Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-45
À Nemzetgyűlés'45. ütése 1920. évi május hó 19-én, szerdán. 29 csak annyit kérek, hogy az én objektiv és a képviselő úréval talán sokban ellentétes nézeteimet is, ha nem is méltóztatik helyesnek tartani, — hiszen én ezt senkire sem erőltethetem — türelmesen végighallgatni méltóztassék. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt a kritikájára nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy nem méltóztatott disztingválni, — pedig hát bizonyára ezt nem szándékosan tette — amikor a város múlt reprezentációját támadta képviselő ur, — ugy-e bár, hiszen annak szóltt a kritika és a támadás — akkor a terminusokat nem méltóztatott megtenni, mert mindenekelőtt meg kell jegyeznünk azt, hogy 1918 októbere óta, amikor a Károlyiforradalom és az utána következő rezsimek vették kezükbe a város vezetését és ottmaradtak azok a tanácsnokok, akik ma is ott vannak és akik — nem tudom — az önök akaratából talán részben jövőre is ottmaradnak, ezen idő óta a reprezentációt, vagyis a polgárság képviselete gyanánt jelentkező közgyűlést semmi felelősség nem terheli, hiszen a Károlyi-forradalom első intézkedése ugyebár az volt, hogy a közgyűlést feloszlatta és még a mai napig sem nyilt alkalma a főváros közönségének, — ezt részben én magam is helyesnek találom, mert nem illenék be a régi közgyűlés a mai világba az ő virilizmusával stb. — hogy a főváros közigazgatásába beleszóljon. Azt hiszem, talán méltóztatik velem egyetérteni abban, hogy ami 1918 októbere óta történt, a "ért a főváros közönségét reprezentáló képviselőtestületet, amelynek működését megszüntették, semmiféle felelősség nem terheli. Virter László : Azokat a tanácsnokokat azok választották meg. Rupert Rezső: Elég sok a felelőssége a régiekért. Barla-Szabó József: Szellem dolgában sok terheli, mert a vezető szellem régről ered. (Zaj.) Pető Sándor : Ámi pedig a régebbi időket illeti, miután én magam is fővárosi ügyekkel kivánok foglalkozni, majd beszédem során bátor leszek reflektálni előttem szóló t. képviselőtársam támadására. Most csak egyet kivánok megjegyezni. En is az ellenzékhez tartoztam másfél évtizeden át a főváros közgyűlésén, rendszerint a kritizáló, biráló ellenzéki ember szerepét vittem, tehát nekem sem tetszett ott minden és nekem is igen sok kifogásom volt a város közigazgatása ellen. Higyje meg nekem t. képviselőtársam, hogy túlságosan egyoldalúan, túlságosan sötéten festette azt a képet és ugy állitotta be az igen tisztelt Nemzetgyűlés előtt, amelynek legtöbb tagja nem ismerte közelebbről, mert hiszen vidékről méltóztatott jönni, a város igazgatását. . . (Zaj és ellenmondások a baloldalon és a középen.) Rupert Rezső: Rossz hire volt. Huber János: Hire terjedt a vidéken is. Pető Sándor : Hiszen vannak, vannak hibák, de ez nem az összképé, (Derültség és ellenmondások a baloldalon.) nem egy fél század hű képe, hanem méltóztassék megengedni, ha a rossz oldalairól beszélünk, ugy amint vannak és voltak — hiszen, hogy ugy mondjam, ez egy jövevény város. (Zajos derültség és taps.) Hiszen aki Budapest történetét ismeri, az tudja, hogy egy évszázad előtt, de nem is egy évszázad előtt, hanem 50—60 évvel ezelőtt is Budapest egy kis vidéki város jellegével birt. Szabó József: Akaratlanul mondta meg az igazságot ! (Felkiáltások bal felől : Egy kis elszólás az egész I) Pető Sándor : Mondom, ma egy milliós város van itt, amely 50 év előtt talán csak 80 vagy 100 ezer lakossal bift. Nagyon természetes, hogy egy ilyen fejlődő városban, ahol csak az utóbbi évtizedekben képződött ki a nagyvárosi jelleg, nem lehetett minden olyan rendszeres, mint egy évszázadok óta élő nagy világvárosban. Ezt értettem én és ebben nekem mindenki igazat ad. (Felkiáltások balfelől : Azért nem kellett volna panamázni ! Egy nagy ghetto lett !) Aki azonban a fővárosi közigazgatásnak, a főváros eddigi adminisztrációjának és múltjának kritikáját akarja gyakorolni, annak arra is gondolnia kell, hogy egy 50 év előtti kis városból miként lett olyan világváros, amely ma a földkerekségen a nyolcadik helyen áll. (Zaj és felkiáltások balfelől : Bár ne állna inkább !) ; És amely város, mig a szomszéd Bécs köztudomás szerint minden szépségét, minden nagyságát, minden parkját, középületét és díszét a császári kegy áldozatkészségének köszönheti, a maga erejéből fejlődött. (Zaj.) Vass József: Bécsben Lueger csinálta azt! (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon. Felkiáltások balfelől : A keresztény-szocialista irány !) Pető Sándor : Az állami és egyéb támogatás, de különösen a császári és udvari kegy. (Felkiáltások balfelől : Luegerék csinálták !) Kérem, arról is fogok beszélni. (Zaj. Elnök csenget.) Ezzel szemben Budapest ilyen udvari és ilyen császári kegyet sohasem élvezett. Budapest mindent a maga erejéből, a maga áldozatkészségéből csinált. (Ellenmondások balfelől.) Barla-Szabó József : Szó sincs róla ! A magyar állam áldozatkészségéből ! (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj balfelől.) Dömötör Mihály belügyminister : A magyar állam pénzéből ! (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások a középen : A vidék rovására !) Pető Sándor: A magyar állam nem volt nagyon áldozatkész. Az is hozzájárult. Barla-Szabó József: Majdnem egyedül! Pető Sándor : És Budapest ma nagyvárosi képével, közintézményeivel és mindazokban, amikről csak sötét képet méltóztatott festeni, méltán kiállhatja a versenyt a világ egyéb nagy városaival. (Zaj. Egy hang a baloldalon : A panamák és klikkek dolgában pedig versenyen felül áll.) Budapest tulaj donképen, ismétlem, az ujabb nagyvárosok közé tartozik és világvárosi jellege talán csak az utóbbi két-három évtizedben kezd kidomborodni, aki tehát a főváros múltjáról igaz képet akar adni, annak ezt el kell ismernie. A t.
