Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-62
426 A Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. évi június hó 17-én, csütörtökön. tunk arra, hogy a szén tőzeggel pótoltassák, bár megindítottuk annak idején szintén kellő szabályozásával és biztosításával az összes érdekeknek. (Igaz! Ugy van!) Holott látjuk Hollandiában, amely szintén szenet importáló állani, hogy a legutóbbi kimutatás szerint a hollandiai tüzelőanyagfogyasztás azt mutatja, hogy Hollandia saját tőzegéből összes fütőanyagszükségletének egy negyedét el tudja ma már látni. Mekkora nemzeti vagyon hever itt, amely pedig kihasználható lenne, csak egy kis vállalkozás, egy kis erő, egy kis kormányzati energia, egy kis kezdeményező és összefoglaló képesség kellene, hogy ez a kérdés kiragadtatnék a politika hináraiból, végre megoldassék, Bródy Ernő : Szükség volna a vizierőknek elektrifikázálására is ! B. Szterényi József : Yizierőink, sajnos, nincsenek már. T. képviselőtársam, méltóztatott az elektrifikálását emliteni. Ezen a téren igen meddő tervekkel foglalkozunk ma, amikor, bár nincs miből elektricitást fejleszteni, előállunk a vasutak elektrifikálásával. (Igaz! Ugy van!) Ezek igazán nagyon időszerűtlen problémák, amelyekkel bizonyos helyen, ahol a fáktól nem látják meg az erdőt, foglalkoznak. (Ugy van!) Gaal Gaszton : Zöld szemüvegen nézve ! B. Szterényi József: A második tényező a termelés felvételére a munkáskérdésnek végre valahára való megoldása. Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam tegnapi hatalmas beszédében utalt azokra a jelenségekre, amelyek szociális irányban mutatkoznak, amelyeken segiteni kellene, amelyekbe, amilyen erélyes ugyanolyan tapintatos kézzel belenyúlva, végre valahára rendet kellene teremteni az ipari munkásság tekintetében, intézményesen meg kellene győzni az ipari munkásságot arról, — és ezt aláhúzom — hogy jogos terén, a maga polgári jogai gyakorlásában a munkásságnak egyenlő elbánásban lesz része a polgári társadalommal. (Igaz! Ugy van ! a Ház minden oldalán. Felkiáltások : Ezt senki sem akadályozza!) Elvárjuk a szervezett magyar munkásságtól, hogy azokat a rágalmakat, amelyeket innen és onnan a külföldre szórnak ellenünk, maga fogja megcáfolni, ez az ő feladata, de nekünk viszont kötelességünk ezt a munkásságot abba a lelkiállapotba hozni, (Ugy van! Uyy van! jobbfelöl.) hogy ő érezze ezt a kötelességét, amelynek teljesítésétől függ az, hogy ismét helyreálljon az az Összhang, amely a világ felfogása és a magyar felfogás közt feltétlenül szükséges. (Mozgás.) Fangler Béla : Olvassa el a mai Népszavát ! B. Szterényi József: Azt méltóztatik mondám, hogy olvassam el a mai Népszavát ? Hogy bebizonyítsam, hogy elolvastam, íme prezentálom. (Felmutatja a lapot.) Nem arról van szó, hogy hangzatos cikkekben jobbra vagy balra mi foglaltatik, hanem arról van szó, hogy nekünk magunknak legyen meg az a megGyőződésünk, hogy a magyar munkásosztály iránt tartozó kötelességünket ép ugy teljesítettük... Rassay Károly: Megvan az a megGyőződésünk! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Mozgás.) B. Szterényi József :... amint teljesíteni akarjuk minden más társadalmi osztály irányában is. Ebben a kivételes helyzetben, amelyben az ország ma van, fel kell emelnünk a magyar munkásságot magunkhoz és meg kell értetnünk vele azt, hogy sem a magyar kormány, sem a magyar társadalom, legkevésbé a magyar Nemzetgyűlés bosszú-politikát nem folytat... (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Taps!) azért az eltévelyedésért, amelyben a bolsevizmus idején volt, bosszút nem akar állni és amikor az egyik irányban bünteti az állam kérlelhetetlen szigorával azt, aki az állam rendje ellen fel meri emelni szavát vagy kezét, épugy megvédi azt a munkásosztályt, amely az állam törvényeihez alkalmazkodva, az állam rendjébe beilleszkedve, az állam termelő munkájának hasznos tényezője akar maradni. (Helyeslés.) Kerekes Mihály : Tisztességes munkástársadalomra van szüksége az országnak ! Fangler Béla : Ezt mindig hangoztattuk ! (Mozgás középen.) B. Szterényi József : Azt hiszem, eléggé hangsúlyoztam, hogy rágalmak szóratnak ki a világba ós hogy a magyar munkásságtól várom el azt, a saját jól felfogott érdekében is, amit gróf Apponyi Albert tegnap kifejezésre juttatott, hogy ő cáfolja meg ezeket a rólunk elterjesztett híreket és nem« állítom azt, hogy bárki is bántja a munkásságot. Ellenkezőleg, azt mondtam, hogy azt az érzést keltsük fel a munkásságban és győzzük meg arról, hogy nem is akarja bántani senki. Mindaddig, amig ezt az érzést mi a munkásságba nem tudjuk átültetni, — pedig ezt kell — addig termelőmunkáról szó nem lehet, (Ugy van !) mert addig mig a politikai harcból kikapcsoltatván a munkásság, a gazdasági harc fog folytatódni: addig termelőmunkáról szó nem lehet. Kerekes Mihály: Ez tiszta igazság! B. Szterényi József: Én tehát, mikor a munkásságra való vonatkozásban az egyik oldalon követelem a teljes munkafegyelmet, annak a meglazulásnak végét, amely a munkásviszonyok tekintetében egyáltalán mutatkozik, nemcsak nálunk, hanem ép ugy külföldön is ... (Mozgás-.) Sallay János: Legyenek hazafiasak! B. Szterényi József :... a másik oldalon a kiegyenlítés és a teljes megértés politikája mellett emelek szót, (Helyeslés jobbfelöl) a társadalom különböző rétegei és igy a munkásosztály tekintetében is. (Helyeslés.) Es, ha t. képviselőtársam közbeszólt, hogy legyenek hazafiasak, hát t. Nemzetgyűlés, minden magyar embernél, legyen az akár polgári, akár a proletárosztályhoz tartozó, a hazafiasságot alapfeltételnek tekintem, amelyben megalkuvást nem tűrök. (Helyeslés.) De viszont azért, hogy valaki egy nemzetközi
