Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-46
A Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. évi május hó 20-án, csütörtökön. 67 a baloldalon és a középen.) Ez egészen uj erkölcsi felfogásnak az alapja. Én mindezek dacára leszek bátor azokra a dolgokra is kiterjeszkedni, amelyeket a t. képviselő ur mondott. (Halljuh! Halljuk!) Tényleg igaza van abban, hogy én vagyontalanul kerültem a polgármesteri székbe. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy — bár lehetne ez máskép is, — épen olyan vagyontalan vagyok ma, mint voltam akkor, amikor Budapest polgármesterévé választottak. Tehát nemcsak az nem igaz, hogy millióim vannak, de egyáltalán nincs számbavehető vagyonom, tehát ez magában véve nem felel meg a valóságnak. A többi magától elesnék. De mégis, miután említést tett r a t, képviselő ur róla, erre is reflektálok. Én nem emlékszem pontosan arra a hírlapi közleményre, de azt hiszem, ez a legkevésbé sem használható fel ellenem, mert tudomásom szerint talán A Nap-ban jelent meg a régi időben valami közlemény, amelyben dicsértek engem s amely a többek között azt mondja, hogy az adósságaimat a barátaim fizették ki. Ugyebár az ilyen dicsérő cikkre, dacára annak, hogy az nem igaz, nem nyilatkozik az ember a lapokban olyasmit, hogy : nem fizették ki barátaim az adósságaimat. Ügy gondoltam, hogy a lapot egypár ember olvassa, miért nyilatkozzam? Ebből azonban nem lehet azt következtetni, hogy ez igaz, s hogy ez már olyan bizonyíték, melynek alapján a Nemzetgyűlésen lehet valakit meggyanúsítani.. . (Folytonos Baj.) Ugron Gábor : A mentelmi jog védelme alatt ! Bárczy István : Kijelentem tehát, hogy barátaim sohasem fizették ki az adósságaimat, én az adósságaimat, ha voltak, mindig magam fizettem. Friedrich István : Semmi közünk sincs hozzá ! (Zaj.) Pető Sándor : Könnyelműen odadobni ilyen vádat ! Bárczy István: Hogy pedig fizetési halasztást kértem-e, arra nem emlékszem. Ez megeshetett, de ebben még nincs semmi és talán ez még mindig inkább összefüggésben lehet azzal, hogy vagyontalan ember voltam. A képviselő ur azt mondja, hogy azt olvasta, hogy másfél millióért vettem volna egy svábhegyi ingatlant. Azt hiszem, ebben tévedett a t. képviselő ur, káprázott a szeme vagy más okból, mert ón másfél millióért soha ingatlant nem vettem és ezt a telekkönyvben sem láthatta. Barla-Szabó József : Megjelent az újságban ! (Nagy zaj.) Sándor Pál : így nem szabad vádaskodni ! (Zaj.) Bárczy István: Ilyen könnyelmű pletykák alapján nem szabad egy nemzetgyűlési képviselőt megvádolni, ez ellen én, akinek 30 évi tisztességes multam van, tiltakozom. (Élénk helyeslés a középen.) Ilyet nem lehet állítani... Ugron Gábor: A mentelmi jog védelme alatt ! Bárczy István : ... pláne, amikor nem is voltam jelen az ülésen. Friedrich István: Ez bírósági eljárás elé tartozik! (Zaj.) Bárczy István: Az egészet a t. Nemzetgyűlés elbírálására bizom. (Nagy zaj.) Elnök : Ezzel — gondolom — ez az incidens el van intézve sat. Nemzetgyűlés Ítéletet formálhat magának ez ügyben. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Bárczy István! Bárczy István: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy dacára a vita előrehaladott stádiumának, mégis felszólaljak. Két különös okom van rá. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat tárgya közel fekszik az én közéleti pályafutásom legfőbb részéhez, a másik az, hogy Usetty Ferenc t. képviselőtársam beszédében olyan dolgokat hozott elő, amelyek részben reám, személyileg vonatkoznak, részben pedig (Zaj. Elnök csenget.) a főváros közigazgatásának arra a korszakára, amely alatt én voltam a főváros polgármestere. Ami a törvényjavaslat indokolását illeti, abban meg van mondva, hogy a régi fővárosi törvény elavult és az élet és a törvény között hézag mutatkozik, mely hézagnak eltüntetése a törvényhozás feladata. Ebben teljesen igaza van az indokolásnak, ezen indokolás alapján azonban közigazgatási reformra volna elsősorban szükség és nem csupán a törvényhatósági bizottság újjáalakítására. Egy közigazgatási reformra, amelyben főleg teljesebben kellene kiépíteni a főváros polgárságának és közönségének önkormányzatát. Ez pedig a régi tervezetek szerint is főleg abban állana, hogy a kormányi gyámkodást kell csökkenteni, főleg a jóváhagyási jog korlátozása által, a közmunkák tanácsát megszüntetni, esetleg az önkormányzatnak részt venni a végrehajtásban is, a tanács működésében is. Azonfelül a közigazgatást kellene lényegesen javítani és gyorsítani, hogy a polgárság érdekeit minél teljesebben és tökéletesebben lássák el. Főképen pedig a közgyűlés hatásköréből kellene a kevésbé fontos ügyeket kivenni és áttenni a tanács hatáskörébe. A harmadik fontos tárgy még, amely valószínűleg külön rendezést fog igényelni, a városi adózás reformja volna. A többi reform nézetem szerint olyan irányú, hogy csaknem ugyanazon idő alatt meg lehetett volna csinálni, amely idő alatt ez a törvényjavaslat elkészült s akkor tulajdonképen a lényeges része a kérdésnek oldatott volna meg és nem a lényegtelen része. 9*