Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-64

A Nemzetgyűlés 64. ülése 1920. évi június hó 21-én, hétfőn. 489 elején a drágaság akkor keletkezett és a zsirinség akkor lett igazán hatalmas Budapesten, amikor a nagybankok rávetették magukat a zsirüzletre, amikor a pincékben felhalmozták a zsirt és egyéb árukat, akkor tűnt el a piacról egyszerre minden és Budapest és a városok népessége akkor jutott Ínségbe. Itt azután nemcsak a Eothschildokról van szó, hanem minden nagy bank résztvett ebben, amelyek hatalmas tőkékkel rertdelkeznek. Versenytársaik voltak a galíciaiak, akik ugyanakkor jöttek Budapestre és összevásárolták a babot, kukoricát, hüvelyeseket. Ezek is egyszerre eltűntek a piacról és keletkezett a drágaság. T. Nemzetgyűlés ! Most ujolag ilyen étape küszöbén állunk. Arról értesülök, hogy mintegy négy és fél milliárd tőkével rendelkező bank-tröszt készül az áraüzletre rávetni magát. És hogy épen most hozom ezt a dolgot a Nemzetgyűlés elé, teszem azért, mert amint értesülök, a kereskedelmi mínisterium most készül dönteni ebben a rendkívül fontos kérdésben. Amikor a háború első felében a bankok rávetették maglikat az áruüzletre és később megalakult az Árvizsgáló Bizottság, ez a bizottság nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy bankoknak iparengedélyt áruüzletekre nem fog adni. Később azonban az Árvizsgáló Bizottság ezt az álláspontját megváltoztatta és olyan álláspontra helyezkedett, hogy export- és importüzletekre ad engedélyt. Kapott is engedélyt az Agrárbanknak Universum című külkereskedelmi vállalata, azóta több vállalat is, azonban az Árvizsgáló Bizottság belföldi áruüzletekre nem ad iparengedélyt a bankoknak. Most készül a roham ez állásfoglalás ellen. T. i. a Város- és Községfejlesztő Bank r.-t. beadta kérvényét, hogy a belföldön is foglalkozhassak áruüzletekkel. Az Árvizsgáló Bizottság ismét nagyon korrekt álláspontra helyezkedett, ebbe nem ment bele, de miután arról értesült, hogy felettes hatósá ga, a kereskedelemügyi mínisterium más állásponton van, nem akarta ezt a döntését maga meghozni, hanem felterjesztette az ügyet a kereskedelemügyi ministerhez. Amint a közgazdasági szaksajtó mondja, a bankok rendkívüli érdeklődéssel néznek a kereskedelemügyi minister döntése elé. T. Nemzetgyűlés ! Nemcsak a bankoknak rendkívül életbevágó érdeke forog itt kockán, hanem a fogyasztóközönség millióinak is és épen azért a t. Nemzetgyűlés is érthető érdeklődéssel fordulhat a kereskedelemügyi minister ur felé, vájjon megadja-e a bankoknak a lehetőséget arra, hogy szembehelyezkedjenek a mi intencióinkkal és az árdrágitási törvényjavaslattól várt hatással épen ellenkező hatást érjenek el készülő akciójukkal. En bizom a t. kereskedelemügyi minister urban és hiszem, hogy ezt az engedélyt a bankoknak nem fogja megadni és nem fogja kiszolgáltatni Magyarország amúgy NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — III. KÖT] is tönkre silányított fogyasztóközönségét egy hatalmas tröszt kénye-kedvének. En inkább azt szeretném, t. Nemzetgyűlés, ha az árdrágításról szóló törvényjavaslat elfogadásával egyidejűleg, ugy a kormány, mint a Nemzetgyűlés részéről nagyobb és hatásosabb szimpátia nyilvánulna meg a szövetkezetek irányában, mert méltóztassanak megGyőződve lenni, hogy hatásosabb szervezkedése a fogyasztóközönségnek az árdrágítás ellen nincs más, mint a fogyasztási szövetkezetekben való tömörülés. (Ugy van!) Ne mondja senki azt, hogy létesült 1500 vagy hány szövetkezet és ennek daczára az árak emelkedtek, mert az baj, hogy nincs mindenegyes községben szövetkezet, nem volt már a háború előtt és hogy a városi közönségnek is nagy része nincs benn a szövetkezetekben. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ha ez meg fog történni, akkor az árdrágítás magától fog megszűnni. (Ugy van! jobb felől) A botbüntetéshez nagyon röviden szólok, hiszen a vita most már teljesen ki van merítve. Ha nálunk teljesen rendezett kulturállapotok lennének, magam is elvetném a botbüntetést, hiszen az nem kulturállapothoz illő. Ma azonban oly rendkívüli viszonyok vannak, (Ugy van! Ugy van! balfél öl.) amikor teljesen lehetetlen elzárkózni egy ilyen kellemetlen büntetési módtól. De hozzáteszem, hogy én ezt a botbüntetést csak azokra korlátoznám, akik tisztán közvetítésből, spekulációból élnek, mert aki a maga termését adja el... (Zaj balfelöl) Budaváry László: Ha árdrágító, az is megérdemli ! (Zaj.) Ereky Károly: Nem árdrágító, aki a saját termését adja el. Schandl Károly: Az iparszerüleg nem űzi az árdrágítást ; én pedig a botbüntetóst csak azokra akarom korlátozni, akik iparszerüleg űzik az árdrágítást. (Felkiáltások balfelol : A láncosokra !) Egyébként a javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Bernolák Nándor! Bernolák Nándor: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, hogy az első alkalommal, amikor beléphettem a Nemzetgyűlés tanácskozó termébe, rögtön felszólalok. De felbátorított az a körülmény, hogy egy olyan javaslatról van szó, amelynek anyagával évek óta foglalkozom, amelynek a megalkotását rendkívül sürgősnek tartom, de amelynek szövegében én is óhajtanék néhány módosítást. Miután pedig arra más alkalom már nem kínálkozik, mint a mai felszólalás, azért vettem bátorságot rá, hogy egyes szempontokra a t. Nemzetgyűlésnek, de főképen az igen t. igazságügy minis ter urnák a figyelmét felhívjam. E tekintetben minden általánosságtól tartózkodni óhajtok, hogy ne vegyem túlságosan 62