tudni, — de le kívánom szegezni a múltra nézve épen a külfölddel szemben azt, hogy nem a mi hibánk volt, • vagy legalább is távolról sem egyedül ami hibánk volt, hogyha az államhatalom Magyarországon nem volt olyan erős, mint ahogyan az államhatalmat a külföldön képzelik, mint ahogyan az államhatalmat a háború előtt és a háború ideje alatt definiálni szokták. Budaváry László : A nemzetközi zsidó söpredék bűne volt ! Ma is azok dolgoznak a nemzet ellen ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Itt csak leszegezni kívánom a Nemzetgyűlés előtt azt az egyszerű tényt, hogy ugyanakkor, amikor. Szegeden is és később Budapesten is volt egy magyar kormány, egyiknek sem adatott meg az a cselekvési szabadság, amely biztosította volna, hogy az ellenség által meg nem szállott területeken a teljes államhatalmat, a teljes kormányhatalmat gyakorolhassák. (Igaz! Ugy van ! a Ház minden oldalán. ) Itt vagyunk ketten is a kormányban a honvédelmi minister úrral, akik épen azokban a napokban, amidőn a két kormány egyidejűleg is létezett, a Dunántúl Siófokon voltunk, a Dunántúl akkori központjában és onnan tapasztaltuk, hogy menynyire nem tudta senki, hogy mit cselekedjék, mennyire hiányzott egy vezető kormányhatalom. Ennek a vezető kormányhatalomnak a hiánya pedig csak azon múlt, hogy ezeknek a kormányoknak, pl. a budapesti kormánynak is. még telefonjai és távirdavonalai sem voltak a Dunántúl felé, amelyekkel rendelkezhetett volna. Ezeket tehát le kívánom szegezni ebben a pillanatban, amikor a multak felelősségéről van szó. (Általános helyeslés.) Mindenfélével vádolnak bennünket és mindenféle momentumot felhasználnak arra, hogy azzal az agitációval, amelynek központja Moszkvában és Bécsben is van, (Ugy van! Ugy van!) — vagy Bécsben talán csak volt, mert nem tudom, hogy Bécsben milyen változást fog előidézni a népbiztosok szökése — (Felkiáltások jobbfelöl : Vannak helyetteseik !) ezekből a központokból minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a Nyugat közvéleményét ellenünk hangolják (Ugy van! Ugy van!) sokszor tökéletesen hamis beállítások alapján. (Igaz! Ugy van!) Nekem volt alkalmam már jelezni itt egyszer, hogy a bojkottnak előfutár jaként járt úgynevezett postai bojkottot milyen alapon akarták ellenünk elrendelni : egy olyan embernek elitélése miatt, aki egyrészt három gyilkosságban volt vádolva, másrészt pedig a postához soha semmi köze sem volt. A bojkottot magát, — mint igen jól tudjuk — olyan statisztikai adatok alapján mondották ki, a melyek tökéletes humbugok, tökéletesen légből kapottak: 5000 állítólagos kivégzésnek az alapján. (Mozgás. Egy hang a baloldalon : Göndör Ferenc adatai!) Itt még egy körülményt szeretnék felemlíteni, melyet, azt