Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-59

346 A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi június hó lá-én, hétfőn. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Á mentelmi bizottság és annak minden egyes tagja nagyon tudatában volt annak, amit Rassay képviselő ur itt a jelen esetben elmondott. Nagyon tudatában volt annak, hogy ha valaki a proletárdiktatúra szervei közül ítéletet szabott ki, vagy pedig ezt az Ítéletet végrehajtotta, lett légyen az az Ítélet pénzbüntetés vagy szabadságvesztés, már önmagában véve bűntettet követett el. En már akkor, amidőn itt a mentelmi bizottság határozatát ismertettem, abból indultam ki, hogy az iratok, amelyek a mentelmi bizottság rendelkezésére állanak, egyáltalán nem nyújtottak adatot arra, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő ur annak a bíróságnak, amely ezt a 300 koronás pénzbüntetést kirótta, tagja lett volna, vagy pedig, hogy annak & 300 koronáról szóló ítéletnek a végrehajtásában résztvett volna. Mivel pedig a mentelmi bizottság, szerény véleményem szerint, csakis konkretizált esetekben, még pedig csakis azon iratok és adatok alapján ítélkezhet, amely iratok és adatok a felterjesztésben foglaltatnak és megvannak, a jelen esetben a mentelmi bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselőnek mentelmi jogát felfüggeszthesse. Szó lehetett volna a mentelmi jog felfüggesztéséről a mentelmi bizottság határozata szerint abban az esetben, ha a kir. törvényszék a felterjesztésében bizonyítékot nyújtott volna arra vonatkozóan, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő tagja volt annak a bíróságnak, amely ezt az Ítéletet kirótta. Itt azonban másra vonatkozóan nem volt adat, minthogy az ő kezeihez fizettetett le a háromezer korona. Szerény véleményem szerint és a mentelmi bizottság véleménye szerint is ez még nem meriti ki a zsarolás bűntettének tényálladékát. Ezért határozott a mentelmi bizottság oly módon, hogy javasolni fogja a Nemzetgyűlésnek, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát a jelen esetből kifolyólag ne függessze fel. Szerény véleményem szerint — és ez a mentelmi bizottság irásba foglalt határozatában, illetve javaslatában is benne foglaltatik — a mentelmi bizottság is jogosult lévén a cselekményt, mint maga az itélőbiróság, a minősítést illetőleg is elbírálni, hogy a bűnvádi eljárásnak esetleges tendenciáit is mérlegelhesse és egyáltalán megítélhesse, hogy legalább is absztrakt büntetendő cselekmény fenforog-e, a legkevesebb tehát az, hogy megkövetelhető, hogy a tényállás, amelyből a tényálladéki elem meghatározható, szabatosan formulázva terjesztessék elébe. Ez pedig a jelen esetben nem történt meg. Különösen kiszámíthatatlan következményei lehetnének a mentelmi jog felfüggesztésének, ha módjában lett volna a bűnvádi hatóságoknak az egyszer megadott felfüggesztés alapján esetleg olyan irányban is eljárni, amelynek céljára a gyanúsítottat a Nemzetgyűlés nem adta ki. Ezek az indokok forogtak fenn akkor, amikor a mentelmi bizottság megállapitása szerint az iratokból megállapíthatóan semminemű büntetendő cselekmény tényálladékát fenforogni nem látta ós a nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolta a Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés jobbfelől.) Rassay Károly: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök: Tessék. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én nem akartam minősíteni azt a cselekményt, amelyet a mentelmi bizottság előadójának jelentéséből a nevezett képviselő ur terhére jogilag meg tudok konstruálni. Egy tényt azonban kénytelen vagyok leszögezni. Az előadó ur jelentéséből is megállapíthatom azt, hogy az illető képviselő ur, mint a direktórium elnöke, olyan összeg felett rendelkezett, amely összeget a direktórium, mint arra nem jogosult szerv ítélete alapján magánfelektől szerzett be. Tehát abban az esetben, ha a direktóriumnak ez a cselekedete, amelyet az előadó ur jelentéséből megállapíthattam, hogy itéletileg magánfelektől pénzösszegeket szerzett be, zsarolásnak minősíthető, akkor a direktórium elnökének az a cselekedete, hogy efelett a pénz felett rendelkezett, szintén bűncselekményt képez és ilyen formán, véleményem szerint, az ügyészség megkeresésének igenis eleget kellene tenni és a képviselő ur mentelmi jogát fel kellene függeszteni. Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Forgács Miklós képviselő ur mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik gróf Sigray Antal nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügye. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt gróf Sigray Antal nemzetgyűlési képviselő ügyében a bizottság javaslatát az alábbiakban terjesztem elő (olvassa) : »A csatolt iratokból megállapítható, hogy a m. kir. földmivelésügyi minister feljelentést adott be gróf Sigray Antal ellen azon a címen, hogy a Budapesten előállított »Pesti Hírlap« című politikai napilap 1920. évi január hó 16. napjáról keltezett 14. számában »gróf Sigray súlyos vádjai« felirattal gróf Sigray Antal szerző megjelölésével közölt cikknek a következő részeit tette panasz tárgyává: »Minden lehetőt megtettem, hogy NyugatMagyarország lakosságának a legfontosabb közszükségleti cikkek rendelkezésére álljanak. Láttam