Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-75
170 r A Nemzetgyűlés 75. ülése 1920. évi augusztus hó 2-án, hétfőn. erőre emelkedése esetén ő is jövendőbeli kisbirtokosnak tekintheti már magát, aki ha becsületes munkájával megszerzi magának az ahhoz szükséges anyagi eszközöket s ha egyébként is szorgalmas és megbizható egyén, a természetes evolució révén szintén a kisgazdák sorába emelkedhetik. Amint maga ez a törvényjavaslat, ugy még fokozottabb mértékben a földbirtokpolitikai törvényjavaslat lesz egyik hatalmas eszköze a társadalmi békének a falun, mely társadalmi békét főleg és elsősorban az a körülmény veszélyeztette, hogy a természetes evolució révén az a nincses munkás, az a vagyontalan, vagy vagyonos munkás is nem tudott tovább emelkedni azon a társadalmi lajtorján, amely társadalmi lajtorján, ha mesterséges eszközökkel megakasztjuk az emelkedés lehetőségét, akkor beáll a forradalom, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! A felszólalók megpendítettek bizonyos eszméket, bizonyos kívánságokat, melyekre röviden reflektálni óhajtok. Különösen Tarányi t. képviselőtársam két kérdést vetett fel: az egyik a menekült tisztviselők elhelyezésének a kérdése, a másik pedig az állami biztosítás kérdése. Azt hiszem, hogy ezen kérdések egyike sem tartozik és nem vonható be jelen törvényjavaslat tárgyalása körébe, mert ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, az a szervezet, amelyet létesít, nem lehet alkalmas arra, hogy menekült tisztviselőket helyezzen el, mert hiszen a mezőgazdasági kamarák tisztviselői speciális szaktudással, tehát elsősorban mezőgazdasági szaktudással felszerelt tisztviselők és egyének kell hogy legyenek. Csak arról lehet itt szó, hogy á megszállt területekről elmenekült tisztviselők közül azok találjanak elhelyezést ezen kamarák keretében, akiknek mezőgazdasági szaktudásuk van. E tekintetben megnyugtathatom a felszólaló képviselő urat, hogy ezek a menekült tisztviselők, akik közül elsősorban a gazdasági felügyelők veendők tekintetbe, nagy mértékben találnak majd elhelyezést azon törvények keretén belül, amelyeket később lesz majd alkalma benyújtani a földmivelésügyi tárca vezetőjének s melyeknek célja az, hogy minden egyes járásban gazdasági felügyelőség létesüljön és ilykép magában az egész közigazgatásban a mezőgazdasági szakértelem érvényesüljön. Ami az állami biztosítás kérdését illeti, e tekintetben óva intem a t. Nemzetgyűlést, hogy a biztosítás kérdését ugy méltóztassanak beállítani, hogy az az államnak hasznot hoz. A külföldön nem azért létesítették az állami biztositást, hogy abból az államnak bevétele legyen, hanem azért, hogy az érdekeltekre minél kisebb teher háruljon; (Ugy van! jobbfelöl.) tehát épen az ellenkező tendencia, mert az államnak ilyen rejtett adózása meg nem engedhető. A biztositásnak ilyen mesterséges megdrágítása épen az ellenkező hatást szülné. Hiszen az egész társadalom — nemcsak a gazdatársadalom — érdekelt a biztositásnál, kivéve az állatbiztosítást, — de még az állatbiztosításnál sem csak a gazdatársadalom érdekelt, mások is vannak állattartók — tehát épen az ellenkező hatást szülné, mert az állami bevételek emelésének ez a módja ellenőrizhetlen dolog és nem tudnók soha, hogy a finánc meddig srófolhatja és meddig emelheti az adókulcsot anélkül, hogy ez a parlamentnek ellenőrzése alá kerülne. ( Ugy van ! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés! A jelen törvényjavaslat csak egy keretet képvisel, amely megalkotja magát a szervezetet, amelyen az egész mezőgazdasági politikát felépíteni lehet. Ez a törvényjavaslat hivatott arra, hogy a gazdatársadalomban rejlő, ma még ismeretlen erőket a napfényre hozza, (Ugy van! jobbfelöl.) érvényesülésre segítse a köz érdekében. Ez a törvényjavaslat, törvényerőre emelkedése esetén, egy hangszert ad a földmivelésügyi minister, a kormány és a parlament kezébe és ennek a törvényjavaslatnak a síkere attól fog függni, hogy vájjon ezen a hangszeren megfelelően tudnak-e játszani. Griger Miklós: Minden községben különkülön. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! En abban a reményben, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek érdekében 30 éves munkásságot fejtettem ki, (Élénk éljenzés és taps jobbfelöl és középen.) tényleg találkozik nemcsak az ország gazdaközönsógének óhajával, hanem a Nemzetgyűlésnek akaratával és jóváhagyásával is, kérem, méltóztassanak azt általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök ; Az előadó ur nem kíván szólni. A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a Nemzetgyűlés a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot a földmivelésügyi és közigazgatási bizottságok szövegezés« szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen.) A Nemzetgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladván, félbeszakítjuk tárgyalásunkat, mert a mai napra ki van tűzve Budaváry László képviselő ur indítványának az indokolása és a házszabályok 199. §-a ekként rendelkezik (olVassa) : »Az indítvány feltételére kitűzött napon az indítványozó kifejti az indítványát, a Ház érdemleges tárgyalás nélkül dönt felette.« A képviselő urnák ezennel megnyílik a joga és felhívom őt, hogy indítványának indokolását terjessze elő, (Felkiáltások jobbfelöl:
