Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-59

346 A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi június hó lá-én, hétfőn. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Á mentelmi bizottság és annak minden egyes tagja nagyon tudatában volt annak, amit Rassay képviselő ur itt a jelen esetben elmondott. Nagyon tudatában volt annak, hogy ha valaki a proletárdiktatúra szervei közül ítéletet szabott ki, vagy pedig ezt az Ítéletet végrehajtotta, lett légyen az az Ítélet pénzbüntetés vagy szabad­ságvesztés, már önmagában véve bűntettet kö­vetett el. En már akkor, amidőn itt a men­telmi bizottság határozatát ismertettem, abból indultam ki, hogy az iratok, amelyek a men­telmi bizottság rendelkezésére állanak, egyáltalán nem nyújtottak adatot arra, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő ur annak a bíró­ságnak, amely ezt a 300 koronás pénzbüntetést kirótta, tagja lett volna, vagy pedig, hogy annak & 300 koronáról szóló ítéletnek a végrehajtásá­ban résztvett volna. Mivel pedig a mentelmi bizottság, szerény véleményem szerint, csakis konkretizált esetekben, még pedig csakis azon iratok és adatok alapján ítélkezhet, amely ira­tok és adatok a felterjesztésben foglaltatnak és megvannak, a jelen esetben a mentelmi bi­zottság nem volt abban a helyzetben, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselőnek men­telmi jogát felfüggeszthesse. Szó lehetett volna a mentelmi jog felfüg­gesztéséről a mentelmi bizottság határozata sze­rint abban az esetben, ha a kir. törvényszék a felterjesztésében bizonyítékot nyújtott volna arra vonatkozóan, hogy Forgács Miklós nemzet­gyűlési képviselő tagja volt annak a bíróságnak, amely ezt az Ítéletet kirótta. Itt azonban másra vonatkozóan nem volt adat, minthogy az ő kezeihez fizettetett le a háromezer korona. Sze­rény véleményem szerint és a mentelmi bizott­ság véleménye szerint is ez még nem meriti ki a zsarolás bűntettének tényálladékát. Ezért ha­tározott a mentelmi bizottság oly módon, hogy javasolni fogja a Nemzetgyűlésnek, hogy For­gács Miklós nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát a jelen esetből kifolyólag ne függessze fel. Szerény véleményem szerint — és ez a mentelmi bizottság irásba foglalt határozatában, illetve javaslatában is benne foglaltatik — a mentelmi bizottság is jogosult lévén a cselek­ményt, mint maga az itélőbiróság, a minősítést illetőleg is elbírálni, hogy a bűnvádi eljárásnak esetleges tendenciáit is mérlegelhesse és egy­általán megítélhesse, hogy legalább is absztrakt büntetendő cselekmény fenforog-e, a legkeve­sebb tehát az, hogy megkövetelhető, hogy a tényállás, amelyből a tényálladéki elem meg­határozható, szabatosan formulázva terjesztessék elébe. Ez pedig a jelen esetben nem történt meg. Különösen kiszámíthatatlan következményei lehetnének a mentelmi jog felfüggesztésének, ha módjában lett volna a bűnvádi hatóságoknak az egyszer megadott felfüggesztés alapján esetleg olyan irányban is eljárni, amelynek céljára a gyanúsítottat a Nemzetgyűlés nem adta ki. Ezek az indokok forogtak fenn akkor, ami­kor a mentelmi bizottság megállapitása szerint az iratokból megállapíthatóan semminemű bün­tetendő cselekmény tényálladékát fenforogni nem látta ós a nemzetgyűlési képviselő ur men­telmi jogának felfüggesztését nem javasolta a Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés jobbfelől.) Rassay Károly: Félreértett szavaim helyre­igazítása címén kérek szót. Elnök: Tessék. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Kényte­len vagyok kijelenteni, hogy én nem akartam minősíteni azt a cselekményt, amelyet a men­telmi bizottság előadójának jelentéséből a neve­zett képviselő ur terhére jogilag meg tudok konstruálni. Egy tényt azonban kénytelen vagyok leszögezni. Az előadó ur jelentéséből is megál­lapíthatom azt, hogy az illető képviselő ur, mint a direktórium elnöke, olyan összeg felett rendel­kezett, amely összeget a direktórium, mint arra nem jogosult szerv ítélete alapján magánfelektől szerzett be. Tehát abban az esetben, ha a direktórium­nak ez a cselekedete, amelyet az előadó ur je­lentéséből megállapíthattam, hogy itéletileg magánfelektől pénzösszegeket szerzett be, zsaro­lásnak minősíthető, akkor a direktórium elnö­kének az a cselekedete, hogy efelett a pénz felett rendelkezett, szintén bűncselekményt ké­pez és ilyen formán, véleményem szerint, az ügyészség megkeresésének igenis eleget kellene tenni és a képviselő ur mentelmi jogát fel kel­lene függeszteni. Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő ur men­telmi ügyében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Forgács Miklós képviselő ur mentelmi jogát nem füg­gesztette fel. Következik gróf Sigray Antal nemzet­gyűlési képviselő ur mentelmi ügye. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt gróf Sigray Antal nemzetgyűlési képvi­selő ügyében a bizottság javaslatát az alábbiak­ban terjesztem elő (olvassa) : »A csatolt iratokból megállapítható, hogy a m. kir. földmivelésügyi minister feljelentést adott be gróf Sigray Antal ellen azon a címen, hogy a Budapesten előállított »Pesti Hírlap« című politikai napilap 1920. évi január hó 16. napjáról keltezett 14. számában »gróf Sigray súlyos vádjai« felirattal gróf Sigray Antal szerző megjelölésével közölt cikknek a következő részeit tette panasz tárgyává: »Minden lehetőt megtettem, hogy Nyugat­Magyarország lakosságának a legfontosabb köz­szükségleti cikkek rendelkezésére álljanak. Láttam

Next

/
Oldalképek
Tartalom