Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. zérek, akik most ugyan meg vannak lapulva, de várják a feltámadás pillanatát, várják azt, hogy újból elégületlenséget szíthassanak a mun­kásság között, — ebből nagy baj történhetik, mert az a generáció, amely már két forradal­mon keresztülment, nagyon könnyen rábeszél­hető lesz egy harmadik forradalomra. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Gaal Gaszton : Több eszük van nekik ! Szalánczy József : Azért kell erős, vaskezü kormány ! Oláh Dániel ; Én semmi szin alatt nem akarok forradalmat, sőt ellensége vagyok annak, mindig elitéltem és elitélek minden erőszakos­ságot, minden túlkövetelést, de viszont egy­általában nem tudom elhinni, hogy ebben az országban a munkásságnak csak nyomorognia kelljen. Ahogy a kisemberek és a kisebb föld­birtokosok megtudják a munkásokat fizetni, — mert hiszen hallottam én már ebben a Házban 70—80 koronás és 140 koronás mun­kásnapszámról is, de van olyan hely, ahol a munkások is visszaélnek a gazda szorult hely­zetével — ugy a kormánynak és a Nemzet­gyűlésnek is kellene e tekintetben határozatot hoznia és a munkáskérdóst ós a munkabér kér­dését egyszer már végre valahára országosan rendezni. Mert a megélhetés annak„, aki pénzből él, akár falun, akár Budapesten egyforma. Arra kérem a kormányt, hogy a munkás­kérdést az ország viszonyaihoz képest országosan és egyöntetűen rendezze és addig is történjék valami ebben a kérdésken, amig a munkás­kamarák, amelyekről ma még csak álmodozunk s azok a szükséges szociális kérdések, amelyeket nem lehet máról-holnapra megvalósítani -— meg lesznek alkotva. A következő interpellációt vagyok bátor az összkormányhoz, illetve a ministeri székekhez (Derültség.) beterjeszteni (Felkiáltások : A szé­kek itt vannak! — Olvassa): »1. Van-e tudo­mása a kormánynak arról, hogy a mezőgazda­sági munkások a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyok között teljesen ki vannak szolgáltatva egyes munkaadók kénye-kedvének? 2. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy főleg a Tiszántúl a mezőgazdasági munkások igen nagy számban jelentkeznek munkára és ezt egyesek kihasználva, szinte éhbérért dolgoztatják őket? 3. Van-e tudomása arról, hogy pl. a bihar­megyei Sarkadon az ottani Almásy-fóle hitbizo­mány-bérleten, mely a Magyar Föld Részvény­társaság kezelésében van, az uradalom dobbal gyűjti össze a munkát kereső embereket s aztán látástól látásig tartó munkáért 20 korona napi­díjat fizet? 4. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az állami munkaközvetítő hivatal által mezei munkára kiküldött fővárosi mun­kásnők az uradalmakban nem részesülnek meg­felelő bánásmódban?« Közbevetőleg, há méltóztatnak megengedni, ehhez a ponthoz megjegyzem, hogy ez a bánás­mód olyan, hogy itt a Házban nem is akarom évi június hó 23-án, szerdán. 563 hangoztatni. Ha a minister ur erre kíváncsi, külön megadom neki a választ, de a kérdést nem tartom alkalmasnak arra, hogy itt a Ház szine előtt tárgyaltassék. (Tovább olvassa) : »5. Hajlandó-e a kormány épen ezért addig is, amig a munkáskamarák felállíttatnak, egy olyan szervet létesíteni, mely munkaadókból, egy vár­megyei vagy állami főbb tisztviselőből és a mun­kások képviselőiből állana s amelynek az volna már a mostani nyári szezonban is a kötelessége, hogy a munkások bére és bánásmódja felett fel­ügyeletet gyakoroljon.« (Helyeslés.) Elnök : Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy őrgróf Pallavicini György és Perlaky György képviselő urak interpellációjuknak elhalasztását kérik. (Helyeslés.) Ha a Nemzetgyűlés az inter­pellációk elhalasztásához hozzájárul, ily értelem­ben mondom ki a határozatot. Következik? Kontra Aladár jegyző: Szabó József!­Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Oly fel­tűnően sok interpelláció hangzik el itt a Ház­ban, hogy én ennek a körülménynek egyik okát abban látom, hogy nagyon sok panasz merült fel... Gaal Gaszton : Hazabeszélnek a képviselők ! Szabó József : . . . nem fogok hazabeszélni, t. Gaal képviselő ur, a másik okát pedig abban látom, hogy a képviselőknek nem adatik mód arra, hogy a ministerekkel elintézzenek olyan dolgokat, amelyeket nem is kellene itt szóvá tenni. Kerekes Mihály : Még ha beszél vele, akkor sem intézi el! Szabó József : Ha itt szóvá teszek egy esetet, annak az az oka, hogy a minister úrral nem si­került a kérdést elintéznem, dacára annak, hogy a teljes igazság azt követelné, hogy ez már rég el legyen intézve. (Halljuk! Halljuk!) Körülbelül két hónappal ezelőtt azzal a kéréssel fordultam a belügyminister úrhoz, hogy egyik-másik keresztény kisiparos érdekében tegyen lépéseket. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok hosszadal­mas lenni és mielőtt interpellációmat felolvas­nám, csak egy-két ilyen esetet fogok elmondani, amit már ugyancsak ajánlottam a belügyminister ur szives figyelmébe. Körülbelül két hónappal ezelőtt a Kőbányai Keresztény Fogyasztási Szövetkezetnek meg­bízottja Békéscsabán járt sertést vásárolni. Az illetékes hatóságok, árvizsgálobizottságok kimu­tatják adat szerint, hogy az illető megbízott a napi áron vásárolta a sertést. Annak dacára, hogy ezt kimutatta, minden illetékes hatóság, az ottani karhatalmi parancsnok minden további nélkül a 200.000 K-át érő sertést egyszerűen elkobozta, a megbízottat kiutasította és csendőri szuronyok között kikísértette a városból. A ser­tésmennyiség után pedig a karhatalmi parancs­nok azoknak, akiktől a sertés vásároltatott, ki­fizettetett 40 K-át kilónként, akkor, amikor mindenki tudja, hogy abban az időben a sertés­nek kilónkénti ára 70—80 K körül ingadozott. Gaal Gaszton : Mikor ? 71*

Next

/
Oldalképek
Tartalom