Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-74
À Nemzetgyűlés 74. ülése 1920. természetes, hogy azokat mindenek előtt fogjuk istápolni. Ma azonban nem a kormány jószándékán, hanem bizonyos külső körülményeken múlik, hogy egyes ilyen intézkedések és azon speciális intézkedések, amelyeket Emiltett, nem hajtatnak végre abban az értelemben és ugy, ahogy kivánatos volna. Itt van mindjárt a benzinárak és a szénhiány kérdése. Sajnos, ez a bojkottal függ össze elsősorban és ez egy háborúnak egy része, amelyet vívnunk kell, amelyet vívtunk fegyverrel és amelyet ma más eszközökkel kell hogy megvívjunk. Ez annak a harcnak folyománya, amelyet a keresztény és nemzeti Magyarország viv azokkal az erőkkel, amelyek ezt a keresztény és nemzeti Magyarországot és ezeket az eszméket le akarják gyűrni. Természetes, hogy ebben a harcban nemcsak harcolnunk kell, de tűrnünk is. Ez is hozzátartozik a harchoz. De hiszem, hogy ha harcolunk és tűrünk, meg fogjuk tudni törni az ellenállást, meg fogjuk tudni törni a bojkottot is és akkor ezeket a kérdéseket is meg fogjuk tudni oldani. Akkor lesz szén és benzin is. * Ami pedig az olyan visszaéléseket illeti, amelyeket Gaal Gaszton t. képviselőtársam felemlített, — speciálisan egy ilyen visszaélést Emiltett — méltóztassék tudomásul venni, hogy ennek megtorlása iránt az intézkedések már megtörténtek és az illető már a megfelelő helyen van. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ami a magasabb árak kérdését illeti, azt programmbeszédemben azért nem Emiltettem, mert ez akkor volt épen legakutabb tárgyalás alatt és minthogy másnap volt a megbeszélés, nem teljesen világosan, hanem csak általánosságban tudtam volna nyilatkozni. Most azonban, mint méltóztatik tudni, az ár megállapittatott. Megállapittatott egy kompromisszum alapján, nehéz körülmények és érdekösszeütközések között, amelyek fenforogtak, de azt hiszem, hogy azon a módon, ahogy megállapittatott, mégis képes lesz arra, hogy anélkül, hogy az állam érdekeit szem előtt tévesztette volna, az egyéni érdeket is jobbra is, balra is annyira kielégítse, amenynyire lehet. Bátor vagyok megjegyezni, hogy azokban a példákban, amelyeket Gaal Gaszton igen tisztelt képviselőtársam felEmiltett, téved abban, hogy Franciaországban 120 frank volna a búza, mert csak 60, Csehországban 160 szokol, ami körülbelül 580 koronának felel meg, úgyhogy nem igen tértünk el ezektől az áraktól, hiszen magunk is ezeket a példákat tekintettük, amikor közös egyetértéssel megállapítottuk ezeket az árakat. Még egy körülményt Emiltett fel Gaal Gaszton t. képviselőtársam, a Somogyi Polgári Szövetség kérdését. (Halljuk! Halljuk a baloldalon.) Mivel ez speciális eset, csak egészen röviden akarom megemlíteni, hogy ebben a kérdésben a dolog ugy állott, — mint azóta értesültem — hogy maga a polgári szöve.tség évi július hó 31-én, szombaton. 143 óhajtott először részvénytársasággá átalakulni. Később azután az Áruforgalmi állította fel és ebből azután támadtak ezen dolog alapján kontroverziák, azonban a közélelmezési minister ur ezt a kérdést kézbe veszi és közmegnyugvásra fogja elintézni. De nem egészen az Áruforgalmi oldalán volt csak a hiba. Igaza van Gaal Gaszton igen t. képviselőtársamnak, hogy a valutaromlás elsősorban agrárkérdés is. Ennek megszüntetésére törekszünk, ez azonban összefügg az egész nagy kérdésnek, ismert nagy küzdelmünknek komplexumával, amelyet kifelé vívunk. Reméljük azonban, hogyha sikerül a bojkottot megszüntetni, akkor ebben a kérdésben is jobb momentum fog beállani, ez is javulni fog, ez azonban természetesen nemcsak tőlünk függ. Ami az agrárérdekek további fejlesztését illeti, a gazdasági oktatást Emiltette Fertsak t. képviselőtársam. A gazdasági oktatás is a legnagyobb mértékben szivünkön fekszik ép ugy, mint számos más kérdés, amelyekre nézve a földmivelésügyi minister ur is széles programmot adott át nekem. Ez a széles programm felöleli a földmivelésügyi minister urnák messze kiható szándékait, amelyek a termelés folytonosságának és fejlesztésének biztosítására vonatkoznak, amelyek a műtrágyával való ellátásra vonatkoznak, — ami ma szintén a bojkottnak, hajófuvarnak és valutának kérdése — amelyek a vetőmagnemesitésnek, a gazdasági gépekkel való ellátásnak, a gazdasági gépek itthon való gyártásának kérdésére, a gazdasági kisérletügy kifejlesztésére, a mezőgazdasági hitel intézményének létesítésére vonatkoznak. Méltóztassanak megGyőződve lenni, hogy mindezeket nem tévesztjük szem elől. Nem akartam azonban a kérdéseknek olyan komplexumával jönni, (Helyeslés.) amely valóban olyan programmot feltett volna itt, hogy az Tisza Kálmán kormányzásának is díszére vált volna, ha azt meg lehetett volna oldani. Ennek a kormányzásnak a hosszúságát értem, a tizenöt évet. De hiszen, mi valóban nem ilyen hiu reményekkel jöttünk ide, nincsenek ilyen messze reményeink. (Derültség.) Méltóztassék tehát megengedni, hogy a programm kifejtésében nem mentem ilyen messze. Visszatérve azonban a gazdasági oktatásra biztosítom az urakat, hogy ez is szivünkön fekszik, ép ugy mint a testnevelés kérdése és egy-, általában az a kérdés, hogy az életre nevelünk. Fertsák igen t. képviselőtársam beszédénél időzve, még két kérdést akarok kiemelni, amelyek kimaradtak programmunkból, amelyeket azonban természetesen magunkévá teszünk. Az egyik a katholikus autonómia kérdése, (Helyeslés.) a másik pedig az, hogy az összes felekezetek alsó papságának illetményrendezése is megtörténjék, legalább tárgyalás tárgyává tétessék.
