Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-62
4l8 A Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. világgazdaságba bekapcsolni, és másrészt e kapcsolat révén a mi anyagi helyzetünket, pénzügyi helyzetünket is regenerálni. Miért tehát, t. Nemzetgyűlés, az az ellenszenv a magyar kereskedelem iránt, amely ujabban általában megnyilvánult? Nézzünk ennek szemébe, én szeretek a szemébe nézni minden kérdésnek, amellyel foglalkozom. Az egyedüli alap a felekezeti szempont. Az egyedüli ok a kereskedelemellenes irányzatnak ilyen elfajulására, mint aminek szomorúan tanúi kell hogy legyünk, az, hogy a magyar kereskedelem túlnyomó mértékben — és itt percentualiter beszélve, a 90% sem magas — zsidókézben van, Fangler Béla: Sajnos! B. Szterényi József: Leszek bátor erre reflektálni és épen az a kérdés ... Kerekes Mihály : A magyar szivesebben ment szolgabirónak, mint kereskedőnek. B. Szterényi József : Nézzük szemébe ennek a kérdésnek is teljesen nyiltan, elfogulatlanul, teljes objektivitással. Es itt van az a pont, amelyben Ereky tisztelt képviselőtársammal homlokegyenest ellentétben állok. A tények állnak vele szemben, azok a tények, amelyek többszázados történelmi fejlődésen alapulnak, a tények, amelyek azt bizonyitják, hogy a magyar kereskedelem a III. századtól kezdődőleg — hiszen sporadikusan korábban is voltak jelenségek — a nemzet fejlődésével arányosan, a nemzettel együtt fejlődött és nőtt; az a sokat kifogásolt és gáncsolt zsidó kereskedelem a nemzet gyökerében vert talajt és a nemzet gyökeréből nőtt ki. (Az elnöki széket Szmrecsányi György alelnök foglalja el) Természetes volt, t. Nemzetgyűlés, ez a fejlődés, természetes, mert a kereskedelem nem tartozott a bevett foglalkozások közé ós a magyar embernek vérében, a magyar embernek természetében és büszkeségében nem volt meg az, hogy boltossággal, kereskedelemmel foglalkozzék. Ereky Károly: Ez nem áll! Csak ujabban van igy! Kerekes Mihály : Inkább lett árvaszéki ülnök ! B. Szterényi József : Ez volt a baj ! Rá fogok mutatni Êirrâj is* mit kell csinálni^ de t.. Nemzetgyűlés, gazdasági kérdésekben nem lehet máról-holnapra átalakulásokat remélni, nem lehet egy gazdasági alapot felforgatni anélkül, hogy tudnám, mit teszek a helyébe. A magyar kereskedelem, t. Nemzetgyűlés, olyan tényezője à magyar gazdasági életnek, hogy afelett igy könnyedén pálcát törni és azt ily könnyedén magunktól elutasítani, hogy jöjjön más, csinálja más, nem lehet. Fangler Béla: Nem is akarja senkii Újvári Géza Megkezdeni lehet! B. Szterényi József: Arra akarok rátérni, hogy megkezdeni lehet. Itt van Ereky t. képviévi június hó 17-én, csütörtökön. selőtársamnak állitása, hogy a magyar nép mindig kereskedelemellenes, vagyis zsidóellenes volt, és utal az ő tapasztalataira a svábok között, utal az ő tapasztalataira a németek között és arra, hogy Németországb 111. <3J külföldön miért nem zsidó a kereskedő. Hiszen épen ez az, t. Nemzetgyűlés, annak a népnek van kereskedelmi szelleme, annak a népnek van kereskedelmi érzéke. Ereky Károly : Nincs annyi zsidója, ez a fontos ! Elnök (csenget). Csendet kérek, tisztelt képviselő urak, a szó báró Szterényi József képviselő urat illeti meg. B. Szterényi József : Igen nincs annyi zsidó. Igaza van a t. képviselő urnák, de miért nincs ? Mert maga a nép kereskedői szellemű és maga a nép foglalkozik a kereskedelemmel, a kereskedelmi szellem magának a népnek a vérében van. Méltóztassék az olaszt, a görögöt megnézni, az kereskedő-népség, annak nincs szüksége más vérbeli kereskedőre. Fangler Béla : Olaszországban ötvenezer zsidó van! B. Szterényi József: Ha a t. képviselő ur figyelemmel kiséri beszédemet, akkor a saját argumentumát találja meg abban. Már most, t. Nemzetgyűlés, hogy mennyire nincs igaza Ereky t. képviselőtársamnak a magyar néplélek tekintetében, erre nézve méltóztassék visszaemlékezni Mikszáth Kálmánnak »Szent Péter esernyője« című örökbecsű munkájára, ahol ezt a kérdést a kereskedelemnek, a zsidónak a falu népéhez való viszonyát taglalja, ahol kétségbe van esve a falu, hogy nincs zsidója, nincs kereskedője és elzarándokol, hogy hozzon magának egy uj zsidót, (Derültség.) azonban nem kap, csak egy zsidónőt és Rozáliát elhozza a faluba és mindenki tisztességgel fogadja őt, csak azért, hogy legyen zsidója a falunak. Ereky Károly: Ez igaz most! Ez úgy van! Majd válaszolok ! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Ez a néplélek megnyilatkozása. Tankovics János: Ez igaz is volt 1914-ig B. Szterényi József: Igaz volt 1914-ig és igaz ma is. (Zaj jobb felöl.) Bocsásson meg, arról, ami történt azóta, már beszéltüftk itt. Mert a bolsevizmust méltóztatik érteni, ugyebár, a zsidóságnak / azt a számarányát, amellyel abban résztvett. Én ebben objektíve megmondtam a véleményemet itt a Házban, épen olyan elitélőleg, mint a képviselő ur. De legyen megGyőződve róla, hogy abban nem volt egy tisztességes ember sem, az a söpredék volt, bármely oldalról hozták oda, olyan söpredék, amelyről nem lehet következtetni társadalmi osztályokra vagy felekezetekre. (Zaj jobbfelöl.) Nem értem, kérem ! Én reflektálok minden közbeszólásra, hogyha hallom. Kerekes Mihály: Nem vonatkozott oda!
