Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-45

A Nemzetgyűlés 45. ülése 1920. Kerekes Mihály : Feudális vármegye ! Elnök: Kérem Kerekes t. képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Méltóztassék, ha tetszik feliratkozni és interpellálni. A következő interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabóky Jenő jegyző: Sziráki Pál! Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés ! Köztudomású dolog, hogy a mai viszonyok közt az élelmezés elsőrendű kérdés. Az élelmezési kérdés különösen i nagyon fontos a főváros lakosságára nézve és különösen fontos a főváros lakosságának tejtermékkel való ellátása. (Igaz ! Ugy van !) A közélelmezésügyi minister ur a legutóbb egy interpellációra adott válaszban odanyilatkozott, hogy a napi tejíelhozatal körülbelül 60.000 litert tesz ki. Nem tudom, hogy a főváros lakossága mekkora, mily számú, de azt hiszem, hogy ez a mennyiség közelről sem elég, nem közelíti meg azt a mennyiséget, amelyre a főváros lakosságának szükség e van(Igaz ! Ugy van !) Sajnálattal látjuk, hogy dacára annak, nem történik meg a szükséges tejfelhozatal, a szabad tejforgalom még sincs meg. A falu népe sehogy sem tudja megérteni azt, hogy neki minden termékét maximálják ; nem érti meg, hogy amikor maximális áron semmiféle iparcikkhez nem juthat, hogy akkor a tejterméket is miért maximálják % Hiszen köztudomású, hogy a román megszállás alatt igen sok marhát, különösen sok tehenet elvittek a ffománok. Friedrich István : Nagyon sok marhát hagytak még itt Budapesten. (Derültség.) Lovász János : De nem lehet őket megfejni ! (Derültség.) Elnök : Kérem, méltóztassék a tárgyalás komolyságát veszélyeztető megjegyzésektől és közbeszólásoktól tartózkodni. Sziráki Pál : A románok ezáltal nagy mértékben kárositották a földmives közönséget és károsították azáltal is, hogy a gabonájukat, amelyből a takarmányozást rendezhették volna, szintén elvitték. És miután az állatállományban még ragályos betegségek is pusztitanak, mint a mi községünkben most is sajnos több éven át, természetes, hogy a tehenészet igen nagy befektetést igényel. Egy-egy darab szarvasmarháért, egy elsőrendű fejőstehénért most már egy kis vagyon kell adni ; teljes lehetetlenség tehát ilyen körülmények közt, hogy 4—5 koronáért szállitson a falu népe tejet a fővárosba. Ez az egyik akadálya annak, hogy kellő mennyiségű tej nem jut fel a fővárosba. A mi feljut, az horribilis áron jut fel és bizonyára a legtöbb esetben uzsorások kezébe kerül, akik kézről-kézre adják és végeredményben a, fogyasztóközönség méregdrágán vásárolja azt meg. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés 1 Kötelességemnek tartottam ez ügyben felszólalni annyival is inkább, mert Frühwirth Mátyás képviselőtársam, aki ugyané tárgyban bejegyzet interpellációját ma mondta volna el, nincsen jelen, már pedig ez a kérdés, a tejforgalomnak mai korlátozása, a Budapest főváros környékén levő összes községeket érzékenyen évi május hó 19-én, szerdán. 47 érinti. Vannak községek, amelyek majdnem kizárólag ebből élnek, igy pl. Soroksár, Szigetszentmiklós, Alsónémedi és Üllő községek s a többiek, amelyek évek hosszú sora óta tejtermeléssel foglalkoznak s ez a főjövedelmi forrásuk. Én tehát, amidőn bátor vagyok ezt az ügyet felhozni, arra kérem az igen t. közélelmezésügyi minister urat, méltóztassék megnyugtató választ és felvilágosítást adni aziránt, vájjon elkerülhetetlenül szükséges-e a tej árának maximálása és miért nem lehet megengedni a szabad tejforgalomat ? Felvilágosítást kérek erre nézve azért is, mert a falvak népe között napról-napra nő az elkeseredés amiatt, hogy mig a földmivesnek minden terméke maximálva van, addig ők, bár folytonosan kérik, nem tudják elérni azt, hogy maximális áron kaphassanak iparcikkeket. (Igaz ! Ugy van !) Abból az árból, t. Nemzetgyűlés, amit a most érvényben levő kormányrendelet megállapít, tehenészetet fentartani nem lehet, ez pedig a mai viszonyok között óriási károsodást jelent azokra a községekre, amelyek tejtermeléssel foglalkoznak. Mindezek után bátor vagyok az igen t. közélelmezési minister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : 1. Hajlandó-e az igen t. közélelmezésügyi minister ur felvilágosítást ad:;i arról, hogy mi okból van a tej ára maximálva ? Miért nincs megengedve a szabad tej forgalom ? 2. Hajlandó-e az igen t. közélelmezésügyi minister ur oda hatni, hogy ha már a földmives nép maximális áron kénytelen tejtermékét adni, akkor a termelők is ellenérték fejében maximális áron kapjanak iparcikkeket ?« (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a közélelmezésügyi minister urnák. A közélelmezésügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk!) Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi)! minister: T. nemzetgyűlés! Az interpelláló képviselő ur igen nagy elvi kérdést pendített meg, amikor azt kívánja, hogy a tej szabadforgalomba való hozatalát mondjuk ki és ne tartsuk fenn az ármf ximálást. Én elismerem, hogy abból a szempontból, amit előadott az interpelláló képviselő ur, igaza van, de nekem itt most nemcsak mint gazdának, sőt talán ugy nem is, (Igaz ! Ugy van ! halfelöl.) hanem mint közélelmezésügyi ministernek kell a kérdést elbírálnom. (Helyeslés.) Ereky Károly : Nehéz probléma ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Ahogyan kénytelenek voltunk eddig maximálni a gabonát, épugy kénytelenek voltunk maximálni a tejet is. (ugy van !) A gabonánál — ezt már ismételten kijelentettem — csak annyit fogok maximális áron elvenni, amennyi az állami alkalmazottaknak szükséges és a többit szabadforgalom tárgyává teszik. Itt is fennáll még ma is az a szándék, hogy bizonyos részt, amelyre az állami alkalmazottaknak szükségük van, mégis igénybevegyünk, mert kénytelenek vagyunk igény be venni.