Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

$. Nemzetgyűlés 74, ülése 1920. Ami a mostani, a'• jelenleg'szűkebb határok közé szorított Magyarországnak a nemzetiségi kérdésben való állásfoglalását illeti, méltóztassa­nak megGyőződve lenni arról, hogy Magyarország függetlensége és Magyarország ereje a legjobb biztosi ték lesz mindenkor a nemzetiségek prospe­rálására. (Helyeslés.) Mert a múltban is Magyar­ország . a nemzetiségek iránt mindenkor egyike volt Európában a légkor;ciliánsabb országoknak. ( Ugy van !) Ha nem mehetett mindenkor odáig, ameddig sokszor szeretett volna menni, ez annak volt következménye, hogy sajátmaga is erős és nehéz küzdelmekben védte az ő nemzeti mivol­tát. (Ugy van ! Ugy van /j-Mi meg fogjuk találni mindenkor az utat arra, hogy ismét felvegyük azokat a szempontokat, amelyeket az egykor független Magyarország — értem ezalatt a teljes függetlenséget •— évszázadokon át mindenkor szem előtt tartott. (Élénk helyeslés és taps.) A nemzetiségi türelmetlenségnek üszkét más­honnan dobták el. (Ugy van ! a középen és bal­felől. Egy hang a baloldalon : a Scotus Viatorok !) Én remélem és bizom abban, és kijelenthetem, a magyarság részéről, •—• remélem, a nemzetiségek részéről is — hogy meg fogjuk találni a módját annak, hogy a nemzetiségi türelmetlenség üszké­vel a mi házunkat felgyújtani soha se lehessen (Élénk helyeslés és taj>s.) azzal az üszökkel, amellyel, — sajnos — Európának a házát felgyújtották. (Ugy van! Ugy van!) Most méltóztassanak megengedni, hogy át­térjek a kérdések másik komplexumára : a belső konszolidáció kérdésére. Ez első sorban abban kulminál, hogy a kormány a legerélyesebb rend­szabályokkal biztosítsa a jogrendet minden irány­ban és minden pillanatban. Mindenféle cselek­ményt, amely a jogrend megzavarására nézve történni fog, — ezt már többszörösen kijelentet­tem itt —a legerélyesebben fogunk megtorolni. (Élénk helyeslés.) Közbevetőleg — mintegy a teg­napi bejelentésemmel kapcsolatban — azt is jelent­hetem, hogy az a vizsgálat, amely a legutóbbi ese­ményből kifolyólag folytattatik. tegnap óta is ujabb eredményre vezetett és már több bűnösnek nyomán van a rendőrség. Méltóztassék megen­gedni, hogy ebben a tekintetben ma még tovább ne nyilatkozzam, de azt hiszem, hogy rövid időn belül már tényleg konkrét adatokat is felfejthetek itt. Most kitérek két kérdésre, amelyek Andrássy és Ugrori igen t. képviselőtársaim beszédének fő­momentumai voltak. Az egyik az a különleges szerv, amelynek beállításáról beszéltem, a másik a megbizhatatlanok sorozásának kérdése. Ami elsősorban a különleges szervet illeti, ne méltóztassanak gondolni, — azt hiszem, meg­nyugtathatom aziránt t. képviselőtársaimat — hogy itt egy óriási és az eddigi egész közigaz­gatási rendszert megbolygató uj szervről volna szó, amely uj szerv először be kellene hogy állittassék és azután hosszabb időbe telne, mig annak működése megfelelőleg funkcionálna. Az uj évi július hó 31-én, szombaton. 139 szervből ma annyi állíttatott fel, hogy a belügy­ministeriumban három belügyi, egy honvédelem­ügyi- és egy igazságügyi ministeri tisztviselőből álló bizottságot állítottunk össze. Ez az a bizonyos különleges szerv, mely a harmóniát az összes tényezők közt biztosítani igyekszik, mely min­den intézkedést közösen, megbeszél, jóformán permanenciában van, hogy minden intézkedést, mint legfelsőbb fórum, saját maga megbeszélhes­sen, hogy minden akció innen irányittassék és amellyel ezen ministeriumok alárendelt közegei közösen kell hogy működjenek. Arról is szó van, hogy ha szükséges lesz, ehhez hasonló szer­veket állítsunk fel az egyes kerületi parancsnok­ságoknál vagy az egyes megyék székhelyén. Ezt majd az élet fogja megmutatni, hogy hol és milyen területeken lesz ^szükséges egy ilyen közös szervet felállítani, hogy az intézkedésekben min­den pillanatban biztosítsuk a teljes egyensúlyt és a teljes konszenzust és hogy mintegy perma­nenciában legyen egy ilyen szervünk. De nem gondoltunk mi semmi olyan szervre, mely a jelenlegi közigazgatási és egyéb szerveket a maguk munkájától félretolja és egy a tapasz­talat által teljesen ki nem próbált szervet állít­sunk be az állami igazgatásba a jelenleg mű­ködő szervek mellé. Csak azok jó működését akartuk biztosítani különösen azért, mert lehe­tetlenség ma, hogy egyik a másik támogatását nélkülözze ; lehetetlenség az, hogy a belügy ­ministerium szervei a honvédelmi ministerium szerveinek támogatását nélkülözzék. Ennek az együttműködésnek a biztosítását kellett nekünk egy ilyen szervnek a kezébe letenni. A másik kérdés, melyet fel méltóztatott hozni, a megbizhatatlanok besorozásának kérdése. Az igen tisztelt képviselő urak elsősorban azt kérdezték, hogy ki a megbízhatatlan, másod­sorban azt, hogy ki fogja ezt megállapítani. E beszédek kapcsán a sajtóban is meglehetős széles alapon szóvátétetett ez a kérdés és ugy lett beállítva, mintha a »megbízhatatlan« szó alá én azt akartam volna rejteni, hogy »zsidó«. Egy újságban pláne azt olvastam, hogy meg­bízhatatlan = zsidó és zsidó = megbízhatatlan. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Nono, talán úgyis van!) Gr. Teleki Pál : Méltóztassanak megGyőződve lenni, hogy én nem szoktam soha a véka alá rejteni azt, amit mondani akarok. Ha azt akar­tam volna mondani, hogy »zsidó«, akkor ezzel a szóval mondtam volna. Én azzal a szóval mondtam, hogy »megbízhatatlan« ; méltóztassék tehát ezt is érteni alatta. Hogy pedig ki az a megbízhatatlan, azt azt hiszem mindazoknak, akik tudják, hogy Magyarország egy kommuniz­muson ment keresztül, nem szükséges, hogy külön megmagyarázzam. Megbízhatatlan mindenki, aki a kommunizmushoz aktive vagy bizonyos mér­tékig passzive is hozzájárult. (Ugy van! Ugy van!) De természetes, hogy a megbízhatatlan­ságnak is vannak fokai, amelyek a népbiztosok 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom