Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-63
A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. nyos faj kereskedői élelmességével. De nem elég pusztán születni a kereskedői pályára, arra nevelni is kell az embereket. (Ugy van! Ugy van!) mert a tisztességtelenséget csak a neveléssel leket kiirtani. Ha tisztességes kereskedőket nevelnek és a tisztesség lesz a mérték és az irányadó, akkor a magyar is érvényesülni fog a kereskedelmi pályán, ugy, mint az idegen. T. Nemzetgyűlés ! Előbb szólottam arról, hogy nagyon elhibázott dolog volna, ha a termelést csak egy irányban fejlésztenők és ha a termelés fokozása csakis a földmivelés részéről történnék meg, az ipari és különösen a gyáripari termelés pedig stagnálna és annak terén nem volna észlelhető többtermelés. Épen azért az volna a legjobb kereskedelmi politika, ha mi ebben az agrárországban egyszersmind teljes erővel arra is törekednénk, hogy a gyáripar kellő módon kifejlesztessék, és amit mi előállítunk, azt itthon is dolgozzuk fel, igy az itthon való feldolgozás szintén ennek a nemzetnek juttasson hasznot és a virágzó többtermelő földmivelés mellett ott legyen ami virágzó gyáriparunk, amely kielégíti minden szükségletünket. Pálfy Dániel : Először csak virágzó kisipart. Csukás Endre : Hogy a gyáripar kifejlesztessék, ezt minden agrárpártnak kötelessége előmozditani, és amidőn az agrárpártok erre törekszenek, egyszersmind az agrárizmus érdekeit is szivükön viselik, mert a kettő egymást kiegészítve teremthet virágző kereskedelmet ebben az országban. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Mezőgazdasági nagyipar és kis kézműipar. Csukás Endre: Most kimondották ellenünk, hamis hirek alapján és mindenféle hazugságokat érvül hozva, a nemzeti bojkottot. Én ettől a nemzetközi bojkottól nem nagyon félek. Ez lehet ijesztgetés, lehet trükk, lehet tényleg egyes szakszervezeti titkárok olyan trükkje, amellyel valószinüleg nem érik el azt a hatást, amelyre számitottak, és ha nálunk ki lesz fejlesztve a földmivelés teljes mértékben és ha ki lesz fejlesztve a gyáripar olyan mértékben, hogy bennünket a legszükségesebb termékekkel elláthasson, akkor a jövőben minden ilyen bojkottal bátran szembenézhetünk. Nem kell minden trükktől, minden entente-fenyegetéstől beijedni, (Ugy van ! Ugy van !) nem kell mindent, de mindent annyira felvennünk és mindennek oly nagy súlyt tulajdonitanunk. Pálfy Dániel : Ebben igaza van ! Csukás Endre : Kell ide egy erélyes vezető, erélyes kormány, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) amely az ilyen trükköket vértezett mellel, emelt fővel, elszánt akarattal fogadja, és akkor a mi nemzetünket az ilyen trükkökkel félre nem tudják téríteni sorsának irányitásától. (Ugy van!) Igen t. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslatban nagy hiányokat is fedeztem fel, még pedig azokat a nagy hiányokat, hogy ez a törvényjavaslat évi június hó 18-án, pénteken. 459 tulajdonképen csak a kereskedelemnek és a földmivelés által elöállitott termékeknek árdrágításait akarja büntetni és ezeknek az árdrágítását akarja korlátozni. Pedig a fejszét a fának a gyökerére kell vetni és az árdrágítást a gyökerénél kell kiirtani s ott kell megszüntetni. Nézzük csak, t. Nemzetgyűlés, vájjon ez a törvényjavaslat intézkedik-e a kartellek ellen, intézkedik-e a bányák ellen, amelyek nem aknázzák ki dús szénterületeiket, intézkedik-e bizonyos olyan kereskedelmi és vállalati visszaélések ellen, amelyeket tulajdonképen kereskedésnek nem nevezhetünk, de amelyek mégis a legnagyobb mértékben drágítják az árakat. Budaváry László; Például a börze! Csukás Endre : Én az árdrágítás egész folyamatát ugy tekintem, mint egy élő fának működését. Az élő fa lebocsátja gyökereit a földbe és innen szedi elő a tápanyagot. A törzset alkotja a nagykereskedelem, amely felszínre, a forgalomba hozza a kereskedelmi cikkeket, a tulajdonképeni kereskedelmet pedig képezik az ágak, a falusi boltocskák, a galyacskák, a levelek és a fának ezek az apróbb részei. Ha mi nem vágjuk el a gyökereket, ha a gyáraknál meg nem kezdjük az árdrágítás kiirtását, akkor hiába vagdaljuk le a koronát, újra előtörnek a hajtások, amelyek ferde, satnya hajtások lesznek, de mégis árdrágítást végeznek. Én tehát olyan intézkedéseket kívánok ettől a törvényjavaslattól, hogy az árdrágítás üldözését kezdje meg már az első előállításnál, a gyáraknál, küszöböljön ki minden kartellt, minden drágitási visszaélést a szállításnál, mert csakis akkor érünk célt az árdrágítás elleni küzdelemben. Az árukat, ugyebár, nagyon, de nagyon sokszor a kartell drágítja meg. Már most azt kérdem : van-e ebben a törvényjavaslatban egyetlen egy olyan szakasz, amelyet egy esetleg létesülő kartellel szemben fel lehetne használni és azt a kartellt, hogy ugy mondjam büntetés alá lehetne venni? Azt kérdem továbbá : van-e ebben a törvényjavaslatban olyan szakasz, mely a szállítók ártúllépését büntetné meg? Hiszen az áruk drágaságát sokszor nem az előállítás drágasága és költséges volta okozza, hanem az, hogy olyan drágán szállítják az egyes cikkeket, hogy a szállítás drágasága okozza az áru drágaságát. Hiszen a fuvarozás ma olyan horribilis összegbe kerül, hogy egyes cikkeknél sokszor felülmúlja az áruk tényleges értékét. Nem kell egyéb, mint az, hogy ezek a szállítók kartellbe lépjenek egymással, még feljebb srófolják az árakat és akkor anélkül, hogy a gyáros vagy a kereskedő tehetne róla, olyan árdrágulást idéznek elő, amely semmi arányban nincs annak a kiszolgáltatott cikknek az értékével. A gyökerekre kell tehát vetni a fejszét, a gyökerénél kell kiirtani az árdrágítást, meg kell szüntetni a gyárak között fennálló és esetleg ezután létrejövő kartelleket, továbbá a szállítókat is ellenőrizni kell abban a tekintetben, hogy túlsá: 58*
