Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-59

344 A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi Junius hó lé-én, hétfőn. Elnök: Ezen jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és amennyiben hozzájárulni méltóztatnak — a három nap mellőzésével fog napirendre kitüzefcni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom határozatkép, hogy ez a jelentés a háromnapi határidő mellőzésével — amennyiben már szét lesz osztva — a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend : az állami, államvasúti és megyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Kenéz Béla előadó : Tisztelettel kérem, méltóztassék a címet a későbbi szakaszokkal összhangzásban levő módositással elfogadni (olvassa): »Az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről.« Elnök: Méltóztatnak ezen módosítást elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor a cím az előadó ur által indítványozott módositással elfogadtatott. Következik az 1. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Kenéz Béla előadó : Az imént előadott okokból tisztelettel kérem, méltóztassanak az 1. §-ban a következő szövegmódosításokhoz hozzájárulni (olvassa) : »Az első sorban a »köztisztviselőknek és egyéb közszolgálati alkalmazottaknak« szavak helyett »állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak«, a negyedik sorban a »köztisztviselőknek és egyéb közszolgálati alkalmazottaknak« szavak helyett »állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak«, az ötödik sorban a »köztisztviselők és egyéb közszolgálati alkalmazottak« szavak helyett »állami, államvasuti és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak« szavak tétessenek«. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur módosi-' tását "elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom határozatkép, hogy az 1. § az előadó ur által indítványozott módositással elfogadtatott. Következik a 2. §. Bródy Ernő jegyző (olvass x a törvény 2. §-át). Elnök: Az előadó ur kér szót. Kenéz Béla előadó: Tisztelettel kérem, méltóztassék a 2. §-nál a következő módosításhoz hozzájárulni (olvassa) : A 2. §. harmadik bekezdése hetedik sorában az »államvasuti és vármegyei« szavak helyett »államvasuti vagy vármegyei« szavak teendők. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur által indítványozott módosítást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés ezen módosítást elfogadta s így a 2. §. ezzel a módositással fogadtatott el. Következik a 3. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Kenéz Béla előadó: Tisztelettel kérem, méltóztassék a 3. §-nál a következő módosításhoz hozzájárulni (olvassa) : »A 3. §. első bekezdése negyedik illetőleg ötödik sorában levő »államvasuti és vármegyei« szavak helyett »államvasuti vagy vármegyei« szavak teendők. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur által indítványozott módosítást a 3. §-hoz elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a módosítást magáévá tette, ennélfogva a 3. §. ezen módositással fogadtatott el. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslatnak 4—9. §§-ait). Elnök : Méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) így a törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett fel fog terjesztetni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése Fábián István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1920. évi május hó 21-én és 26-án tárgyalás alá vette a kecskeméti törvényszéknek a budapesti királyi főügyészség által beterjesztett megkeresését, amelyben a lopás büntette miatt feljelentett Fábián István képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, és a következőképen határozott. (Halljuk! Halljuk!) A vád szerint 1918. év telén az abonyi lakosság gróf Vigyázó Sándor, gróf Szápáry és báró Harkányi birtokain a szegélyfák egy részét kivágta és tüzelésre felhasználta, Fábián Istvánnak, az abonyi nemzeti tanács elnökének engedélyével. Az engedély megadásából a kecskeméti törvényszék lopás bűntettének a vádját konstruálta meg. A becsatolt iratokból a következő tényállás állapitható meg. A front felborulásával hazaözönlő katonaság rettegésben tartotta lövöldözéseivel az egész községet. Az állami szervnek nagy része elmenekült. A beállott tél tüzelő nélkül találta a túlizgatott lakosságot, mely az ott működő egyetlen szervhez, a nemzeti tanácshoz fordult segítségért. A nemzeti tanács — miután a fázó tömeg a nagyértékü parkokat akarta kivágni, hogy tüzelőhöz jusson —• Teszáry László főszolgabíró vallomása szerint is, tekintettel a végszükségre, a szegélyfák kivágását engedélyezte. A fák kidöntéséért a munkás az a gakat és