Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-65

A Nemzetgyűlés 65. ülése 1920. évi június hó 22-én, kedden. 521 védelmét az esetre, ha itt valaki meggondolat­lanul szólalna fel a magyar nemzeti hadsereg egyes tagjai ellen, mielőtt még bizonyítékokat tudna produkálni és igazán igazságos alapon állana. Az utóbbi időben semmi olyasmi nem történt, ami erre bárkit is feljogosíthatna és én azért bizom benne és remélem, hogy az ezeníói is igy lesz, amint ma mondottam. (Élénk helyeslés és taps balfelől.) Fan g1er Béla : Éljen a honvédelmi minister ! Balla Aladár: Szót kérek! Elnök : Milyen cinen kivan szólni képviselő ur ? Balla Aladár : A 215. § alapján. Elnök : A 215. § a) pontja alapján a szó megilleti. Balla Aladár: T. Nemzetgyűlés ! Körülbelül 25 éve foglalkozom politikával és életem leghőbb vágya, nemzeti ideálomnak netovábbja egy ma­gyar nemzeti hadsereg megteremtése volt. Akik ismerik politikai multamat . . . (Felkiáltások jobb­felől: ugy van, sokkal régebben kívántuk mi ezt!) Szabó Sándor." Még akkor sokan a közös had­sereget imádták. Balla Aladár: . . . azok tudják, hogy én ugy a Házon kivül, mint a képviselőházban ennek ér­dekében harcoltam. Nem törődtünk azzal, hogy gúnyt űztek belőlünk, hogy futóbolondnak tar­tottak bennünket, amiért a magyar nemzetnek önálló hadsereget akartunk és kivántunk. Nem hittem, volna hogy mire őszbecsavarodott fejjel ismét szóba kerül ez a kérdés a parlamentben, hogy ez itt velem olyan kapcsolatban történik, mintha nem állanék minden nemzeti ügy élén, vagy legalább is szolgálatában. Meg vagyok Győződve róla, hogy a mélyen t. honvédelmi minister ur — és itt mindjárt rátérek arra, hogy ha a Ház­ban lettem volna akkor, amikor ezt a címváltoz­tatást megcsinálták, ezt elleneztem volna, mert honvédelmi minister akkor van., amikor hadügy­minister is van . . . Elnök: Méltóztassék csak a személyes kér­désnél megmaradni. Balla Aladár: Engedelmet kérek, ez kapcso­latban van azzal. Elnök : A képviselő ur nem fog ellenmondani az elnöknek. Tessék csak a személyes kérdésnél maradni. Balla Aladár : Szóval a nemzeti hadsereggel kapcsolatosan szóba hozatott az én csekélységem a mélyen t. honvédelmi minister ur részéről és csodálkozásának adott kifejezést, hogy akkor, amikor a mandátumot nekem átadták, én nem tiltakoztam az ellen, hogy a munkások által oda­dirigált zenekar — amint a vizsgálat majd valószí­nűleg ki fogja mutatni — a régi munkapárt által felbiztatott agent provecatearök szavára a Mar­seillaise-t játszotta. Nemcsak a Marseillaise-t húz­ták ott, hanem a Rákóczi-indulóval kezdték, a Hunyadi-indulóval folytatták, azután következett a Kossuth-induló és amikor az a szegény hat »Bloserr már kifogyott a tudományából, halotti NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ, 1920—1921, — III, KÖTET. indulót is játszottak . . . (Felkiáltások balfelől : Stílszerű !) . . . — kivánom a képviselő urnák, hogy mindig olyan választása legyen — azután a Mar­seillaise-t húzták. Amikor ezt meghallottam, én a Fiume-szállo­dában levő szobámból kiugrottam és a főpincé.t, szobaasszonyt és a mellettem lévő Mándoki Elemér titkáromat, sőt Fabry Károly volt országgyűlési képviselőt leküldtem, és azt mondtam nekik : >>E szép "ünnepet ne engedjétek meggyalázni azzal, hogy azoknak a franciáknak a nemzeti himnuszát, a Marseillaiset, játsszák itt, — akikkel mi ellen­séges viszonvban vagyunk !« (Derültség és zaj bal­felől. Szabó József: Az szociáldemokrata induló! Balla Aladár : De az Internacionálét egyáltalá­ban nem húzták ; itt csak a Marseillaise lett el­húzva. (Zaj balfelől.) Semmi Internacionálé ! Én csak végighallgattam ! (Zaj balfelől.) Ott volt va­laki az urak közül? Ha én azt mondom, hogy nem hallottam semmi Internacionálét ! (Folytonos zaj balfelöl.) Ismétlem, a szocialisták indulóját, a Mar­saillaiset játszották. (Zaj.) Egy szóval : tiltakoztunk ellene ! (Zaj bal­felől.) Amikor a Marseillaise hangjait meghallot­tam és azok, akiket leküldtem, leszaladtak és be­széltek Bohus alkapitánnyal — az alkapitány a blozerek játékát, — mert hat munkás-trombitás volt, — betiltotta és elkergette őket, illetve először kötelezte őket, hogy a Marseillaiset azonnal hagy­ják abba és játsszák a Himnuszt. Ez meg is tör­tént és a hat trombitás — a kalapját szintén le­véve — eljátszotta a Himnuszt, amit háromszor ismételtettünk meg velük, hogy lássa mindenki, hogy félrevezetett hat blozerről van szó. (Helyes­lés balfelől.) Mikor én aztán a mandátum átadása után kimentem a városház erkélyére, azt mondtam : »Munkások ! Ha ti azt akarjátok, hogy a ti nyo­morult sorsotokon a magyar nemzet és-elsősorban a Nemzetgyűlés segitsen, — akkor vegyétek tudo­másul, hogy mindenekelőtt, — amint azt többször hangoztattam, — három követelésem van veletek szemben. xAz egyik az, hogy nemzeti alapra helyez­kedjetek és a magyar hazát, mint a magatok föld­jét szeressétek ; a második, hogy a magántulajdon szentségét valljátok ; harmadszor valláserkölcsi alapra helyezkedjetek [ (Élénk helyeslés.) Ha ezt meg fogjátok tenni, akkor engem mindig ott fogtok találni, ahol a nemzet ügyei mellett egyszersmind ároknak a nyomorult nincsteleneknek ügyeiért is küzdeni fogunk !« (Helyeslés.) Amikor a tiszteletemre adott hivatalos ban­ketten felszólaltam, mellettem ült a polgármester ur, a választási biztos és a többi notabilitás, akkor tiltakoztam az ellen, hogy a jövőben ilyen incidenssel megzavarhassák azt a harmó riát, amely a hazafias közönségben mindinkább meg­erősödik. Egyszersmind azonban figyelmeztettem azokat a köröket, akik eddig nem foglalkoztak a kisember, az elhagyatott ember ügyével, hogy méltóztassanak közeledni a néphez és igyekezze­66

Next

/
Oldalképek
Tartalom