Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-60
370 À Nemzetgyűlés 60. ülése Í9k tisztességes keieskedelem sem tud megélni s akiket ezek maguk akarnak leginkább magukból kiközösíteni és a testükön lévő fekélyt kivágni. Ennek a fekélynek a kivágását mint orvostól ez a tisztességes kereskedőosztály — legyen az keresztény, vagy zsidó vagy bármilyen más valláshoz tartozó •— a Nemzetgyűléstől várja. S én remélem, hogy a t. Nemzetgyűlés módositani fogja az igazságügy minister ur törvényjavaslatát olyan alapon, amint én a beszédem végén a módositást benyújtani kívánom — sa botbüntetést be fogja hozni. Griger Miklós: Ovasatlanul ! Homonnay Tivadar: Igen t. Nemzetgyűlés! Az ország lakosságának jó részét iparcikkekkel és élelmiszerekkel nem tudjuk ellátni s e kérdés fölött, amely a nép felruházása és élelmezés szempontjából a legelsőbbrendü kérdés, a törvényhozók, ennek a Nemzetgyűlésnek tagjai nem tudnak, de bizonyára nem is akarnak könnyedén elsiklani. A nép élelmezése és iparcikkekkel való lehető ellátása, — amennyire ezt a mai viszonyok megengedik — a konszolidáció alapja, a konszolidáció megvalósításának pedig egyik főakadálya, hogy a középosztály, a fix fizetésüek osztálya — és itt különösen a bírákra gondolok és nagy hálával tartozom az igazságügyminister ur iránt, aki mai nagyszabású beszédében olyan szépen és megGyőzően mutatott rá a birák szenvedő osztályára — és a munkások osztálya, a maguk fix fizetéséből nem tudják beszerezni az elsőrendű életszükségleteket, nem tudják élelmezni magukat, nem képesek higiénikus lakásokban lakni, nem tudják ipari és ruházati cikkeiket beszerezni. (Igaz ! ugy van!) Már pedig az egyes társadalmi osztályok körében és különösen a fix fizetésű társadalmi osztályokhoz tartozóknál észlelhető mozgalmaknak — ez a főoka. Az elégületlenség és elkeseredés onnan táplálkozik, hogy az ő fizetésük, munkabérük és az árucikkek ára között óriási nagy a különbség. (Igaz! ugy van!) Az elkeseredettség és elégületlenség pedig a munkakedvet igen-igen nagymértékben csökkenti. Az ő jövedelmük és az árucikkek ára között fennálló óriási különbség okozza azt, hogy naprólnapra nő az elégedetlenség ugy a munkásosztálynál, mint a fixnzetésü tisztviselőknél, pedig ahol elégedetlenség honol, ott nem számithatunk az állam konszolidációjára, ott nem számithatunk nyugalomra, munkakedvre, annal kevésbé produkcióra. (Igaz ! ugy van!)" Nyilvánvaló, hogy az állam rendjének és a polgárság békés nyugalma helyreállításának legfőbb akadályozói a drágaságot előidéző árdrágítók, (Igaz ! Ugy van ! a Ház minden oldalán.) a lelketlen árfelhajtók és áruelrejtők, akiknek cselekménye véleményem szerint nemcsak a kényszerhelyzetben lévők kizsákmányolására, hanem magának az államrendnek, a polgárok békés nyugalmának felforgatására is irányul. .(Igaz! ugy van! a Ház minden oldalán.) ). évi június hó 15-én, kedden. Kerekes Mihály : Nem kell védeni őket a bíróságok előtt ! Homonnay Tivadar : Már pedig az, aki az állam fennálló rendje ellen akár közvetlenül, akár közvetve dolgozik, vét a haza ellen (Igaz ! Ugy van!) és mint hazája ellen vétő, mint hazaáruló nem érdemel kíméletet, kérlelhetetlenül el kell vele bánnunk. (Igaz ! Ugy van ! Általános helyeslés.) Ezért én magam nem riadnék vissza attól sem, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy az ilyen visszaeső bűnösök kötél általi halállal büntettessenek. (Helyeslés balfelől és a középen.) mert az árdrágítás letörése nélkül nem lehet erkölcsi, esztétikus, igazságos, gazdasági állami élet. A külügy minister ur egy alkalommal a belső politikát tartotta — és most is azt tartja — a külpolitika szolid alapjának. Mi is. De kérdem, hogy micsoda szolidság és megbízhatóság lehet egy olyan államban, amelyben a tisztességes kereskedelem a percentualiter kisebb rész, addig a kufárok és a tisztességtelen kereskedelem teszik a kereskedelem legnagyobb részét. Már pedig a konszolidáció megteremtésének kiindulási pontja csakis a gazdasági élet helyreállítása lehet, ez pedig csak ugy történhet, ha a kereskedelmet és pedig a tisztességes kereskedelmet fokozatosan védelmünkbe veszszük és irgalom és kegyelem nélkül elbánunk azokkal, akik ellene vétenek. (Élénk helyeslés. ) Frühwirth Mátyás: Keresztény kereskedelmet ! Kerekes Mihály : Nem szabad védeni az áruelrejtőket a bíróság előtt ! Azt sem tartom egészen fair dolognak! Homonnay Tivadar: Az előttünk fekvő törvényjavaslat az eddigi törvényekkel szemben határozottan haladást mutat, szerény véleményem azonban az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a botbüntetés nélkül való törvényerőre emelésével nem fogjuk elérni azt a célt, amelyet ezzel a törvényjavaslattal szolgálni kívánunk. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon és a középen.) Nem fogjuk elérni azt a tisztességes kereskedőosztály megerősödését, hanem az fog bekövetkezni, hogy ez a tisztességes kereskedőosztály mindinkább .akár kivándorol, akár pedig más kenyérkereseti pályára megy és tért enged azoknak, akik énszerintem lázítók, uzsorások és akiknek a szarvát letörni nem tudjuk, ha a botbüntetést be nem hozzuk. Frühwirth Mátyás: Azt nem tudja belekalkulálni az árdrágításba ! Homonnay Tivadar: Az árdrágítás visszaélésének vétségét nem elég egy évig terjedhető fogházzal és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésével büntetni. Scholtz Ödön : Huszonötöt neki ! (Mozgás.) Homonnay Tivadar: Mint mellékbüntetést látom felvéve az 1. §-ban, hogy a bíróságnak jogában van az illetőtől az iparengedélyt »megvonhatni«, a kereskedéstől »eltilthatni«, az államból »kiutasíthatni« és az Ítéletnek hírlapokban vagy falragaszokon való közzétételét elrendelhetni«. Én itt e mellékbüntetésekkel kezdem és a
