Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-45
36 A Nemzetgyűlés 45. ülése 192 Ízléstelenséget, hogy csak Budapest ellen tegyen ilyen intézkedéseket. Természetes és kézenfekvő, hogy, ha ellenállás nélkül az autonómiának ilyen átlyukasztása megtörténhetik a fővárosi törvénynél, folytatódni fog ez a városoknál, a vármegyéknél és mindenütt, ahol az autonómiának nagy becse és történelmi múltja van. Mindezek miatt nem fogadom el a törvényjavaslatot, s a harmadszori olvasásnál csak akkor fogom megszavazni, ha a hibák orvosoltatni fognak. (Helyeslés a középen.) Elnök : Az idő előrehaladván és miután még többen vannak feljegyezve, a tárgyalást félbeszakítjuk. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, napirendi javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, folyó hó 20-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa, s napirendjére tűzze ki a mai napirend 1., 3., .4., 5. és 6. pontját. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen I) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szmrecsányi György foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következnek az interpellációk. Ki az első interpelláló képviselő ur? . Szabóky Jenő jegyző: Usetty Ferenc! Usetty Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A fővárosi községi lóhusüzem igazgatója április 7-én a fővárosi lóvásártéren vágóállatokat — lovakat és szamarakat — akart vásárolni. Hozzávezettek egy vidéki lókereskedőt — Sátoraljaújhelyről jött ide — akinek nyolc darab vágóállatja volt. Amikor megegyeztek a vételárban és a közüzem igazgatója ki akarta fizetni, azon vette magát észre, hogy a községi lóhusüzem lovait vette meg. T. i. a vidéki lókereskedő lovainak marhalevelét már a vidéken, az ottani marhairányitó hivatalban, a budapesti lóhusüzem részére irták át. A fővárosi lóhusüzem igazgatója ebben visszaélést látott és a kapitánysághoz fordult. Itt előadta, hogy a fővárosi községi lóhusüzem már hetek óta hus nélkül van és valószínűleg ehhez hasonló visszaélések egész soráról kell, hogy szó legyen. A rendőri nyomozás megállapította, hogy több budapesti és vidéki — persze nem keresztény — lókereskedő hivatalos igazolványok, alapján lovakat Vásárolt össze, de ezeket a községi lóhusüzem részére megvásárolt állatok, illetve azokat az állatokat, amelyeket oda kellett volna vinni, nem adták el a lóhusüzemnek^ hanem száz százalékos haszonnal eladták mások-. '. évi -május hó 19-én, szerdán. nak, sőt külföldre is kiküldték. Ilyen termé' szetü visszaélést követett el egy Schey Vilmos nevű budapesti lónagykereskedő, aki 80 darab vágóállatot szállított ki Bécsbe a Magyar Mezőgazdák Allatértékesitő R. T. megbízásából az ottani Amtliche Übernahm-Stelle für Fleisch und Vieh részére ; állítólag rekompenzációs ügylet lett volna és ehhez az ügylethez állítólag a toldmivelésügyi minister és a pénzügyminister is kiszállítási engedélyt adtak. E szállítmánynál az állategészségügyi főfelügyelő 8 olyan lovat talált, amelyeket a budapesti községi lóhusüzem részére kellett volna átadni, mert ezek a marhalevelek a községi lóhusüzem részére szóltak s a lovak azonosságát is kétségtelenül megállapította. Nincs kétség abban, hogy a többi ló is az itteni lóhusüzemé volt, mert a marhaleveleket valószínűleg az itteni fővárosi állatorvosok szabálytalanul átirták Schey nevére, holott látniok kellett volna, hogy az alapmarhalevelek már a községi lóhusüzem címén állanak. A VIII. kerületi fővárosi állatorvos 22 darab ilyen marhalevelet irt át. A hivatalos igazolványokkal való visszaélés következménye az lett, hogy a fővárosi lóhusüzem hónapokon át nem jutott húshoz és igy a főváros szegénysorsú lakosságát nem lehetett olcsó hússal ellátni s emiatt volt kénytelen azután a húsnak kilóját 6 koronáról 40—50 koronára felemelni, mert zsidó lókereskedők s azoknak ügynökei a községi lóhusüzem igazolványával visszaélve, a lovakat nem adták át a hatósági üzemnek, hanem drága áron, árdrágítással vagy lánckereskedéssel, kivitték a külföldre. Ezzel kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy a következő interpellációt intézzem a földmivelésügyi minister úrhoz : (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) (Olvassa) : 1. Tudja-e a minister ur, hogy egyes budapesti és vidéki lókereskedők visszaélése és bűnös manipulációja folytán a községi lóhusüzem részére Budapestre irányított nagyobb mennyiségű vágóállat a Magyar Mezőgazdák Allatértékesitő rt. megbízásából Bécsbe szállíttatott ki és ezáltal a fővárosi lóhusüzem hónapokon át húshoz nem jutott? 2. Hajlandó-e a minister ur — a rendőrségnél folyamatba tett eljáráson kivül — a tekintetben haladéktalanul a legszigorúbb vizsgálatot megindítani, hogy a bűnösökön kivül mindazon hatósági személyek, akik vétkes könnyelműség vagy mulasztás terhel, felelősségre vonassanak ? 3. Mit szándékozik a minister ur cselekedni, hogy a jövőben hasonló visszaélések elő ne fordulhassanak? (Helyeslés balfelöl) Elnök: Az interpelláció kiadatik- a földmivelésügyi minister urnák. Ki a következő interpelláló? Haller József Jegyző: Szijj Bálint! (Felkiáltások: Nines itt!) Letenyei Pál! . .,
