Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-61
374 A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. évi június hó 16-án, szerdán. Virter László : a szénelosztás körül mutatkozó visszaélések tárgyában, a kereskedelemügyi ministerliez ; Schlachta Margit : a hazatérő hadifoglyok ügyében, a népjóléti-, belügy- és hadügy ministerliez ; Hornyánszky Zoltán: dr. Strausz István vizsgálati ügyében, az összkormányhoz ; Hornyánszky Zoltán : Záhony községi lakosok cseh megszállta területre való átjárása ügyében, a külügyministerhez ; Órgr. Pallavicini György : a gyapjuforgalmi részvénytársaság üzelmei tárgyában, a földmivelésügyi ministerhez. Elnök: Tekintettel arra, hogy tizennégy interpelláció van bejegyezve, azonkivül hat interpellációra válasz fog adatni, indítványozom, hogy már fél egykor térjünk át a válaszadásokra (Felkiáltások : Tizenhét órakor !) s az interpellációk előterjesztésére. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni?) (Mozgás. Felkiáltások : Mfogjadjuk !) Kimondom, hogy fél egykor térünk át a válaszadásokra és az interpellációk előterjesztésére. Következik most a mentelmi bizottság jelentése Cserti József nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Tisztelettel jelentem a Nemzetgyűlésnek, hogy Mikovínyi Jenő képviselő ur, a bizottság előadója, nálam tegnapi elmaradását igazolta. (Helyeslés.) Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Az előadói javaslatnak előterjesztése előtt az életből és a hivatali szolgálatomból magammal hozott illemtudásból és kötelességérzetből kifolyólag elkerülhetetlennek tartom, hogy a t. Nemzetgyűléstől a tegnapi elmaradásomért bocsánatot kérjek. Rátérve érdemben az ügyre, a Nemzetgyűlésnek 1920. évi június hó 8-án megtartott ülésében Cserti József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését panaszolta, amely panasz az ő előadása szerint két részre oszlott. Az egyik része az volt, hogy 1920 június 5-én, amikor hazament Lovasberénybe és ott a lakása udvarán felesége egy rószaszinü rózsát tűzött aki gomblyukába, ezt a községben elhelyezett Ostenburg-különitménynek egy tiszthelyettese meglátta és felszólította őt, hogy azt a rózsát a gomblyukából vegye ki. Amikor pedig Cserti József nemzetgyűlési képviselő megnevezte magát, hogy kicsoda és hogy ő nemzetgyűlési képviselő, akkor az a tiszthelyettes azt felelte, hogy sokkal nagyobb urakkal is elbántak már, mint egy nemzetgyűlési képviselő. A jogsérelemnek második része pedig az előadott panasz szerint az volt, hogy a következő napon, június hó 6-án, megjelent Cserti József nemzetgyűlési képviselőnél egy barátja, aki szintén összeköttetésben volt az Ostenburg - különítmény tisztikarával, és azt mondotta neki, hogy a tisztikarnak egy tagja figyelmezteti őt általa, hogy amennyiben nem akar Somogyi sorsára kerülni, hagyja, el Budapestet. A Ház ezt a panasz tárgyává tett mentelmi jogsértést kiadta a bizottságnak. A bizottság június hó 9-én foglalkozott ezzel az üggyel és elhatározta, hogy a következő jelentést terjeszti a Nemzetgyűlés elé (olvassa) : »Tisztelt Nemzetgyűlés ! A mentelmi bizottság a bejelentett mentelmi-jogsérelmet vizsgálat tárgyává tette és az alul kitett napon megtartott ülésben Cserti József nemzetgyűlési képviselőnek ama kijelentése után, hogy Csuzy tiszthelyettesnek azon ténye által, hogy Lovasberényben 1920 június hó 5-én nevezett tiszthelyettes azt mondotta neki, neki, hogy a gomblyukában lévő rózsaszinü rózsát távolitsa el, továbbá amikor közölte vele a panaszló, hogy ő nemzetgyűlési képviselő, erre Csuzy tiszthelyettes azt felelte, hogy nagyobb urakkal is elbántak már, mint egy nemzetgyűlési képviselő, — sem egyénileg, sem képviselői minőségében magát megfélemlítve nem érezte, azért a mentelmi bizottság ezen esetből kifolyólag a mentelmi jog megsértését fenforogni nem látja. Ama tényben pedig, hogy Lovasberényben 1920 június 6-án egy olyan ember, aki Ostenburg közvetlen környezetében van, Cserti József nemzetgyűlési képviselőnek egy közös barátjuk révén azt az üzenetet küldte, hogy ha Cserti József nemzetgyűlési képviselő nem akar Somogyi sorsára jutni, akkor hagyja el Budapestet, — a bizottság a mentelmi jog megsértésének súlyos esetét látja fennforogni. Mivel azonban Cserti József nemzetgyűlési képviselő az üzenetet közvetítő egyén nevét csak abban az esetben hajlandó a bizottságnak megnevezni, hogyha a bizottság az illető személybiztonságára vonatkozólag biztositékot nyújt, ezt pedig tenni a mentelmi bizottságnak módjában nem áll, igy az illető tanuként nem hallgatható ki, miért is a bizottságnak nincs módjában ez irányban a bizonyitási eljárást lefolytatni. Már pedig a fenti bizonyiték beszerzése nélkül a panaszolt sértő és fenyegető üzenet valóban megtörténte beigazoltnak nem vehető, azért a bizottság ezt az esetet elbirálás tárgyává nem teheti. Budapest, 1920. évi június hó 9-én. A mentelmi bizottság üléséből.« Elnök : Kivan valaki szólni ? Rupert Rezső képviselő ur kivan szólni. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság jelentése második része helyes, az a rész t. i., amelyben elvileg megállapitja azt, hogy Cserti József nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga meg van sértve annak az üzenetnek folytán, amelyet Ostenburg közvetlen környezetéből hozzá intéztek, azonban az üzenetet közvetítő egyén meg nem nevezése folytán nincs abban a helyzetben, hogy javaslatot tegyen a megtorlásra.
