Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-46

58 A Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. Bárczy István : A hercegprímásnak más véleménye van ! Griger Miklós : Az lehetséges. Forgács Miklós : Csak a lelkeket nem állító tták az egyház szolgálatába. (Zaj.) Usetty Ferenc : Mi a szellemről beszélünk. Zsidókkal töltötték meg az iskolákat ) B. Szterényi József; Én, t. Nemzetgyűlés,, azt a tételt bizonyítom, amelynek bizonyítására vállalkoztam és köszönettel veszek minden ellenargumentumot. Ha t. képviselőtársamnak a fővárosi iskolák szellemére méltóztatott utalni, akkor igazat adok neki abban, hogy a főváros iskoláinak-a szelleme sok, igen sok kifogásra adott és adhatott okot. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) De ismét nem lehet általánosít s ni . . . Usetty Ferenc : Kivétel van ! B. Szterényi József : . . . mert amint a fővárosi iskolai személyzetének túlnyomó része hazafiság szempontjából, nemzeti szempontból aligha fog kifogás alá esni (Zaj és ellentmondások a baloldalon.) és igenis aránytalanul nagy számban, tűrhetetlen módon voltak a főváros iskolai személyzetében, a főváros alkalmazottai között olyanok, akik annak a bűnös rendszernek állottak szolgálatában. Usetty Ferenc : Ek minő vallásúak voltak ! Bárczy István : Az állami tanítók közt nem voltak ? B. Szterényi József : De bocsánatot kérek, méltóztassék ugyanazt a mértéket alkalmazni az állami tanítókra is és akkor arra a szomorú eredményre fognak jutni . . . Sándor Pál : A Károlyi-kormány nevezte ki Usetty t. képviselőtársamat. Usetty Ferencz : Tévedni méltóztatik. B. Szterényi József : . . . hogy oktatásügyünkben elhanyagoltatott az a kritika az államnál épugy, mint a városnál, amely ebből a szempontból a legfontosabb. Az iskola megfertőzése volt az, amire a belügyminister ur hivatkozik, de az államnál épugy, mint a városnál megvolt a tanítószemélyzet egy részének megtévelyedése és innen terjedt az ki. Miképen a falu papjának szellemi és hazafias nívóját tükrözteti vissza a maga népében, azonképen a szellemet az iskola terjeszti a lakosság körében. Ereky Károly : A liberális sajtó ! B. Szterényi József : Innen, ezek köréből, ennek a radikalizmus szolgálatában álló tanitószemélyzetnek a köréből indult ki a*; a szellem, amelyet kifogásolni méltóztatnak, de amely, Istennek hála, nagyobb arányokat a főváros lakossága körében, a polgárság zömében, a polgárság szélesebb rétegeiben ölteni nem tudott. En ha az imént azt méltóztattak nekem mondani, hogy mi kormányzatunk idején csak templomot építettünk, (Mozgás a baloldalon.) de nem gondoskodtunk a szellemről is, akkor én emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy épen a Wekerle-kormány alatt, Apponyi Albert és Zichy János kultuszministersége alatt az igazi keresztény szellemet igyekeztek az iskolába évi májíis hó 20-án, csütörtökön, bevinni és a vallásügyek szolgálatában érvényesíteni.. Huszár Károly: A pesti iskolákban kevés eredménnyel ! (Egy hang a jobboldalon : Akkor lettek Jásziék egyetemi tanárok !) B. Szterényi József: Én általánosságban beszélek. A pesti iskolákba nem vihették be, mert azok nem állami iskolák. (Felkiáltások a közéfen Azért kell államosítani !) Huszár Károly: A magyar állam nem mondhat le arról, hogy a főváros gyermekeit az állam nevelje !,Láttuk, mi volt a pesti iskolákban ! (Zaj a baloldalon.) A keresztény nemzet nem engedheti meg azt a szellemet, amely a pesti iskolákban van ! (Zaj. Elnök csenget.) B. Szterényi József: Nem lehet igy általánosítani ! Huszár Károly: En nem általánosítok! Elnök : Kérem Huszár Károly képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólniNÉtékes éitesitéseit előadhatja a törvényjavaslat tárgyalása során beszéd keretében. B. Szterényi József: Az iskolák államosítása nem tartozván ennek a tárgyalási anyagnak a körébe, nem kívánok t. barátom közbsszólására reflektálni. Nekem az államosítás kérdésében vele nagyon közelfekvő véleményem van, (Mozgás a baloldalon.) közelfekvő annyiban, hogy az nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem általánosságban. De méltóztassék aztán ennek a konzekvenciáit is levonni. Ez olyan kérdés, amely százados múlttal hír a magyar történelemben, egy kérdés, amely szorosan összefügg a katholikus, a protestáns egyháznak nagy érdekeivel. Az a hiba, hogy mi nem tudtuk ezeknek az érdekeknek szempontjából évtizedeken át az államosítás kérdését elintézni, meit számolni kellett azoknak a nagy és fontos érdekeknek a túlsúlyával, hogy igy fejezzem ki magamat, amely az egyházi és felekezeti iskolák tekintetében fennállott. Azért ne döntsünk nagy kérdések felett oly, könnyen, t. Nemzetgyűlés, a pillanatnyi hangulatok befolyása alatt. Meg kell fontolnunk minden intézkedésünknek súlyát és kihatását (Ugy van! Ugy van!) és csak így szabad azután eldönteni a generális kérdéseket ; viszont nem tagadom azt sem, ha áll az és oly mértékben, amint azt a t. képviselő ur állítja, hogy meggyőződött arról, hogy az a szellem nem olyan, amilyennek lennie kellene, akkor az ország színe elé kell -állania a maga felelősségének tudatában konkrét adatokkal és én nem hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy akadna egyetlen komoly, tisztességes, magyar hazafi, aki, ha konkrét adatokkal fegja bizonyítani valaki ezt a tételét, azzal szembe merne állani, mert minden érdeket alá kell rendelni egynek, a hazafiság érdekének. Huszár Károly : Egész életemben az államosítás ellen küzdöttem és mégis azt mondom, ezt Pesten meg kell csinálni. B. Szterényi József: Hangsúlyozom tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy én nem ettől a törvényjavas-