Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-61
386 A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. bezés kizárása vagy korlátozása. Ez jogászembernek nagyon nehéz dió, mert a biró is levédhet vagy hibázhat és ha nincs felebbezés, akkor ezzel szemben nincs megadva a reparáció joga. De viszont más szempontból, mivel ezeket a bűnöket gyorsan kell nyakoncsipni, ha a dolgot felebbezési eljárással el lehet húzni sokáig, fél évig vagy háromnegyed évig, akkor az egésznek nincs semmi szankciója és nincs semmi értelme, mert közben a bűnös el is hagyhatja ezt a területet és mire jogerős az Ítélet, nincs bűnös, akin végre lehetne hajtani. Ez a két szempont vetekedett egymással és miután én e mellett a szempont mellett állok, jogászi megGyőződésemet is háttérbe szőritva, hogy ezeket a bűnöket, ha előfordulnak, irgalmatlanul és nyomban kell megtorolni, ez győzött bennem ennek a kérdésnek eldöntésénél és megalkudva a magam lelkiismeretével is abba mentem bele, hogy az igazságügyminister urnák módjában legyen a felebbezést is korlátozni, illetve csak a legsúlyosabb esetekben megengedni. Azt hiszem, ilyen módon a bűnvádi perrendtartás egyéb elvei meghagyásával, a védelem teljes szabadsága mellett és a bűnvádi perrendtartás garanciális intézkedéseinek meghagyása mellett ezt a javaslatot el lehet fogadni. Még egy szempontra kívánom a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni, t. i. arra, hogy ezek az árdrágitási cselekmények tulaj donképen csakis közszükségleti cikkekkel követtethetnek el, itt tulajdonkópen mindig közszükségleti cikkekről van szó. Helyes is, hogy csak a közszükségleti cikkeknél legyen megbüntetve az árdrágító cselekmény. A fényűzési cikkek ára emelkedjék minél magasabbra, itt az az érdek, hogy a fényűzési cikkek ára lehetőleg magas lehessen, mert a fényűzési cikkek nem közszükségleti cikkek. Aki fényűzési cikket akar szerezni, az legyen szives drágábban megfizetni, mert az nem életszükséglet, nem közvetlen szükséglet. (Helyeslés.) Ami életszükséglet, ami az ember létfentartására szükséges, az a közszükségleti cikk. A közszükségleti cikkek tekintetében semmiféle uzsorát megengedni nem szabad, nem szabad tűrni semmiféle árdrágítást és semmiféle üzérkedést, ellenben a közszükségleti cikkek fogalmával szemben a fényűzési cikkeknél lehetőleg az az álláspont kell hogy érvényesüljön, hogy ezeket a fényűzési cikkeket minél drágábban vásárolják meg. (Mozgás.) Rassay Károly: Mi a fényűzési cikk? Bródy Ernő : Mi az a fényűzési cikk, ezt a kérdést teszi fel igen t. képviselőtársam. Az igaz, hogy ezt nagyon nehéz definiálni. Az élet fogja megmondani, hogy mi a fényűzési cikk. Például az élelmiszerek általában közszükségleti cikkek sorába tartoznak, de lehet az élelmiszer fényűzési cikk is, ha pl. egy éjjeli mulatóban, e ëJ éjjeli bárban szolgálják fel. Ha ott nekem egy pecsenyét adnak, amely reám nézve normális körülmények közt közszükségleti cikk, ott éjjel évi június hó 16-án, szerdán. kiszolgálva a bárban nem közszükségleti, hanem fényűzési cikk. Ez tehát nagyon tág fogalom és épen azért nehéz volna ezt definicióval megállapítani, az élet majd ki fogja alakítani a megfelelő fogalmat és bizunk a magyar bíróságban, hogy nem fog tévedésbe esni annak megállapításánál, hogy mi a közszükségleti cikk, mi a fényűzési cikk és meg fogja találni a megfelelő metódust, hogy hogyan bánjon el az árdrágítóval szemben a közszükségleti cikkeknél. Ilyen körülmények között még csak egy kérdésről legyen szabad szólnom. Itt a vita folyamán felvettetett egy kérdés, amely tulajdonképen nem ma intéztetik el : a botbüntetés kérdése. E tekintetben Mahunka igen t. képviselőtársam nyilatkozott, hogy ez nem esik jól a szivének, (Nagy zaj és derültség.) neki mint iparosnak és mint nemzetgyűlési képviselőnek ez a botbüntetés nem kell. (Zaj.) Én szintén nem kívánom a botbüntetés behozatalát és hü maradok a magyar jognak legszentebb hagyományaihoz. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint inkább az akasztófa, mint a botbüntetés. (Folytonos zaj és ellenmondások a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam a magam indokolását. Ebben a kérdésben én tekintélyekre hivatkozom. Méltóztassanak megengedni, hogy kijelentsem, hogy Deák Ferenc milyen álláspontot foglalt el ebben a kérdésben. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Más viszonyok voltak akkor.) Deák Eerenc 1833. május 2-án foglalta el követi székét. Az 1833 május 2-án tartott kerületi ülésnek napirendjén volt a községeknek belső igazgatásáról szóló úrbéri 6. törvénycikk javaslata. Ennek első szakasza a község birájának választásáról intézkedett. Ez alkalommal felszólalt Deák Eerenc s a következőket mondta : »Deák Eerenc azon tapasztalát Emiltette fel, hogy a compossesorátusokban többnyire gyűlölség uralkodván, a községi birót botoztatni szokták s azért kívánta, hogy a birót vagy a hegymestert a compossesorok sem bottal, sem máskép ne büntethessék.« (Nagy zaj.) Weiss Konrád : A községi biró és a galiciáner között óriási különbség van ! Bródy Ernő : Méltóztassék megengedni, hogy tovább idézzek. Szemere Bertalan a javitófogházról irt munkájában 1838-ban a következőket mondja. (Nagy zaj.) Weiss Konrád: Seifensteiner Salamon mit mond ? (Derültség.) Bródy Ernő (olvassa) : »Aki tilalmat tör, példának okáért hallgatást szeg meg, engedetlen, dolgozni rest, kárt tesz, az büntettetni fog, de nem testileg, mert az mint állati szer, a javulást elöli a lélekben örökre, eltöröltetik, hanem az élelem megkevesbitése, a dolog megvonás és sötétkamrába zárás által, mi hogy mindig foganatos, ta,p asztalát által megerősített igazság. «(Zaj,)
