Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

124 A Nemzetgyűlés 74. ülése 1920. évi július hó 31-én, szombaton. rendezése tárgyában a kö'zélelmezésiigyi ministerhez ; Budaváry ..László a vasutasok, postások, villanyosvasuti és hajózási alkalmazottak szociális helyzetének javitása és a magyar államvasutak bérbeadásáról terjesztett híresztelések megcáfolása tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez. Elnök : Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására a napirend letárgyalása után, de legkésőbb l

J22 órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. A napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék jelentését előadni. Somogyi István előadó: T. Nemzetgyűlés! Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében a mentelmi bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Nemzetgyűlés elé, hogy mivel zaklatás esete fenforogni nem látszik, a nemzetgyűlési képviselő urnák mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. Az ügy histórikuma a következő: 1916 április havában Kerekes Mihály, akkor magyar államvasuti főkalauz ós a »Máv. Eudolf Trónörökös Egyesület« alelnöke, Német Eridre, ugyanezen egyesület elnöke és Lévai Soma Sándor, ezen egyesület választmányi tagja ellen egy nyilatkozatot adott ki, melyet megküldött az egylet minden egyes tagjának. Ebben a nyilatkozatban a becsületsértő kifejezéseknek egész halmazata foglaltatik, igy, hogy Németh András elnök és Lévai Soma Sándor választmányi tag az egyesület vagyonát hűtlenül kezelték, abból mintegy 15.000 koronát elloptak stb. E nyilatkozat alapján megindult az eljárás és rá egy hónapra Kerekes Mihály egy röpiratot adott ki, melyben azt aliegálja, hogy nyilatkozatának minden egyes szava bebizonyítást nyert. Németh Endre és Lévai Soma Sándor 1916 május 12-én a budapesti büntetőtörvényszéknél feljelentést adtak be Kerekes Mihály ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A Kerekes Mihály által felhozott vádak alapján megindult az eljárás hűtlen kezelés bűntette miatt Németh Endre és Lévai Soma Sándor ellen, de ugyanakkor Kerekes Mihály, mint az egyesület alelnöke ellen is. Az ügyészség lefolytatván a nyomozást, az eljárást megszüntette és ennek megszüntetése jogerőre is emelkedett. Közbejöttek a forradalmak. Természetesen, mig a Németh Endre és Lévai Soma Sándor ellen megindult eljárás folyamatban volt, addig a Németh Endre által Kerekes Mihály ellen megindított büntető per szünetelt. Aforradalmak után Németh Endre és Lévai Soma Sándor újból felvették a rágalmazás vétsége miatt megindított eljárást és •most a főügyészség kéri a t. Nemzetgyűléstől Kerekes Mihály kiadását. Zaklatás esete tehát nem forog fenn, mert 1916-ban történt az egész eset, eltekintve attól, hogy maga a támadó fél Kerekes Mihály volt, aki nyilatkozatában és nyilt levelében egyenesen kijelenti, hogy ő azt provokálja, hogy Németh Endre és Lévai Soma Sándor állítsák őt a bíróság elé, hogy neki módja és alkalma legyen annak bebizonyítására, hogy igenis ezek az emberek hűtlenül kezelték az egyesület vagyonát, azzal visszaéltek és annak rengeteg kárt okoztak. A bizottság ugy határozott, hogy mivel Kerekes Mihály oly időben irta ezt a röpiratot, midőn még képviselő nem volt, sőt még csak chance-ai sem lehettek a képviselőségre, nem lévén akkor oly politikai szituáció,»melyben a választások közeli kitűzése valószínű lett volna, zaklatás esete fenforogni nem látszik, miért is indítványozza a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék Kerekes Mihály mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kivan valaki az előterjesztéshez hozzászólni? Ha nem, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a t. nemzetgyűlésnek a mentelmi bizottság jelentését elfogadni és Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés elfogadta a jelentést és Kerekes Mihály képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1914: XLI. te. 1. és 2. §-aiba ütköző és a 3. §. szerint minősülő, nyomtatvány utján el; követett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt emelt vádat Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő ellen Bartha Ábel budapesti lakos. Az iratok áttétetvén a budapesti főügyészség által a Nemzetgyűléshez, a mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá vette és 1920 július hó 26-án hozott határozata alapján a következő véleményes jelentést terjeszti a t. Nemzetgyűlés elé : Bartha Ábel budapesti lakos sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél azon a címen, hogy a feljelentéshez mellékelt »Forradalomtól az ellenforradalomig« című »Egy ellenforradalmár« szerzősége alatt megjelent füzetben Bartha Ábelre vonatkozólag a következőket irta, illetve állította: a 28. oldalon : »Az nap érkeztek meg Szegedre Bartha Ábel és Augner István Belgrádból, hol március vége óta tartózkodtak, s az ottani katonai hírszerző és nyomozó testületnek zsoldjában állottak« ; a 29—30. oldalon : »így szűnt meg Bartha Ábel belügyminister lenni. Ha csak legalább egy napig lehetett volna komolyan miniszter?! Ez azonban nem akadályozta őt abban, hogy mindenütt mint volt belügyminister szerepeljen« ;