Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-72
94 A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. Patacsi Dénes : És átaludta a proletárdiktatúrát ! (Derültség.) "Csizmadia Sándor: Azon a hires ülésen, március 21-én nem voltam jelen . . . Bernolák Nándor : Az volt a bűi, hogy nem akadályozták meg azok, akiknek kötelességük lett volna ! (Nagy zaj,) Csizmadia Sándor : Miért nem akadályozta meg ön % Bernolák Nándor : Én megtettem a magamét î Gunda Jenő : ö nem gyújtogatott t Nem gyújtotta fel a házat, nem kellett oltania ! Bernolák Nándor : Nem voltam államtitkár, nem volt a kezemben közhatalom. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Csizmadia Sándor: Hát az államittkár megakadályozhatja egy államnak az átalakulását ? (Derültség. Egy hang a baloldalon : A munkásvezéreknek meg kellett volna akadályozni ! Nem kellett volna lefeküdni ! Élénk derültség.) Hát ön miért feküdt le % (Derültség.) Én legalább 22-én felkeltem, de önök nem keltek fel akkor sem. (Élénk derültség.) Ugy tudom, t. Nemzetgyűlés, hogy az ülések két óráig tartanak. Nekem még igen sok mondanivalóm van, (Halljuk ! Halljuk ! jobb felől.) azért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a beszédemet holnap folytathassam. (Felkiáltások : Nem lehet ! Somogyi István: A házszabályok tiltják ! Elnök: Kérem, képviselő ur, a Ház nagyon türelmes és meghallgatja a t. képviselő ur beszédét, de ne méltóztassék olyan humoros kiruccanásokat tenni (Derültség.) és a beszédének a fonalát kiereszteni, akkor be is fogja fejezni hamarabb a beszédét s mi is meg fogjuk hallgatni. De kérem, tessék számolni avval, hogy a tanácskozási idő már elmúlt. (Helyeslés.) Méltóztassék folytatni. Csizmadia Sándor: Épen azért kérem, hogy a beszédemet holnapra halaszthassam. Elnök: Az lehetetlen, mert ezt a házszabályok tiltják. Orbók Attila: Aludni akar rá ! (Élénk derültség.) Csizmadia Sándor: T. Nemzetgyűlés! örömmel állok rendelkezésre, csak azt jegyzem még meg, mielőtt tovább beszélnék, hogy ha humoros természetem van, nem tehetek róla, ez isteni adomány. (Élénk derültség.) A« Magyarországi Munkáspárt legfőbb alapelve az, hogy . . . Somogyi István: A fokozatos fejlődés alapján áll. (Derültség.) Csizmadia Sándor: ... a fokozatos fejlődés alapján áll. (Nagy zaj.) Huber János: A végcél a kommunizmus !. Elnök: Ne méltóztassanak zavarni a szónokot. Csizmadia Sándor: Méltóztassanak elhinni, hogy azt, hogy a párt milyen elvi alapon áll, mi, a párt vezetősége állapit ja meg, és nem a Nemzetgyűlés. Mi, a párt vezetősége állapítottuk meg azt, hogy a párt a fokozatos fejlődés alapján áll. Azt hiszem, hogy ezt el lehet hinni, sőt el is kell hinni. A pártnak a címe és neve : »Magyarországi Munkásévi július hó 29-én, csütörtökön. párt«. Hiszen mi választhattunk volna tetszetősebb nevet, a mint ajánlották is barátaim a »Magyar Munkáspárt« elnevezést, én azonban elleneztem ezt. Ugy látszik, hogy bizonyos dolgokban én hazafiasabban látok — nem mondom, hosrv érzek, mert hiszen mindnyájan hazafiak vagyunk — hazafiasabban látok, mint mások. Épen hazafias szempontból ragaszkodtam ehhez a címhez, hogy »Magyarországi Munkáspárt«, mert azt mondtam, hogy Magyarországon nemcsak magyarnyelvű munkások vannak, hanem másnyelvűek is. En nem hiszem azt és nem tudom azt elhinni, hogy Magyarország ugy maradjon, ahogy most van. Én azt hiszem, hogy Magyarország legalább is akkora lesz^ mint amekkora volt, vagy mint amekkorának mi most is tartjuk. Én azt hiszem, hogy ellenségeink hiába mondják, hogy ezek az országrészek már az övék. Meg vagyok róla Győződve, hogy nem az övék, hogy az most is a miénk és hogy az a miénk lesz. Ezért gondoltam azt, hogy olyan címet, olyan elnevezést kell választani, amelybe belefér minden nyelvű munkás. Patacsi Dénes: A keresztény nincs benne! Csizmadia Sándor : Én hiszek abban, sőt meg vagyok róla Győződve, hogy Magyarország igenis akkora lesz legalább is, mint amekkora volt. Engem nem gátol meg ebben a hitemben szocialista mivoltom sem. Amint már emiitettem, én nem szeretek frázisokkal dolgozni. De én azt gondolom, hogy egyetlen ország, sőt egyetlen kategória se lehet más, mint nemzetközi. Hiába mondják, hogy nem vagyunk nemzetköziek, mert nemzetközinek muszáj ma már lenni mindenkinek, aki élni akar. (Mozgás.) Arról már azután külön lehet beszélni, hogy van jogos nemzetköziség és van jogtalan. Én a nemzetköziséget ugy fogom fel és ugy fogtam fel mindig, hogy az a hazafisággal nem ellenkezik, hogy a nemzetköziség nem jelent nemzetellenességet. (Mozgás.) így fogták fel ezt a külföldi szocialisták is. (Élénk ellenmondások.) Patacsi Dénes : Azért lett közös préda a haza ! (Zaj.) Csizmadia Sándor: Kérem, frázisokkal ne beszéljünk, beszéljünk a lényegről. (Nagy zaj.) K. Pethes László : A tények beszéltek itt ! Gunda Jenő." Meggyalázták a nemzeti zászlót) (Zaj.) Csizmadia Sándor : A lényeg pedig az, hogy az országok egymással állandóan szerződéseket kötnek. Hát mi ez más, ha nem nemzetköziség ? (Élénk ellenmondások.) Gunda Jenő: Ez nem nemzetköziség, hanem nemzetközi érintkezés ! Ne csűrj ön-csavarj on ! (Zaj.) Csizmadia Sándor: Én nem szoktam csürmcsavarni, én nem szoktam hazudni. (Zaj.) Gunda Jenő : Most is csűr-csavar ! Csizmadia Sándor : Ilyet nekem ne mondjon, mert én majd mást mondok önnek. (Zaj.) Én nem szoktam csürni-csavarni. Én itt meglehetősen nehéz helyzetben vagyok. Én itt most a magyarországi munkásságot képviselem egyedül. (Élénk
